1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
300 XCYIT. ülés naplója. Februarius 9-én 1844. Kir. városok merem ajánlani a’ t. RRnek azon szerkezetet; hanem mondjuk ki egyáltalában törvény által azt, a’ mit kirendezese. mondan; szükséges: t. i. hogy az említett esetekben mindig a' városi bíróság fog Ítélni, és ez alatt minden ember fog értetni. E’ szerint röviden úgy módosítanám a’ szerkezetet, — ugyanis a’ §-nak kezdete: „h a - talmasko dási, becstelen itési és bárminemű birsági keresetekre nézve“ — megmarad, és ezután jőne: „kivéve, ha a’ városi közönség a'felperes, — bárki ellen a’ városi bíróság i télé n d , midőn a’ tény a’ város körületében követtetett el.“ — Ez általános szabály lenne, nincsen is hivatkozás semmire: akárki legyen tehát, mindenki értetik alatta. Ugocsa megye követe Szentpáty László: Legkisebb észrevételem sincsen elnök ő nagyméltósága által most felolvasott szerkezetre nézve, — abban megnyugszom; hanem egy kis felvilágosítással tartozom a’jelen munkálat iránt. Azt hiszem, hogy nincs az országnak olly nemese, ki város hatósága alá rendőri tekintetben ne tartoznék, mihelyt a’ városi téren követi el a büntetést érdemlő tettet; de különbséget kell tenni azon nemes között, ki mindig a’városban lakik, és ollyan között, ki csak néha megy a’ városba; ’s igy ezen § csak azon nemesekről rendelkezhetik , kik állandóan a’ városban laknak , és más bíróság alá nem is tartozhatnak. Az én javaslatom tehát a1 városi territorialis bíróság mellett és nem ellene szól. Elnök ő nagyméltósága fentebbi javaslatát ledictálja. Vas megye követe Békássy Imre: Nekem azon kitételre: „bárki ellen“ van észrevételem; mert -— mint Ugocsa megye tisztelt követe mondá — ide csak azt kívánom értetni, ki állandóan a’ városban lakik: ennélfogva a’ szerkezetben nyilván kitétetni kívánom: „a" városi állandó lakosok ellen.“ Szabolcs megye követe Bónis Sámuel: Ha Vas megye követének indítványa megállana: sokkal roszabb lenne az állapot annál, mi a’ szerkezetben van ; mert akkor minden nemesember büntetlenül jöhet a’ városba verekedni. Vas megye követe Békássy Imre: Epen ellenkezőt kívánok: azt akarnám, hogy minden nemes semmi tekintetben ne vétessék ki a- városi bíróság alól, s egyedül elnök ő nagyméltósága által javaslóit szerkezetbe „akárki ellen“ kifejezés helyett kívánnám tétetni: „a’ városban állandón lakosok ellen.“ Bihar megye követe Beöthy Ödön: Nem lehet itt különbséget tenni, hogy t i. azon nemest lehessen a’ város elébe idézni, ki a' városban lakik. Egyébiránt az uj szerkezetben azon kifejezés: „ha a' város a’felperes“ — nem maradhat meg, minden esetben, melly panaszlást igényel, város a" felperessége alatt — (Felkiáltás: „Nem!“) Tehát a' dolgot nem értem. Békés megye követe Tomcsányi József: E' szerkezet felett milly sok időt töltöttünk! — Ennek okát abban látom, hogy az eszme nincsen tisztába hozva; mert ha tisztában lesz az eszme, akkor azt szerkeszteni is könnyű leend. Azért én ezt úgy vélném kitétetni, hogy minden hatalmaskodást, becstelenitést ’s illynemű kereseteket, valamint minden nemes által a' város körületében elkövetett kihágást, a' város ítéljen meg; és ha csakugyan ezen eszmét ki akarjuk fejezni, akkor elég volna a’szerkezetből annyit meghagyni: „hatalmaskodási, becstelenitési és bárminemű hasonló birsági keresetekre nézve, minden emberre nézve a’ városi törvényhatóság fog ítélni;“ — és egyebet semmit nem mondanék. Soprony megye követe Simon János: Az elöbbeni szerkezet nem csak azon egy különbséget veszi fel, mellyet Békés megye követe megemlített, hanem kettős különbség is fordul elő, 1-ször: terjesz^essék-e ki a’ városi bíróság a’ városban állandón lakó nemesekre? — 2-szor: a' curialis telken lakókra nézve is , vagy se? — Mi a’ másodikat illeti: megegyezem elnök ő nagyméltósága szerkezetében; ellenben az elsőre nem, azon kifejezés szerint: „állandón lakó nemesekre“, — utasításom által kötve lévén, szorosan a’ szerkezethez ragaszkodom. Mármaros megye követe báró Sztojka Imre: Tovább terjeszkedni nincsen hatalmamban, mint mi a’szerkezetben van, vagy legfelebb annyira , mit Ugocsa megye tisztelt követe javasolt, hogy t. i. a’ városi bíróság csupán az állandón lakó nemesekre terjesztessék ki, nem pedig azokra, kik csak bejönnek a’ a’ városba és ott csak rövid ideig tartózkodnak. Debreczen város követe Nagy Sándor: A’ kir. városok belrendezésének czélja egy részről az, hogy a’ közdolgok folyama rendszerűid) és jogszerűbb állapotra tétessék; másrészről pedig, hogy a' helyhatósági bíráskodás által a’ vagyoni és személyes bátorság biztosíttassák. Ezen elvből indulva ki, legczélirányosabb , alázatos véleményem szerint, ha a’ tény vettetik büntetés alá minden személy megkülönböztetése nélkül: ennek következésében tehát ő nagyméltóságának javaslatát elfogadom, hogy a' 71. §-ban, ezen szó után: „keresetekre nézve“ — tétessék ez : „bárki ellen szinte a’ városi bíróság itélend, midőn a’ tény a’ város körületében követtetik el.“ — Melly javaslat ha elfogadtatik itt, úgy a‘ 73. §-ban elég lesz csak erre hivatkozni; azt a’ §-t pedig, mivel a" városi bíróság alá vettettek a’ nemesek is a’ világos adósságra nézve , ennek hozzátételével kiegészíteni szükségesnek vélném. Pozsony megye követe Ü/gyay Titus: Megvallom, hogy a szerkezet módosítása által oda ment a’ dolog, mikint azon módosításokban meg nem egyezhetem. Az első szerkezet a' 71. §-ban a" hatalmaskodás-, becstelenités- és hasonló birsági keresetekre a’ várost csak ott állapítja meg bírónak, és a’ bírói hatóságot a’ nemesekre csak ott és akkor terjeszti ki, ha olly egyént bántanak meg, ki a város törvényhatósága alattiakik. Az ugocsai módosítás már ezt nem mondja, hanem azt, hogy ha bárki ellen követtetett el a város körületében a’ tény; és igy ezen szerkezet az elsőnél tovább megy. A’ harmadik módosítás kihagyni
