1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
XCVII. ülés naplója. Februarius 9-én 1811. 311 nem az, hogy vizsgálja, mikint zsidó, vagy keresztény, — hanem az, hogy minden ember szabad legyen, mi- Kir.rAro re minden ember, következéskép a' zsidó is, mint ember, épen úgy érdemes, mint én, vagy bárki más. Mi-rendezése után tehát kimondtam, hogy megyémben különbséget tenni nem kívánok a' zsidókra nézve, kimondom azt is, hogy a’ kir. városokban lakó emberek közt különbséget tenni nem akarok ; és igy a’ szerkezetet pártolom. Győr város követe Zánthó Mihály: Küldőim azt hiszik, hogy csak úgy állhatnak fen romlás nélkül a’ sz. kir. városok, ha polgáraik tántőrithatlan hűséggel viseltetnek koronás fejedelmök és hazájok iránt, ha a- status közterhének viselésében pontosan eljárnak, ha kölcsönös iparral és egyetértéssel a’ közjót előmozditják : ugyanazért a’ polgárosodásra nézve fófeladatul kívánják kimondatni az erkölcsi jellemet és biztosított keresetmódot; — ennek megbirálását pedig hatóságaik közé kívánják számíttatni, — e’ felett nem óhajtanak ők kényszerített, hanem önkényes szabad polgárokat, a’ polgári czimet azonban megkülönböztető díszes kivételnek kívánják tekintetni; — és igy azt óhajtják, hogy csak ezen főfeladat mellett lehessenek képesek a’ polgárság elnyerésére mind azok, kik a’ 89. § czikkeiben előszámláltatnak: ennélfogva azt tartják, hogy a zsidókat mostani állásukban semmikép sem lehet polgároknak felvenni; mert egyedül a'zsidók azok , kik vallásuknál fogva magokat az Isten kiválasztott népének, 's ez okból minden egyéb nemzeteknek mint reájok nézve pogányoknak elnyomására jogosítva lenni hiszik magokat; — ők azok, kiket vallásuk tilt keresztényekkel egy tálból enni, és egy pohárból inni, mert előttük minden, ki nem zsidó, — hitetlen és tisztátalan; igy már ezen vallási tanból világos, hogy ők a’ keresztényekhez atyafiságos hajlammal soha sem simulhatnak, és épen innen ered, hogy minden utón módon a’ keresztényeket károsítani és keresetükben rövidíteni készek; ők nem a' közjót, hanem csak magokat tekintik, s tőlük a' közjó semmit, ellenben ők ettől mindent nyernek, ’s mint örökös idegenek bármelly tiltott utón hasznukat vadászni, neveiket ’s helyzetüket változtatni, elhagyni mindenkor készek; — ’s igy, nem említvén azon számos törvényeket, mellyek őket romlott erkölcsükért az országból kitiltották, ’s jelenleg a" bányavárosoktól messze eltiltják, — bizonyos, hogy ezek, ha a’ városokban a’ polgárságot megnyerhetnék, a városokat, mellyek mindekkorig elnyomatott állapotukban is egyedül tartották fen a’ műipart, kereskedést, mesterségeket, gyárságot és szép tudományokat, — ármánykodásaikkal tönkre juttatnák, mint tönkre juttatták a' honi közbirtokosságot és jobbágyságot, hol befészkelhették magokat. Ugyanazért midőn úgyis a’ zsidók polgárosítása legkevesbbé sem sympathizál a’ városi lakosok nézeteivel, küldőim azt óhajtják, hogy a' zsidók polgárosítása azon időre halasztassék, midőn ki lesz mondva, hogy ország polgárhá 's nemesekké lehetnek ! Komárom város követe Amtmann Jenő: Küldőim ezen szakaszt minden megszorítás nélkül elfogadják; de egyszersmind meghagyták, hogy a’ zsidók mindaddig polgárok ne lehessenek, mig tökéletesen emancipálva nincsenek. Besztercze bánya város követe Szumrák János: Ezen §-ra nézve nekem több észrevételeim vannak. Én úgy vélekedem , hogy szabad városnak csak szabad polgárokból kell állant; — ott, hol a' polgárok nem szabad emberek , vagy nem önállásuak, vagy atyai, gyámi, úri vagy más hatalom alatt vannak , — ott, hol a' proletariusok egyszersmind polgárok és kortesek , — ott, hol szabad város és szabad község, minőt magok a’ t. KK. és RR. alapítani szándékoznak, nem létezik, de soha sem is fog létezni,—ott, hol vagy szolgáknak, vagy más nem önállásu, vagy úri hatalom alatt lévő embereknek egyenlő polgári jog minden praecautio és korlát nélkül adatik: anarchiának, socialismusnak és borzasztó communismusnak nyittatik kapu; — ott azok, kik most vagy szolgák, vagy úri vagy más hatalom alatt vannak, majd urak és szabad emberek lesznek, — azok pedig, kik most vagy urak, vagy szabad polgárok, vagy önállásu emberek , majd saját szolgáiknak és napszámosoknak lesznek rabszolgáik , és szabad polgárok lenni megszűnnek , — ott azok, kiknek most semmijük sincs, vagy igen kicsiny vagyonuk van, majd primaevam divisionem bonorum fognak rendelni tetszésök szerint; ’s igy ott a’ személy és vagyonbeli bátorság lehetetlen. — Vannak városok, mellyekben a’ napszámosok száma most is igen nagy ; de lesznek városok, hol talán későbbi időben többféle gyárak fognak állíttatni egymás után , — olly gyárak, mellyekben egyenkint 500 — 1000 vagy több ezer egyének és napszámosok fognak dolgozni; Angolországban p. o. Manchester gyári város körül valami 25 angol □ mérföldnyi környékben 240— hajói emlékezem — gyári városok és helységek vannak ; ez a" 25 angol O mérföld nem tesz többet, mint 5 geographiai vagy magyar □ mérföldet; ezen kis környéken több mint két millió emberek laknak, kik többnyire — néhány ezer gyárbirtokosokat kivéve — csak gyári munkások és napszámosok. — Most, midőn ezen gyári munkások- és napszámosoknak semmi polgári jogaik nincsenek, nem ritkán gyűlnek össze, és a’ gyártulajdonosoktól sokkal nagyobb fizetést követelnek , — és ha a’ követelt nagyobb fizetést meg nem kapják , a’ gyárakat vagy felgyújtják, vagy feldúlják , pusztítják , és több millió forintnyi károkat okoznak: hát még mitől nem lehetne tartani, ha ezen gyári munkások és napszámosoknak még polgári jogaik is volnának? — ha polgári jog nélkül is olly szörnyű károkat okozhatnak! —nem lennének-e a' gyártulajdonosok napszámosaiknak rabszolgáivá? — hol lenne akkor a’ személy- és vagyonbeli bátorság? — De van e' dolognak még egy másik oldala is; — nem lehetne-e ugyanis a’ gyártulajdonosoknak állandóan tartott és fizetett egyéneiket és napszámosaikat magány vagy politicus jogaikra és czélukra használni ? — Ha minden egyénnek, kinek egy d ölnyi káposztás- vagy krumpliföldje lesz , polgári jog adatik: akkor egy , kettő vagy három gyártulajdonosnak könynyű lesz egy hold földet vagy többet is, követválasztás és választott polgárság újítása alkalmával, egy vagy két ezer gyári legények és napszámosok közt úgy osztogatni, hogy mindenik egy O ölnyi krumpli-78 *
