1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
XCV1I. ülés naplója. Februarius 9-én I84-4K 301 kívánja az „állandó lakos és bárki ellen"1 kitételt, — és általánosan azt kívánja, hogy ha a1 város Kir. városok kerületében követtetett el a’ tény, az mindenkor a’ város hatósága alá tartozzék. En — mint előbb is kijelentőm , küldőim a' nemes és curialis birtokost csak rendőri tekintetben kívánják a' városi hatóság alá vetni — ha ezt el nem érhetem, ragaszkodom a' 7i. § eredeti szerkezetéhez ; mert által nem látom, hogy ha én Pétert vagy Pált megbántottam, és ez nem publica violentia, hanem privát kereset, hogy milly összeköttetésben van az, és mikint eszközöltethetik jobban a’ rend , ha birám a’ városi bíróság lesz , és nem a’ megye. Miután tehát a’ módosítások által, utasításom ellen, az elv mindig tovább vitetik, én a’ 71. §-ra nézve az eredeti szerkezethez ragaszkodom. Szatmár megye körete Gabdnyi Sándor: Valósággal azt látom én is, hogy tovább mentünk, mint mennyire mehettünk; mert többnyire utasítással vagyunk ellátva, melly részint a’választmány-, részint a' kerületi munkálathoz köt. Az első indítványa Ugocsa megye követének világosan kimondja , hogy a’ városokban állandón lakó nemesek ellen akarja azon hatalmaskodási és becstelenitési tényt érteni; már most oda ment a dolog, hogy ha a' két egyén között, kiknek egyike sem lakik a’ városban, történnék a’ becstelenités, akkor is, ha a' város ellen történnék , a’ város legyen a biró : igy tehát a’ szerkezet ellene lenne az 5. §-nak , hol csupán rendőri és büntető tekintetben vettetik a’ curialis lakó a’ városi hatóság alá. Ez értelemben megegyezem Ugocsa megye t. követének indítványában ; de ha ez el nem fogadtatik , kénytelen vagyok — Pozsony megye követének előadása nyomán — az eredeti szerkezetre visszamenni. Hont megye követe Fejérváry Miklós: Küldőim a’ kerületi szerkezetet kívánják megtartani, és én az egyes szakaszokra nézve nem nyilatkoztam; mert azt tartom, hogy bajos egyes indítványt itt keresztülvinni ; de miután annyi indítvány van, és a' t. KK. és RR. még nem határoztak, — kijelentem , hogy a’ kerületi szerkezetet fogadom el. Az itélőmester az ugocsai szerkezetet felolvassa. Veszprém megye követe Zsoldos lgnácz: Megvallom, Pozsony megye követének indítványát, hogy t. i. a’szerkezet úgy, mint volt, maradjon meg, azon oknál fogva is kénytelen vagyok pártolni, mert ha úgy marad a’szerkezet, a mint azt Ugocsa megye tisztelt követe előadta, t. i. akkor, midőn a’ tény a' városi kerületben követtetik el, ítéljen a’ városi bíróság, ez kizárja azon esetet, ha valaki a’ város körületén kívül becstelenitési tényt követ el, hogy ezen szerkezet szerint bírája legyen a’ város. Öszszevéve tehát mind ezen előadásokat, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a‘ kerületi szerkezetet pártolom. Ugocsa megye követe Szentpály László: Az általam legjobb czélból ajánlott szerkezetre nézve nem szólok; de kötelesnek érzem magam Pozsony megye tisztelt követének előadására felelni. A’ t. RR. ezen munkálat által egyszersmind azt is akarják eszközölni, hogy a’ polgári állapotra nézve a’ különbség — a’ mennyire lehet — megszüntettessék, és az emberek assimiláltassanak. Itt ideje menekedni azon eszmétől, hogy a’ nemest csak nemes ítélheti, és városi bíróság soha; — újra mondom : első czélja ezen munkálatnak, hogy a’ különböző sorsú és születésű emberek assimiláltassanak; de 2-szor az általam előadott szerkezet egy úttal a’ városban lakó nemeseknek kényelmére is szolgál; mert felteszem : lehet, hogy olly várostól, hol a’tény elkövettetik, 20 mérföldnyire esik a1 megyeháza: nem nagyobb kényelem-e tehát, ha a' nemesember ott helyben nyerhet Ítéletet? — de 3-szor csudálom , hogy némelly városi követek a’ közönségnek felperességét kívánják meghagyni; mert ki a’ politialis felperes? — nem más, mint a’városi fiscus : nem látom tehát, miért kívánják a’ városi közönség felperességét a’szerkezetben megtartani? — Pozsony megye követe Olgyay Titus: Röviden azt vélem, hogyha ezen szerkezet úgy áll, mint az utolsó javaslat volt ajánlva, hogy bárki ellen követtetik el a’ tény , — igy például ha pozsonyi ember üebreczenben becstelenít, csak a" Debreczen városi bíróság előtt folytathatja a’ pert, és nem jöhet vissza Pozsonyba: ez hova fog vezetni? — A’ hatalmaskodás és becstelenitési eset, nézetem szerint nem ollyan, mint a’ criminalis eset, hol summarie Ítélhetnek: ezen pereket tehát nem is lehet olly bíróságra bízni, hol letartóztassák az embert. Elnök: lia a t. KK. és RR. a" dolgot úgy veszik: úgy legjobb, ha a’ szerkezet megmarad. Én azon szempontból vettem fel a' dolgot, hogy a’ t. RR. a' városi territorialis hatóságot meg akarták állapítani. Mi Pozsony megye követének előadását illeti: criminalis eseteknél az eljárás és itélethozás nem fog egykét nap , hanem tovább tartani. („Maradjon !*) A’ 74. §-ra nézve észrevétel nem volt. A1 75. §-ra nézve : Túrócz megye követe Rakoxvszky Adolf: Nehogy azon általános kifejezés által, melly ezen §-ban foglaltatik, azon balmagyarázat jöhessen közbe , mintha a1 városban lakó nemeseket ’s létező curiákat illetőleg, személy ’s vagyon tekintetéből a’ város szabályai 's határozatai köteleznék: küldőim részéről , — a’ kik egyedül rendőri tekintetben kívánják a’ városban lakó nemeseket a’ városi szabály ’s határozatok alá vetni, — a’jelen szakaszban nyilván kívánom kimondatni, hogy a’curiákra és nemes személyekre valamint a’ városi szabályok, úgy határozatok se legyenek alkalmazhatók. A' 76. §-ra nézve: Sáros megye követe Semsey Albert: Ezen §-t küldőim úgy kívánják módosítani, hogy a’ városok azon esetre is , ha a polgárokra a személyes adó ki is vettetnék, azt soha a’ városokban lakó nemesekre , ha egyébkint polgárok is, ki ne vethessék. RR. Napi. II. köt. 76
