1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 97. ülés

298

XCYI1. ülés naplója. Februarius 9-én 1844.

Kir. rárosok

rendezése.

Győr megye követe Balogh Kornél: Ezen „csak“ szót kívánnám kihagyni; különben a' módosításban megegyezem. („Helyes!“)

Ugocsa megye követe Szentpály László: A’ 7Í. § igy állana: annak eleje kimaradna, és igy kezdődnék a' §: „a városban állandóan lakó nemesek ellen is, akár curialis telkeken laknak , akár nem, szinte a’ városi bíróság itélend , midőn a’ tény a' városi körületben követtetett el.

Soprony megye követe Simon János: Ezen kivételt: „kivéve, ha a'városi közönség a’felperes“ — mégis be kell tenni; mert a’ városi közönség maga perében a’ bíróságot nem folytathatná.

Pozsony megye követe Jankó Mihály: Én is pártolom az előttem szólott érdemes követ urnák indítványát , és kívánom, hogy azon kivétel maradjon a’ szerkezetben.

Pest város követe Koller Ferencz: En megvallom , t. RR! engem az ugocsai szerkezet kevesbbé elégít ki, mintsem az előbbi redactio; mert az ugocsai redactio kiveszi a’ curialis telkeken lakó nemeseket, mit én nem óhajtanék.

Elnök : Én a mostanit jobbnak tartom, ámbár meg kell vallanom, hogy annyi szavak vannak e’ munkában, mellyeknek bizonyos képzetet kellene jelenteni, ’s mellyekre nézve egészen tisztában nem vagyunk; igy például nem tudom, hogy a' „körűiét“ alatt már most a’ curiát értjük-e, vagy sem? — én értem. Egyébiránt ha a' t. KK. és RR. ki akarják tenni a’ törvényben azt: „kivéve, ha a’ városi közönség a’ felperes,“ — ám legyen! de megvallom, hogy olly közönséges elve a" magyar törvénynek, hogy valaki biró és pars is ne legyen, hogy azt érdekleni feleslegesnek tartom; de ha azt hiszik a t. KK. és RR, hogy „superflua cautela non nocet,“ be lehet tenni.

Győr megye követe Balogh Kornél: Igenis felakadásom van arra nézve, mit Pest városának követe mondott ; mert ha a’ „körűiét“ kifejezés itt marad, és nem módosittatik , mint az eredeti szerkezetben van, a’ „curialis“ kifejezéssel: az csakugyan nem fog benne értetni; mert méltóztassanak visszamenni definitiójára a-városi „körűiéinek,“ hol a hadi erősségek, úrbéri telkek világosan ki vannak véve a’városi körűiéiből; és igy e'jelen eszmében nincsenek ben a kivételek: jó volna tehát egy-két szóval a' curiát megemlíteni.

Ugocsa megye követe Szentpály László: A 3. § azt mondja: „azon tér, mellyen belől a’város törvényhatósága gyakoroltatik , a’ város körülete.“

Breznóhánya város követe Kilvády János: Bátor vagyok megkérni kegyelmes urat elnökünket, ’s a' t. KK. és RRet, hogy a’ 71. § rendeletét bővíteni méltóztatnának. Hogy pedig annak szükségéről meggyőződni méltóztassanak, bátor vagyok csak egy ténynyel előállani. („Halljuk!“) Mi nálunk sok asztalos mesterember lakik. A’ mesterségükhöz szükséges fát a’ várostól veszik. A' fa árát fizetik kötszerre: az egyik felét akkor, mikor az anyagot megveszik, — másik felét, midőn azon anyagból készített müvet eladják. Ezt a' másik felét kivitel alkalmával bizonyos taksák által fizetik, — minden ágytól, ládától, asztaltól bizonyos dijak meghatározva lévén. Történt tehát: hogy egy nemes asztalosmester , egy szomszéd Gömör megyei Polonka helységbeli szegény asszonynak egy ládát eladott, a‘ mellyből az asztalosnak előbb azon kiviteli taksát, 3 vagy 4 p. krt, ki kellett volna fizetni a' város pénztárába, — melly fizetésről nyugtatványt kapván, azt a’ vevő asszonynak által kellett volna adnia , hogy ez azon taksának megfizetését a" czédulaháznál bebizonyítván , a’ládát szabadon kivihette volna; de illyen czédulával az asszony ellátva nem lévén, őt a’ városból ki nem eresztik, mig a' város pénztárába lefizetett taksáról czédulája nem lesz. Illy körülmények közt visszatér az asszony az asztaloshoz, és kéri, hogy ha a- ládától valamit fizetni kell, fizesse meg az asztalos, — ő — az asszony — többet fizetni, mintsem volt az alku — 4 v. frt — nem akarván, vagy nem fizethetvén. A- nemes asztalos uram erre megharagudván, a ládát az asszonytól elveszi, az asszonyt a’ szobából kitaszítja, — sem ládát, sem 4 v. frtot visszaadni nem akarván. — Ezen valóságos tényt előrebocsátván, kérdem: nem fog-e ezen panasz elintézése a’ városi, ott helybeli bírósághoz tartozni, mivel a’ kereset nem városi lakos által indíttatott városunkban állandóul lakott nemes ellen ? hanem kénytelen lesz az a’ szegény asszony ezen 4 v. forintért Gömör megyei Polonka helységtől, 7 mérföldnyire Zólyom megyei Reszterczebányán lakozó főszolgabíróhoz , vagy szinte ottan lakó eskütthöz, — gyermekeit’s házi gazdaságát odahagyva, — utazni, sott panaszát előterjeszteni? és otthon fogja-e találni a főbírót? és mikor jön fel Breznóra a' főbíró? vagy mikor hivatja maga elébe, ’s ki által az érdeklett nemes asztalos mesterembert? — oh! nem reményiem, hogy a’ t. KK. és RR. a’ szegény emberek közt az igazság kiszolgáltatására illy gátot tenni akarnának. — Azért bátor vagyok a’71. § szerkezetét e'rövid módosítással ajánlani: „71. §. Hatalmaskodási, becstelenitési ’stb. — midőn vagy a’ városi bíróság alá tartozó, vagy a’ városban tartózkodó egyén ellen követtetik el“’stb.

Kassa város követe Bemeczky Lajos: Ha Ugocsa megye tisztelt követének panaszlata elfogadtatik, akkor megvallom, hogy aggodalom támad bennem az iránt, hogy az által a’ városi polgárok személyes jogai még inkább megszorítva leendnek; mert könnyen történhetik, hogy a' polgár a’ különben a városban lakó nemessel a’ város határán kívül, habár tőszomszédságában is, összezörren , és rajta a nemes méltatlanságot követ el, akkoron az ugocsai javaslat szerint a’ polgár sértését már nem a" városi, de más, vagyis a’ megyei törvényhatóság előtt lenne kénytelen keresni, és ez által reá nézve nem csak semmi kedvezés, sőt inkább nehézség háromolna; ezen nehézségen azonban nagyon csekély módosítással lehetne segíteni, és ez által a’ városi követek nézeteit kielégíteni, t. i. úgy, ha az ugocsai javaslat e' szavai után: „midőn