1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
385 C. ülés naplója. Februarius 13-án 1814. A’ 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. és 176. §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 177. §-ra nézve : Soprony megye követe Simon János: Küldőim úgy kívánják módosítani ezen §-t: hogy miután ennek értelmében az összeírás megtörtént, a’ kihagyás a’ választmányra van bízva, hogy ekkép az önkény kizárassék , — a’ közgyűlésre ollyformán vitetni kívánják , hogy a’ kihagyás és a’ felvétel iránti névjegyzékben az okok is előadassanak, tehát a' közgyűlés intézkedhessék mind a’ bevételről, mind a’ kihagyás iránt. Kir. ráro rendezése. Somogy megye követe Somssich Pál: Küldőim nem akarják a’ választást kerületekre osztani, hanem hogy az általánosan minden polgár által történjék. A’ 178. 179. 180. 181. és 182. §§-ra nézve semmi észrevétel nem volt. A’ 183. §-ra nézve: Nyílra megye követe Batthyányi Ferdinánd: A’ 183. és 184. §§-ra küldőim azt kívánják, hogy azon esetre, ha a szavazatszedésre kirendelt biztosság tagjai között negyedizbeni atyafiság, vagy másodizbeni sógorság által rokonult egyének találtatnának, ezek családi viszonyaik tekintetéből a’ biztosságban együtt részt ne vehessenek , hanem egyik közülök kilépvén , helyébe a' biztossághoz azon egyén soroltassák , ki a’ választáshoz sor szerint legtöbb szavazatot nyert azok után, kik a’ biztosság tagjai lettek. A’ 184. 185. 186. 187. 188. 189. és 190. §§-ra észrevétel nem volt. A’ 191. §-ra nézve : Szabadka város követe Zomborcsevics Ferencz: A’ választás idejét julius 1-sö hétfőjéről december hó 1-ső hétfőjére kívánnám utasításomnál fogva tétetni; mert a’ nyári hónapokban az alföldi városokban a' mezei munkák a’ polgárságot a’ választási jog gyakorlatában némileg gátolnák. Liptó megye követe Thuránszky Péter: Ezen §-ban akarnák küldőim kitétetni: hogy ha valamelly városban julius 1-ső hétfőjére helybeli ünnep, vagy pedig országos vásár esnék, — a’ képviselők választása az utána következő hétfőn történjék meg. Soprony város követe Martiny Fridrik: Hogy ugyanazon egy napon és épen hétfőn az egész országban minden városokban történjék a’ választás, az nem csak nem szükséges, de némelly városokban különös körülményeiknél fogva nem is kivihető; így például városomban tartatnak az igen népes heti vásárok , mellyekben nem csak a’ polgárok nagy része, hanem a’ törvényszéknek és rendőrségnek tagjai anynyira el vannak foglalva , hogy az napon a’ választást tartani lehetetlen : — kérem tehát a’ t. RRet, hogy figyelmezve ezen körülményre , — a’ városok szabad tetszésére bízni méltóztassanak, hogy julius hó akármellyik napján tartathassák a’ választás. Debreczen város követe Komlóssy László: Szabadka városának indítványát czélszerűnek tartom, nem mintha december 1-ső napjára kellene határozni a’ választást , hanem hogy az junius 1-sö napjára tétessék át; mert az alföldi városokban szinte kivihetlen lesz a’ választás. Fjlnök: Más részről vegyék tekintetbe a’ t. RR, hogy ha junius 1-ső hétfőjére vagy ünnepnap, vagy országos vásár esnék, akkor csakugyan a’ legközelebbi napra kellene a’ választást áttenni; mert ünnepnapokon és országos vásárok alkalmával a’ választást tartani czélszerű nem volna. A’ 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. és 212. §§-ra semmi észrevétel nem volt. A1 213. §-ra nézve: Elnök: E’ helyen tartom alkalmasnak, hogy felhozzam azt, mi minden országgyűlési munkálatokban, mind az 1827-ikiben benne volt. — Ez pedig az: hogy a’ városok igazgatósága bizassék olly egyénre, ki 5 felsége által neveztetik ki. — Okaim erre ezek: a’ t. KK. és RR. ezen egész városi szerkezetet — menynyire lehet a’ megyék szerkezetéhez kívánják alkalmaztatni; itt is a’ főispányok ő felsége által kinevezett elnökök, — és nem is lehet ez máskép, mert kell valakinek lenni, ki a’ municipiumokat ő felségének legfelsőbb kormányával összefüggésbe hozza, és a’ mennyiben ez úgy szólván alkotmányunknak kezdetétől fogva a’ megyékben fenáll, a’ czélbavett analogia szerint a’ kir. városoknál sem lehet máskint. Közönségesen ritkán irtunk és beszéltünk annyit, ritkán készítettünk olly különbféle terveket, mellyeknél fogva közügyeinket elrendelni kívánjuk; de egy törvényes , állandó és erős kormányzat nélkül nem gondolnám, hogy bármelly szellemben készült rendszer mellett ezen haza elöhaladhasson: azért a’ mi e’ részben már a’ megyékben megvan, a’mit ott is szilárdítani okvetetlen kell, annak a’városok ezen uj szerkezetében is nem szabad hiányzani; és erre talán a’ városoknál még nagyobb szükség van. —• Nem akarok ez által a1 városi lakosok legkisebb alacsonyitására szólani; de a’ városok helyzete ollyan , hogy kivált kisebb városokban az atyafiságos összeköttetések, szomszédságok és más helybeli viszonyok, az egymás közti súrlódásokra bővebb alkalmat nyújtanak, és igy ezen viszonyoktól ment főfelügyelőnek működését még inkább, mint a’ megyékben, megkívánják , — tudjuk, hogy egy senatust is bajos egybeszerkesztetni a’ városban a’ nélkül, hogy első, vagy második foknyi atyafiságban, sógorságban egymással ne állanának; most pedig, midőn a’ választott polgárság nagyobb lesz, még nagyobb mértékben fog létezni ezen nehézség, és nagyobb lesz a' szükség is az illy összeszőtt viszonyok között a' dolgok folyamatára felügyelni. — Úgy tartom, hogy még több indokot is lehetne előhozni ennek támogatására, de ezek is elegendőknek látszanak nekem arra: hogy a’ t. KK. és RR. azon javaslatot, melly — mint mondám — még minden országos munkálatban RR. Napi. II. köt. 97
