1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
XCV1I. ülés naplója. Februarius 9-én 1844. 305 dem: valljon a' zsidókról lehet-e azt állítani, hogy akár erkölcsi, akár politicai műveltségi tekintetben Hír. városok hasonlók édes hazánk több polgáraihoz? — Bizony, t. RR ! bátran lehet kimondani, hogy nem csak nemrendezese* hasonlók, sőt e' részben hozzánk még csak közeledni sem akarnak. És ezen egymástól olly annyira idegenkedő lelkületnek alapja , hazánk polgárait tekintőleg , a’ nevelés , — a’ zsidókra nézve pedig nem csak a' nevelés hiányában, hanem az elavasodott régi balvélemények és előítéletek tömkelegében fekszik, melylyeknek örvényéből magát a’ zsidó kiemelni, a' felvilágosodásnak jelen korszakában is makacsul nem engedi, és ez olly erőben áll, hogy ezt Nagy Sándorkint egy csapással kettévágni akarni — több mint hasztalan munka. — Nem értem én itt, t. RR! a' zsidó vallásnak Mózes könyveiben foglalt alapját; mert, annak erkölcsi oldalát tekintve , az eredetileg még el nem ferditödött tiszta politicából és a’ zsidó nemzet akkori körülményeiből ered ; és valamint nem hiszem, hogy volna keresztyén, ki Mózes törvényét ne tisztelné , azon nagy törvényadónak bölcseségét, mély belátását, a’ zsidó nemzet jelleméből merített nagy ismeretét ne csudálná: úgy más részről nem képzelem , hogy léteznék valaki, ki a’ rabbiknak casuisticáit, mellyeket K. u. 150, 230 , sőt 500 évekkel későbben a’ bigottismus, szűkkeblű önzés ’s más vallásoknak gyülölsége köpönyegébe burkolva, a Mischnach és Gemara vagy öszves névvel a’ Thalmud által elterjesztettek , ne kárhoztatná. Nem akarok én jelenleg mind azon roszakra, mellyek a’ Thalmud által a' zsidókat minden más nemzetektől különválasztva tartják, kiterjeszkedni, — nem is állítom azt, mintha állalánosan minden zsidók a’ Thalmud erkölcstelenségeit ’s a’ status boldogsága ellen törekedő intézvényeit általánosan hinnék; mert ha tekintem az európai statusok históriáját, 1830. óta több zsidó tudósok a’ felett törték pál— czájokat, s külországokat tekintve, a' 19—ik századnak 4-ik és 5-ik évtizede újabb időszak hajnalát kezdi reájok deríteni; hanem csak azt állítom , hogy a’ zsidóknak ezerszerte nagyobb része , különösen a" rabbiknak szükkeblüsége miatt, thalmudi bigottismus alatt nyög, ’s midőn Magyarországban polgári jogokban lehető részesítésükről akar gondoskodni a‘ nemzet, méltó joggal megkívánhatja azt, hogy mielőtt az megtörténnék , ők is közeledve hozzánk, igyekezzenek a’ régi setét idők vastag tudatlanságából kiemelkedni, ’s mondjanak le olly — különben is egyedül a’ rabbik fanatismusa által beléjök csepegtetett elvekről, mellyek a' status fenállhatásával és polgárok boldogságával homlokegyenest ellenkezésben vannak. Szépek azon philanthropicus elvek, mellyek különösen az újabb időkben a’ reform férfiat az emancipatio körül vezérlik; de nem lehet tagadni azon alapigazságot is , hogy különösen nálunk, ‘s tekintve alkotmányunkat, midőn valamelly néposztályzat polgári jogokkal felruháztatni czéloztatik, nem szabad a' törvényhozónak — minden philanthropiája mellett is — mellőzni azon status-alapelvet: „videat senatus, nequid respublica detrimenti capiat,“ — különösen olly országban, mint Magyarország, hol milliók epednek az alkotmány sánczaiba lehető felvételökért. — Én a’ zsidók polgárosításának legfőbb akadályát egyedül önmagokban, vallásbeli mysterialis szertartásukban és abban keresem, mivel ők általános theocraták lévén, constitutionalis állásukat is egyedül a’ theocratiába pontosítják össze; mert ha többeket mellőzök is, bizonyos igazság az, hogy a' status boldogsága egyedül és főképen a’ haza szeretetén alapul, ’s ha ez nem létezik az egyes polgárok szivében, megszűnik a" status status lenni, ’s lesz egy népcsoport, minden nyom nélkül elenyészendő. — A’ zsidóknak a’ Thalmud értelmében (mellyet Őertel szerint a’ Mózes írásainál feljebb becsülnek) nincsen hazájok, — és nem is lehet; mert a’ rabbik már gyermekkorukban beléjök csepegtetik , hogy ők csak vándor nép a’ keresztyének között , hogy jönni fog ’s jönni kell egy boldogabb időnek , midőn az ő megígért Messiásuk eljővén, összeszedi az évezredek hoszú sorain minden népek között széljelszórt zsidó nemzetet, ekkor a’ Jehova választott népe uj és dicső országot alakítand, hol felemelkedve minden eddigi nemzetek felett dicsőségben fognak uralkodni, ’s leendenek a’ többi népek az ő lábaiknak zsámolyai. Ezt hiszi a- zsidó , — s ez kell neki hinni; mert vallása ezt parancsolja , ’s a’ rabbik szorgalmatosán ezt tanítják. Illy hiedelembe felemelkedve, ennek következtében voltak mind azon próbatételek, mellyeknek során időszakonkint több Messiások állottak elő, kiknek nyomait többnyire a' nekibősziilt zsidóság által elkövetett borzasztó kegyetlenségek, néplázitások ’s véráldozatok követték; igy történt már ez Trajanus alatt, midőn egy Benkochab nevű zsidó Messiás szerepében lépett fel, kiknek 's követőiknek fanatismusa sok ezer rómaiakat és görögöket, különösen pedig keresztyéneket a’ legirtóztatóbb kínok között gyilkolt le, mindaddig, mig Julius Severus Jeruzsálem mellett a’hamis Messiást meg nem ölette. így támasztották Persiában kevés idő alatt három Messiások a’ legnagyobb forrongásokat. így akarták a' zsidók 1157-ben K. sz. u. Cordovában Spanyolország csendességét felháborítani, hol pedig nem csak tökéletes polgári jogokkal bírtak, hanem különösen XI. Alphons és ennek fia Pedro alatt kincstári mindentehető ministerek voltak. A’ rabbik által felgerjesztett vakbuzgóságból eredett hiedelem még tovább is vitte a’ zsidókat; mert a Rajna mellett Vormsban 1222-ben egy szűz zsidó leányról elhíresztelték világszerte a’rabbik, hogy az fogja szülni a’ Messiást: ezerenkint vándorlóit ekkor a’ zsidóság ezen szent helyre, bevárandó a’Messiás születését; mi kevés idő múlva meg is történt, de azon különbséggel, hogy a’ szűz zsidó leány magához hasonló nemű leány zsidó Messiást hozott a' világra. Még nagyobb lázongást és forrongást okozott ezeknél 10(55. táján Törökországban Sabbathai Levi messiássága , ki egy Nathan Benjamin nevű ravasz rabbi társával a nép előtt több rendbeli szemfényvesztéseket követvén el , végre az egész világra körlevelet bocsátott, mellyben kihirdette, hogy ő az egyetlenegy elsőszülött fia az Istennek, ő a’ Messiás és Izrael népének üdvözitője s hatalmas királya, kit az Isten azért küldött a’ világra, hogy elpusztítva minden más nemzeteket, uj Zsidóországot alakítson, ’s uralkodjék a' földnek és tengereknek minden népei felett. — Őrültséghez hail B. ]\apl. II. köt. 77
