1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
310 XCYIL ülés naplója. Februarius 9-én 1844. városok jeszteni. Ha csakugyan polgárosítani kellene a’zsidókat: óhajtanám, hogy ezen iigy egy európai gyűlés előtt vétetnék fel; mert nézzük az országokat, birodalmokat, — vannak országok, hol polgárosodást már nyertek a' zsidók; de vannak olly tartományok , hol csak tűrve vannak; ellenben vannak olly országok is, hol még most sem szenvedtetnek meg; nem Portugalliában, nem Spanyolországban , 's különösen Norvégiában egyetlenegy zsidó sincs ; és igy azért óha jtanám , — a’ zsidókat ha már polgárosítani kellene, mert meg kell ismernünk, hogy a’ zsidó csak olly ember mint mi, — hogy azon polgárosítás általánosan egy európai gyűlés által történnék; mert ha ezt csak egy ország, jelesen ha most csak honunk teszi, tartani lehet attól, hogy itt megállapittatván törvény által a’ zsidók polgárosítása, egész Europa , sőt Ázsia zsidai, mint 1630-ban Nagyidán történt Abauj vármegyében , — mind Magyarországba tódulnak össze, és Magyarország egyszerre úgy általváltoznék Jeruzsálemmé, mint Slavonia általváltozott Horvátországgá. Mivel azonban ez csak „pium desiderium“, tehát nekünk a' zsidók felöl itt kell rendelkeznünk: de más részről nem is részletes , némelly mellékes utón, t. i. nem a' kir. városok rendezése alkalmával, hanem a’ publico-politicumokban, hol e’ tárgy ex professo előjön, kell rendelkeznünk, ’s én is ott kívánom a’ zsidók sorsát törvényszerűen elintéztetni; de a1 mostani állásban , midőn noha a’ zsidóság honunkban 1808. óta katonáskodik , és a’ hon védelmében fáradoz , mégis a' zsidó azért , hogy zsidó, türelmi pénzt is fizet, t. i. évenkint 160,000 pengő frtot, — illy törvénytelen türelmi taksa alatt lévő embert én valóban még a- polgárok díszes koszorújába behozni nem kívánnék: azért utasításom szerint a' szerkezetet e1 részben megváltoztatni , sőt egészen kihagyatni kívánom. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Nem vala szándékom e’tárgyhoz szólani, nyugottan akartam bevárni sorsát e’ szerencsétlen és keserű ellenszenvek hullámin hányatott ügynek, — mondom: nyugodtan kívántam bevárni, valljon mit fog a’ többség fölötte határozni? — azonban miután olly oldalról ostromoltatott egy egész néptömeg, melly inkább szánakozást, mint gúnyt gerjesztett, mellynek sorsa egyáltalában irigylésre nem méltó, — kénytelen vagyok nézeteimet mind meggyőződésemből, mind küldőim iránt tartozó kötelességemből előadni, és ha mind azon hibák, mellyeket igen gondos fürkészettel Debreczen városának követe a mohos koporsók vétségéről előhozott, — ha mindazok úgy volnának, akkor azon inditványnyal állanék elő, miszerint nem arról kell gondoskodni, hogy a zsidókat polgárosítsuk , hanem azon kellene törni fejünket, hogy mikint kellene őket az országból kiűzni? épen akkor, midőn Bloch Móricz a" magyar nyelvtannak minden részét megismertette a' világ előtt. De különben, uraim! kérdezem: azon rendkívüli események vezették-e a" zsidókat azon erkölcstelenségre , mellyet kizárva, de igazságtalanul reájok akarunk ruháztatni? — ismétlem: nem azon rendkívüli események okai a’ zsidók jelen elhagyatásából eredt következéseknek, mellyek egyedül a' polgári társaságon kívüli állásukból következnek: azért ne hozzuk azokat a’ törvényhozási test teremébe akkor, midőn a’ szelíd korszaknak szellemét teljesítenünk kellene; azért nem philanthropicus tekintetből, hanem mint jogkérdést úgy veszem fel, mint ollyat, mit századok óta kétségbe vonni nem lehet. Meg volt vitatva ezen kérdés irodalmi és törvényhozási pályán is; tanúsítják az eredmények, hogy vannak országok, hol ezen kérdést bátran tulvitték az előítéleteken , hol a" zsidók polgárosítása kivivatott, és ama’ vészes következéseket nem szülte. — Mit kívánunk elérni? — a' zsidó gyermeket oskolába küldeni azért, hogy tanuljon, ’s midőn a' szegény megtanult valamit, természetes ügyességével és szorgalmával kitünteti magát, — elnyomott helyzeténél fogva, ha világba lép, körülnézi magát, ’s mindenütt vallása gátolja előmenetelét. A' zsidó megtanulja a mesterséget, ügyes, alkalmas, és életmódjánál fogva talán jutányosakban adhatná el készítményeit; de a' polgári társaság minden osztályai által elnyomatik, — midőn valami czéhbe kíván hevétetni, azt neki meg nem engedik; keresztény legényt akar szerezni, azt mondják: „zsidó vagy, ezt tenned nem szabad“; ‘s végre beáll évek óta azon sorokba , hol legdrágább áldozattal, t. i. vérével kell fizetni, és midőn kitünteti magát, nem tarthat ismét semmi előmenetelre számot, —- azért, mert zsidó; és ö kénytelen azon 4 vagy 5 krért életét sánczba lökni, de tisztségre — mint mondám — számot soha nem tarthat; mert zsidó! — egy szóval: mindenütt azt mondják neki: „belőled nem lehet semmi.“ — Osztó igazság ez? hogy ember, ki törvényes állásban van, a‘polgári társaságnak minden osztályai reá nehezednek, — hogy ember a polgári társaságnak minden terheit, sőt többet is, még a' tolerantiát is tartozik viselni; és akkor, midőn kérdés van róla, hogy adna neki a’ szegénynek is valamit a' haza, elöállunk minden bűntényeivel azon emberi felekezetnek; sőt nem átalljuk kimondani, hogy a’ zsidóság hány lázadásra adott alkalmat; hisz a’tévedés történik a’ népnél, és túlmegy a’ törvényes rendnek korlátain, épen csak azért, talán épen és egyedül azért büntethetik, mert a’ polgári törvények jótékonyságát sértette meg; de, uraim! a’ zsidó nincs-e kizárva a polgári jélét kedvezéseiből? Én azon vádat egyáltalában magamra nem ruházom, miszerint az mondatott, bogy künynyű a’ megyei követeknek rendelkezni, ’s a’ városok nyakára tolni — taszítani a' zsidókat, és a kedvetlen következéseket a' városokra ruházni, a’ megyéket pedig mind azoktól megkímélni; — én ünnepélyesen kijelentem, hogy a’ városi követeknek az én vármegyém iránt, mellyet képviselni szerencsém van, melly talán nem legkisebb e’ hazában, ezen észrevétel nem alkalmazható; mert küldőim mind azon jogokat a megyei kihágásoknál a’ nemtelen polgárokra nézve megállapították , és megadták a’ zsidóknak is minden kivétel nélkül, mellyekben a’ városokra vonatkozólag őket jelenleg részesíteni akarom; ’s kimondták küldőim azon egyenlőséget, melly re törekednünk kell; mert a’ szabadságnak ez a' tiszta eszméje. Uraim! a megkereszteltetós vagy kürühnetéltetés a' polgári szabadságra nézve különbséget nem tesz; a' törvényhozásnak íeladasa
