1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
XCVII. ülés naplója. Februarius 9-én 1844. 309 vet szükségből megtanulta, de házi családi nyelve ennek is a romlott német nyelv; városokban igen kevés hir városok zsidót fog nekem mutatni bárki is, ki magyarul beszelni képes volna, mindnyájoknak házi családi nyelvük a’ német nyelv; csak az a' különbség köztük, hogy az alsóbb rendűek romlott német nyelven beszélnek, a’ felsőbb rendűeknek, a'műveltebbeknek pedig anyanyelvűk a’jobb ’s tisztább német nyelv. Tanúsítja ezen tényt az is, hogy mind azon német hírlapokat, mellyek még hazánkban fenállanak, a’ zsidók tartják fen, magyar hírlapok közül pedig az egész magyar hazában nem hiszem, hogy találkoznék húsz vagy harmincz zsidó előfizető akkor, a’ midőn a’ német hírlapokat ezerenkint járatják. De, t. RR ! azt, hogy hazánkban a’ zsidók egyenesen a'német nemzetiséget képviselik, csak az tagadhatná, ki e’hazának sem egyes városait, sem egyes tájait soha be sem utazta, ’s Magyarországot még csak nem is könyvekből, hanem csak nevezete után ismeri: erről tehát többet, mint olly tényről, mellyet tovább mutogatni idöpazarlásnak hiszek, — nem is szólok. Csak azt jegyzem meg, hogy valljon tanácsos-e e’ hazában ’s különösen a’ városokban polgári jogok gyakorolhatására felszabadítani egy olly néposztályt, melly kizárólag a’német nemzetiséget képviseli? anynyival is inkább, mert a’ városban lakó zsidóknak legnagyobb része ollyan, ki ezen városrendezési törvényben meghatározott polgári qualificatiókkal bírni fog, — igy, csatlakozván a’ már különben is a’ városokban erős német elemmel, kétségtelenül túlnyomó befolyást fog gyakorolni. — Igaz ugyan, hogy az utóbbi k. kir. leirat sok tekintetben már biztosítja a’ magyar nemzetiséget: de az illy értelemben hozandó törvények még csak elhintett magvaknak tekintendők, mellyek gyümölcsöket jövendőre nézve fognak teremni; a' magyar nemzetet erőssé teszi azon családoknak száma, kik a’ magyar nyelvvel élnek belső házi dolgaikban, és küldőim azt hiszik, hegy mindaddig, inig ezek száma meg nem szaporodik annyira, hogy számra és erőre a’ többi nemzetiségek ellenében magát védelmezni, sőt a’ többi felett nemzetiségi tekintetben elsőséget gyakorolni nem képes, addig —mondom — különösen a’ városokban óvatosaknak kell lennünk a’ zsidók polgárosítása tárgyában; mert könnyen megtörténhetnék, hogy azon polgári jogok, mellyeket most adunk, kevés izgatás következésében a" magyar nemzetiség ellen fordittatnának. — Nézzük továbbá hazánknak sajátságos geographiai helyzetét: a’szomszéd tartományokban, különösen Muszka- és Lengyelországban, a zsidók igen számosán vannak, és nem csak hogy polgári jogokban nem részesittetnek, de önkényes kegyetlen tetteknek vannak naponkint kitéve, s innen következik az, hogy az elszegényedés végvonaglásaiban sinlődö lengyel tartományokból évenkint honunkba már most is mintegy 1500’s 2000 zsidó szokott bevándorolni; ha mi most polgári jogokkal ruházzuk fel a’ zsidókat, ’s egyenlő lábra állítjuk a' többi honfiakkal minden tekintetben, úgy kétségtelenül azon következést fogja maga után huzni, hogy a’szomszéd tartományokból rohanni fognak hazánkba a bevándorló zsidók évenkint, és ezek bár Lengyel- vagy Muszkaországból jöjjenek is, nem fognak különválni a‘ már hazánkban létező zsidóktól nemzetiség tekintetében; nem fognak ők csatlakozni a'magyar nemzetiséghez, sőt még azon tót nemzetiséget sem fogják megtartani, mit előbbeni hazájokban talán müveitek; de mint kisebb rész csatlakozni fognak egészen a' már itt lévő zsidókhoz, ’s igy hazánkban a' német elem esztendőről esztendőre már ezen bevándorló zsidók által is szaporodni 's erősödni fog; — azt hiszik pedig küldőim, t. RR ! hogy nekünk nem áll érdekünkben a’ német elemet még most erősíteni, sőt minden törekvéseinket, újonnan alkotantó törvényeinket oda kell irányozni, hogy a’ magyar nemzetiség minden módon kifejtessék, ’s napról napra erősödjék. — Eddig küldőim nézete; de van még egy közbejött ok is, mi engemet arra bir, hogy a’ zsidók polgárosítását még most ellenezzem. — Kevés hetekkel ezelőtt a megyei kihágásokról lévén szó, ott a' t. RRnek nagy többsége elvetette a zsidókat attól, hogy a’megyékben polgári jogokat gyakorolhassanak, ha különben a’szükséges qualificatiókkal bírnának is; ’s most, ha a (. RR. a’ zsidókat — a’ sz. kir. városokban létező erős közvélemény ellen — a’ városokba betolják, nemde nem magok vetik-e meg alapját azon vádnak, mellyel a’ magyar aristocratiát különben is illetni szokták, hogy a- liberalisinusról beszélni, de fizetni soha sem akar, — hogy az egyenlőségről szólani szeret, de kiváltságos jogait megosztani senkivel sem akarja, — hogy a’ zsidókat a’ megyékből kizárta, de kevés napok múltával, legszabadelmüebb elveket emlegetve, a’városok nyakára tolja?— Én, t. RR! azt hiszem, hogy nekünk következeteseknek kell lennünk, és ha a’ zsidók polgárosítását a’ megyékre nézve egy vagy más ok miatt elvetettük, logicai következetesség kívánja, hogy a’ városokra nézve is vessük el. — Ha pedig a’ t. RR. többsége, nem félvén a’ következésektől semmit sem, általános természetjogi elvekből indul ki, akkor a' zsidók polgárosítását megyékben ’s városokban egyaránt az emancipatio kérdésével összekötve vegyük fel, ’s döntsük el; de igy kénytelen vagyok megvallani, hogy a’városok nyakára liberalizálni nem szeretek, ’s azért is a’ 89. §-ban ezen szavak helyett: „ a’ zsidókat is ide értve“ — azt kívánnám tétetni: „a’ zsidókat ide nem értve;“ szavazok a’zsidóknak városokbani polgárosítása ellen, anynyival is inkább, mert ugyanezen munkálatnak 146. §-ában a’ választó polgárság közül a’ t. RR. a’ zsidókat már önmagok is kizárták. Fejér megye követe Fiáth Ferenci: Akkor, midőn ezen ügy először volt szőnyegen , a‘zsidók mellett szavaztam, mert utasításom nem kötött; most azonban utasítással vagyok megkötve, az okoskodásnak helye nem lévén: küldőim a’ városi követek által kidolgozott törvényjavaslat 72. §—át kívánják elfogadni ; s igy a’ szerkezet és a’ zsidók ellen szavazok. Veszprém megye követe Sebestyén (iábor: Küldőimnek világos utasítása lévén a’ zsidók polgárosítása ellen, — természetes, hogy kötelességemet teljesítem akkor, midőn a’ szerkezetet ez értelemben nem pártolom. Igen rövid kívánván lenni, csak egy pár észrevételt vagyok bátor a’ t. KK. és RR. elébe terűit. Napi. II. köt. 78
