1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 100. ülés

382

C. ülés naplója. Februarius 13-án 1844.

Kir. városoklyiknek a'négy városok közül. — Igaz: criminalis hatósága Nyíregyházának nincs; de a’ törvény szerint azon négy városnak sincs, legalább azon votum separatum szerint, mellyet a büntetőtörvénykönyv kidolgozására kinevezett országos választmányi munkálathoz csatoltunk, és mellynek következtében nem kétlem, hogy az többséget is fog nyerni, ’s az ország RRei előtt criminalis hatóság csak azon törvényhatóságoknak engedtetik gyakoroltatni, mellyek egyszersmind befolyással bírnak a’ törvényhozásba. És igy utasításomnál fogva azt hiszem, hogy azon négy városnak rendezése akkor történjék, midőn be lesznek czikkelyezve; ha azonban a’ többség őket beczikkelyezni kívánja, mihez én nem járulhatok, akkor helyén van a’ megemlítés; ha pedig a' KK. és RR. most nem kívánják beczikkelyezni azon négy várost, akkor a’szerkezetből őket kihagyatni kérem.

Elnök: A' beczikkelyezésre nézve mit fognak a’ KK. és RR. tenni, az saját elhatározásuktól függ; de azt tartom, hogy szándékunk közönségesen az, hogy a' városi érdekeket emeljük; azonban igen is a' beczikkelyezés ellen erős indokot még nem hallottam , kivált most, midőn a’ KK. és RR. ezen munkálatban a’ városoknak törvényhozási befolyásukat, szavazatuk számát végkép el akarják intézni. Hisz ezen esetben attól, mitől 1086-ban az ország RRei tartottak, t. i. hogy a' kir. városok szerfeletti szaporítása a’ 3—ik rendnek befolyására káros hatással lenne, — ha egyszer a’ városok diaetalis szavazata általánosan el lesz bizonyos számban határozva , félni többé nem lehet. — Ennek következtében ha korszerűek, — ha azon elvekhez , mellyek előadattak , következetesek kívánnak lenni, — e‘ részben sok ellenvetéseket nem tehetünk. De ezenkívül kérdem: railly helyzetben vannak ezen városok ? —• Felsőbányát veszem: ez századoktól fogva szabad helyzetben van, semmi megyének törvényhatósága alá nem tartozik; hasonlókép Arad, Eszék, Pécs; ellenben Nyíregyháza bármilly szabad község legyen is, sok szerencsét kívánok kifejlődéséhez ; de Szabolcs tisztelt követe nem fogja mondhatni , hogy Szabolcs megye törvényhatósága alatt nincs, mert az tökéletesen és teljesen megyei törvényhatóság alatt van; és kivéve azon négy várost, melly itt emlittetik, Magyarországban egyetlenegy hasonló községet sem lehet előhozni, kivéve talán a’ 16 szepesi városokat, mellyek a’ megye törvényhatósága alatt szinte nincsenek. — Miután tehát ő felsége által kir. városokká emeltettek, de a’ törvényhozásban még részt nem vehetnek , — mennyiben a’ törvényhozás azokat még be nem czikkelyezte: szükséges és helyén van a’ megemlítés. Nincs megye, nincs senki, ki azt mondhatná, hogy a" megye törvényhatósága alatt vannak. Ennek következtében, ha az igy van, ha független törvényhatóságot képeznek, — ismét azon korszerű elveknél fogva, mellyek már felhozattak, talán nem fogja kívánni senki, hogy ismét a’ megye törvényhatósága alá visszamenjenek. Méltóztassanak tehát a- KK. és RR. az elrendezést azon független városokra nézve is kiterjeszteni és a’ szerkezetbeni emlitésöket meghagyni.

Szabolcs megye követe Bónis Sámuel: Elnök ö nagyméltóságának csak azt felelem, hogy én minden városokat, mellyek beczikkelyezve még nincsenek, csak úgy tekintek, mint privilegiált városokat; már pedig Nyíregyháza is privilegiált város; egyébiránt Eszék ellen gróf Dessewífy családnak pere is folyt: figyelmet kérek tehát, mert privatusoknak is praejudicálna a’ beczikkelyeztetés azon esetre , ha az említett család megnyerné a’ pert. — Ugocsa megye követének szavazata ellen nem szólottám , mert küldőinek parancsát kijelenteni kötelessége; és igy, ha kívánja azon városok beczikkelyeztetését, nekem az ellen legkisebb szavam sincs; hanem volt szavam az ellen, hogy megyém indítványa ellen czáfolólag szólalt fel; és most is azt mondom: hogy Eszéket, Aradot nem tekintem többre, mint Nyíregyházát, melly szinte kiváltsággal bír, és mellynek tisztviselősége szinte el van rendezve; arra nézve pedig, hogy Eszék, Arad criminalis tekintetben sem tartozik a‘ megyei hatóság alá, az törvény által nincs megalapítva, — és igy nem tekintem másnak, mint privilegiált városnak ; de — mint mondám — Eszékre nézve még magánycsaládi viszonyok fenforognak, és azt nagyméltóságod mint főbb törvényszékek elnöke jól tudja: ennélfogva privatusoknak praejudicálni nem lehet, kivált akkor, midőn a’ megyéknek többsége a' beczikkelyezés ellen volt a’ kerületi ülésben a’ szavazás alkalmával; és nem tudom , ha a' beczikkelyezést nem akarták a' t. RR, hogy foglalhatnak itt helyet ezen városok a’ szerkezetben , midőn abban csak szabad kir. városokról van szó , ezekre nézve pedig szavazás utján a’ beczikkelyezést elvetették ? pedig jól emlékezem: Raranya, Verőcze és Arad megye követei mindnyájan sürgették ezen városok beczikkelyezését, de nem kaptak többséget.

Elnök : Erre azt mondom, hogy a’ privilegiált és ezen városok között az a’ különbség, hogy ezek nem tartoznak a' megyei törvényhatóság alá, amazok pedig igen. — Mi gróf Dessewífy családot illeti: kijelentem, hogy gróf Dessewífy család jogainak teljességgel nem praejudicál, ha itt mondatik, hogy Eszék városának 360 választott polgára legyen. — Azonban — Isten tudja mit kívánjak! hogy a’ t. RR. olly szorosan ragaszkodjanak-e az ősiség és régi jogoknak fentartásához mint e’ tekintetben ragaszkodnak? attól minden esetre messziről sem kell tartani, hogy ezen rendelkezés, melly itt van , akármelly család jogát veszélyeztetné.

Ugocsa megye követe Buttykay Menyhért: Teljes lehetetlen, hogy ezen városokról a’ t. RR. ne rendelkezzenek ; mert megadom minden városnak tulajdonságait , nem akarok azokról említést tenni; de hogy ezen városok nem jöhetnek a’ többi más magyarországi városokkal összehasonlításba, onnan is világos, mert az 1836-iki országgyűlésen külön portákat kaptak, katonaságot külön állítottak, — és mi-