1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
381 pártolhatom; pártolom ellenben Veszprém megye követének előadását, és annak értelmében Pécs után Kir. városok Zilahi kívánom beigtattatni. rendezése. Szabolcs megye követe liónis Sámuel : Ugocsa megye tisztelt követének azt felelem, hogy ha csakugyan ezen törvényezikk egyedül a' kir. városok elrendezéséről szól, — nem tudom , hogy jöhet ide he olly város, mell vet valóságos szavazattal biró kir. városnak nem ismerünk. Ha azon négy várost ide igtat— juk , akkor el kell rendeznünk Miskolcz , Nyíregyháza ‘s egyéb városokat is. Annálfogva újra kihagyatni kívánom azon négy várost azon szempontból, mert magában a’ czím és azon megemlítés közt ellenmondás van. — Mi ugyanis kir. városokat akarunk rendezni, azoknak szavazatát akarjuk meghatározni, és ekkor olly városokat említünk, mellyeknek szavazatot nem adtunk. — Nem tudom tehát, milly czím alatt jöhetnek azon négy \ árosok ezen törvénybe. Túrócz megye követe Rakoicszky Adolf: A’ városok feladása a’ kereskedés, gyárak, műipar és mesterségek előmozdítása; de erre nyugalom és csend kívánatos, — a‘ mi épen ezen felolvasott § rendeletével el nem érhető; mert a' nagy tömeg, hol az értelmiség túlnyomó súlylyal nem bir, a’ tanácskozások fonalát mindig inkább zavarja, mint elősegíti. — Látjuk ezt, t. RR! a’ megyékben, hogy a’ választók nagy száma melly nyughatatlanságoknak oka vala; és ott a’ választók egymástól elválva távolabb laknak, és csak bizonyos időre öszpontosulnak; de a‘ városokban a' meghatározott választók és választottak száma mindig egy gyupontban együtt van, — a’ mi még nagyobb alkalom a’ kicsapongásokra; — hanem eltérvén attól, és megengedvén azt, hogy minden Hiedelem és csend mellett a' választott polgárság kötelességében eljár, mi leszen annak következése? — valóban nem más, csak hogy mentői szorgalmatosakban követi azt, és életét a' political nézeteknek szenteli, annál kevesbbé felel meg hivatásának , és sok kéz és ész vonatik el a’ munkásságtól, ‘s igv a‘ város feladata eltévesztetik, és a’ megyékben létező zavarok inkább átvitetnek, semmint kívánt elrendezésük eléretnék: annálfogva, miután küldőim kívánsága ellen a’városok népessége a' választóknak kulcsául szolgál, és a nagy , közép és kis városokban minden 80, 60 és 40 lélek után egy képviselőt elegendőnek tartok, — egyszersmind pedig, hogy itt Arad, Pécs, Eszék és Felsőbánya városok is befoglaltassanak, nem fogadhatom el, mert ezen kir. városok még heczikkelyezve nincsenek , ezekről tehát a‘ törvény mindaddig semmit sem rendelkezhetik, annál kevesbbé, hogy itt az adandó voksról is szó lészen, az pedig mellékesen, törvény nélkül nem adható, ‘s ezen tekintetből a’ szerkezetből kihagyatni kívánom. Ugocsa megye követe Buttykay Menyhért: Szabolcs megye tisztelt követének előadása által felhíva vagyok feleletre. Megenged Szabolcs megye követe, hogy az említett városok, nevezetesen pedig Pécs, Felsőbánya és Arad nem jöhetnek azon categoriába , mellyben Miskolcz, vagy Nyíregyháza van; mert azon városok köztudomány szerint függetlenek , szabadok , és saját törvényhatósággal bírnak, — emezek pedig tökéletesen szabadokká még nem tétettek: az országnak tehát ezen városok függetlenségét és állását ignorálni nem lehet. — Azonban még azt is mondhatom hozzá, hogy majd azon időben , midőn ezen városok beczikkelyeztetéséröl lesz szó , utasításom szerint beczikkelyeztetésökre fogok szavazni: következéskép, és ha akkor illy módon szavaznom kell. — természetes, hogy jelenleg ezen városok megemlítését szorgalmazzam. Arad megye követe Török Gábor: Ha a' KK. és RR. ezen munkát üdvösnek és jónak látják: nem tudom, hogy lehet azt ki nem terjeszteni olly városokra, mellyeket Nyíregyházával és a-többivel egy sorba annyival inkább sem lehet tenni, minthogy ön saját törvényhatósággal bírnak, — amazok pedig a' megye alatt állanak. A félelem tehát csak abban rejtezkedhetnék, és csak attól tarthatna Szabolcs megye követe, hogy ez által netalán Arad és Eszék kir. várossá lesznek, mivel e’ törvényezímben csak kir. városokról van szó ; bárcsak úgy volna ! szeretném ; de maga ezen nyomtatott szerkezet is tanúsítja, hogy az aggodalom felesleges, mert a' többiben egyenesen ki van mondva: szabad kir. város Arad: de az említett más városra nézve ez nincs kitéve. Annálfogva azt hiszem, hogy az aggodalom felesleges, és mennyiben meg vannak győződve a' KK. és RR, hogy ezen munka a' kir. városokra nézve üdvös, annyiban hiszem, hogy nem is kívánják azon városokat is, mellyek már önállók e’hazában, azon jótékonyságtól megfosztani; és igy a' szerkezetet úgy, mint van , megtartatni kívánom. Gömör megye követe JSagy Károly: Ha ezen négy városnak megemlítéséből a' beczikkelyezés következnék , utasításomnál fogva a" megemlített észrevételben én is osztoznám; de ebből az nem következik, mert — mint továbbá tudjuk — azon városoknak szavazat nem adatik ezen országgyűlésen; és igy azon városok megemlítését annyival inkább kell óhajtanom, mivel küldőim nem csak azon városoknak, hanem a‘ mezővárosoknak elintézését is óhajtják. Csongrád megye követe Klauzál Gábor: Rendén látom, hogy Ugocsa megye tisztelt követe azon négy várost beczikkelyeztetni akarja, és azoknak rendezését sürgeti, miután arra nézve utasítása van; de én nem vagyok azon állapotban, hogy azon négy várost, mint szabad kir. várost, beczikkelyeztethessem: annálfogva azt vélem, hogy elébb be kell czikkelyezni azon városokat; ha a1 többség azt teljesíteni akarja,akkor lehet őket a‘ szabad kir. városok rendezése sorába felvenni, de addig nem. —Mi a’ nyíregyházi példát illeti, vagy azon czáfolatot, mellyet Ugocsa megye tisztelt követe Szabolcs megye tisztelt követének előadása ellen gördített: az egyáltalában nem áll; mert Nyíregyháza egészen felszabadította már magát minden uradalmi viszonyaitól épen úgy, mint Arad, vagy Pécs városa, és szinte rendezett hatósága is van, mint akármelyik. JSapl. II. köt. 96 C. ülés naplója. Februarius 13-án 1844.
