1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
212 XCVII. ülés naplója. Februarius 9-én 1844. r Kir. városok földet vegyen , és polgári jogot szerezhessen ; ki lesz akkor az országgyűlési követ vagy választott polendezese g^r ^ — bizonyosan nem más, mint az, kit az illy megvesztegető gyártulajdonos vagy más hatalmas polgár tetszése szerint fog kijelelni. — Épen illy helyzetben leendnek kiváltképen a’ sz. kir. bányavárosok , hol ezen § szerint a: bányászi napszámosoknak nagy tömegéből ezer és ezer uj polgárok támadnak. Példának okáért Beszterczebányán a’ bányászi népesség 6000 és egynéhány száz lelket teszen, a’ polgári népesség pedig csak 5000 lélekből áll; — minden bányászi napszámosnak van vagy egy kis házacskája, vagy rétje, vagy kertje, vagy krumpli- és káposztásfoldje: ö tehát polgár lesz; de soha sem lesz önállásu ember; mert ő a’ házacskából, vagy rétből, vagy krumpliföldből nem élhet, — ő csak a’ bányászati munkából élhet. Az, ki neki munkát és kenyeret ád, fog ő vele rendelkezni követ- és tisztválasztás, nemkülönben a’ választott polgárság újítása alkalmával; minthogy pedig ezen bányászi népességből több mint s/6 rész a’ kamarai bányákban és bányászatban munkálkodik: jövendőben Beszterczebányán csak azok lesznek választott polgárok , követek , bírák, polgármesterek, tanácsosok és tisztek , kiket maga a’ kir. kamara — mellytől pedig magok a' t. KK. és RR. is kívánják a’ városokat mentesíteni — tetszése szerint fog kijelelni, és parancsolni: lesz tehát Beszterczebányán jövendőben is képviselői testület, tanács, tisztikar, országgyűlési követ; de azok a’ testületek , tanácsosok, tisztek és követek nem lesznek többé polgári vagy városi , de csak kamarai testületek és követek; a mostani polgárok pedig, napszámosok által elnyomva, csak kamarai rabszolgák és labdák lesznek , mig végre a' sz. kir. bányavárosoknak autonómiája egészen meg fog szűnni. — Azért kívánom, hogy csak olly egyéneknek adassék meg törvény által a’ polgári jog, kik önállásuak, és semmi úri vagy más hatalom alatt nincsenek; — kívánom továbbá, hogy a’ polgári jog megszerzésére kivántató polgári fekvő birtok értékének minimuma úgy állapíttassák meg, hogy annak a’ legkisebb városokban 500, közép városokban 1000 és legnagyobb városokban 1500 forintos értéke legyen. — A' mi a' zsidókat, kik ezen 89. §-nak bevezetési pontjában érintve vannak , illeti: úgy vélekedem , hogy a" városokban a’ zsidók iránt semmi sympathia sem található, és hogy veszedelem nélkül még most a’ zsidóknak polgári jogot engedni nem lehet: lassankint kell tehát előbb a’ mostani polgárokat a: zsidókhoz szoktatni, és az 1840. évben zsidók iránt alkotott törvényczikkelyt továbbá is fentartatni. — Többnyire a1 sz. kir. bányavárosokra nézve, mind azokat, mellyeket egynéhány napok előtt a’ letelepedési kérdésben a: zsidók iránt a’ t. IvKnak és RRnek előterjesztettem, most is ismételvén , — továbbá is az 1790: 38 és 1840: 29 törvényczikkelyeket minden esetben magok épségében fentartatni, és az izraelitákat a’ bányavárosokból egészen kirekesztetni, végtére mind ezeket a’ városok elrendezése iránti törvényben világosan kimondatni kérem, annál is inkább, mert meg vagyok győződve, hogy ott, hol az uzsoráskodással összekötött pénz-, ital- , élelem- és többféle portéka-kölcsünözés , mellyben a’ zsidóságnak legsötétebb árnyékoldala létezik , — azon sok okoknál fogva , mellyeket az 1840. évi országgyűlésen is előterjesztettem , minden bányaművelés lehetetlenné válik. Elnök: A'követ urnák beszédét figyelemmel követtem , s azt nem lehet nem méltánylanoin; hanem mennyiben ezen polgárosítás eszméje sok és nevezetes tárgyakat foglal magában, kérni fogom a’ t. KKat és RRet, hogy mindig csak egy egyes kérdésre tessék előadásaikat terjeszteni. — A' mostani tanácskozás tárgya egyedül az: hogy a’ zsidók lehessenek-e polgárok közönségesen a" városokban? — A’ többire nézve, mit a" követ ur előadott, annak idejében fentartom észrevételeimet: de azon kérdések külön tanácskozásnak tárgyait teendik; valamint szintén azon kérdés is, hogy a’ bányavárosokba befogadtassanak-e a’ zsidók vagy se? — Azonban már most későre haladván az idő, holnapra átteszem a' tanácskozás folytatását.
