1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 96. ülés
XCVI. ülés naplója. Februarius 8-án 184-t. vén királyi városokban letelepedni, a megyékben, falukban telepednének, és ha földesurak is a mezővá- Sz.kir.városokban ugyanazt fogják követelni, akkor ugyan mit csináltunk? behoztuk az inquisitio szörnyetegét, és£I? rende' egyes emberek önkényétől fog függni, bizonyítvány megtagadása által százakat ’s ezereket egy helyütt tartani. Ez nem szabadság. Azt mondá elnök ő nagyméltósága , hogy az mindenütt úgy van; erre azt felelem, hogy csak ott van igy, hol absolutismus alatt nyögnek az emberek, vagy ott, hol a' kormány alkotmány színe s formája alatt a’ törvényhozásokat reászedte , hol fel nem fogták az emberiség és szabadság valódi eszméjét. Vegyük Angliát , midőn valaki a’ szabad Albion partjain átlépett, senki sem kérdi többé tőle: van-e úti levele vagy bizonysága? senki sem kérdi: jó ember-e, vagy sem? hanem ha valami roszat tesz, azért van a’rendőrség’s vizsgáló bíróság, hogy elfogassák és megbüntettessék. Miután tehát, mint fentebb mondám, a’ büntetőtörvénykönyv már országos határozattá vált, az indítványt, mint a' melly tanácskozás alá sem jöhetett, el kívánom vettetni. Elnök : Albion példáját hozta fel az érdemes követ ur, mire csak azt jegyzem meg, hogy a szegényrendszer sehol úgy kifejtve és szigorún keresztülvive nincs, mint épen ott, ’s egy ország sem fél épen anynyira a’ szegények szaporodásától, mint Anglia.— Egyébiránt nincs itt sem szabadságról, sem elnyomásról szó, hanem azon czélszerű intézkedésről, hogy a’ városok nem tartoznak minden kóborló erkölcstelen embert befogadni. Vegyük a’ dolgot gyarkorlatilag, — ha veszszük Pest városát, most is el van lepve fajtalan , erkölcstelen csőcselék néppel, mi lesz ezen városból, ha mindenkinek szabad lesz belejönni? könynyű azt mondani, hogy a’rendőrség a’városokban a’gonosztevőkre legjobban felvigyázhat; de nálunk, hol a’ városoknak annyi tenni-valójok és olly kevés módjok van, meg kell őket kímélni, különben az siiyforma rest, erkölcstelen ’s minden roszra kész emberek gyülpontjává válandanak, és akármit mondjunk, tanácsosabbnak tartom, hogy az illy rósz embereket tartsa azon hely, hol születtek. Helyesen vette észre Csongrád megye tisztelt követe, hogy ez igen fontos tárgy; de két oldala is van , és meggondolást kíván minden tekintetben: azért úgy vélem, megállhat a’ criminalis codexben hozott határozata a’ KK. és RRnek, ’s jó lesz , ha ide a’ szerkezetbe ezen szavak tétetnek : hogy „moralis magánykeresetmódot folytat.“ Pest város követe Járíj György: Miután a’szőnyegen lévő tárgy mellett és ellen számos okok felhozattak , én nem argumentumokkal akarok élni, hanem adatokkal és tényekkel. íme itt van Pest városának tiz évi rabstatisticája! kitetszik ebből, hogy szabad királyi Pest városában 1831. évben a’rabok száma volt 939, ebből városiak 229, jobbágyiak 379-en valónak;— 1832-ben 763, városiak í 71, jobbágyiak 405 ; — 1833-ban 774, városiak 209, jobbágyiak 329 ; — 1834-ben 831 , városiak 297, jobbágyiak 317; — 1835-ben 942, városiak 329, jobbágyiak 366; — 1836-ban 1056, városiak 364, jobbágyiak 380; — 1837-ben 1387, városiak 439, jobbágyiak 530; — 1838-ban 1279, városiak 328, jobbágyiak 644; — 1839-ben 1525, városiak 378, jobbágyiak 715;— 1840-ben 1748, városiak 611, jobbágyiak 596. Tehát e’ táblázatból látni lehet, hogy Pesten a közelebbi tiz év alatt a' rabok száma geometrice nőtt, és most ha a' theoria igy áll, ha a’ kerületi szerkezet értelme szerint Pesten mindenki akadék nélkül le fog telepedhetni, mi fog ebből következni? bizonyosan nem egyéb, mint az, hogy Pesten a" gonosztevők összecsödiilendenek, és ezek száma a' közbátorság nyilvános veszélyeztetésére idő folytán tetemesen szaporodni fog. Hogyha pedig számba veszem a' külföldet is, jelesen Ausztriát, mikép állunk annak irányában? onnan a’ rab visszautasittatik születése helyére, ha kiállotta büntetését; már pedig a’ felállított theoria mellett, ha az idegennek sem lehetne a’ városbani feltétlen tartózkodását gátolni , mi következnék ebből ? az, hogy a’ fenyítöházakból kiszabadult gonosztevők Pesten sereglenének össze. Mondatik ugyan, hogy ezek ellen óvó szerűi jó politiát kell felállítani! De kérdem most, ki fogná ezen politiát fizetni? midőn még azon elv sincs kimondva, hogy minden a’ városban lakó járuljon a’ közterhek viseléséhez; vagy adózzék-e a' polgár még ezek rovására is? Továbbá, ha minden megszorítás nélkül lenne szabad bárkinek a' városban megtelepedni, ez azt vonná maga után, hogy ott a’ szegények száma szerfölött megszaporodnék; Pest városának szegényi taksája már most is 30-40 ezer pengő forintot tesz évenkint, de a' felállított theoria mellett majdan fél millió sem lenne elég. Csongrád megye követe Klauzál Gábor: Különösnek látom azt, hogy a' városban létező nemvárosbeli szegényekröli intézkedést összezavarni hallom azon eszmével, hogy az, a' ki le akar telepedni, jó erkölcsiségét bizonyítsa be; épen pedig ezen két fogalom zavartatik össze, és ép ez hozza elő , hogy különböznek a’ vélemények. Angliában igenis van arról intézkedés az úgynevezett szegénységi bilinél fogva, hogy minden hely tartozzék saját szegényeit táplálni, ezen bili több ízben módosíttatott; de ezen szegénységi bili ellent nem áll, hogy minden ember szabadon mehet és letelepedhetik az országban , és nem kérdeznek senkit, hogy van-e utilevele, vagy bizonysága arról, hogy erkölcsös ember-e, vagy sem ? hanem ha azon ember a’ honnak terhére válik , akkor támad fel a’ szegénybillnek intézkedése, ’s akkor utasittatik azon községhez, mellyhez tartozik. Ez a’ törvény Angliában. A’mit hát mondók, az tisztán áll: hogy Angliában nem csak belfölditől, hanem külfölditől is — ha egyszer a partot túllépte — soha úti-vagy bizonyságlevelet nem kérnek. Különösnek látom azt, mit Pest városa érdemes követe mondott; én is aggasztónak tartanám a raboknak évről évre geometricus aránybani növekedését, miszerint figyelmeztetett a’ tisztelt követ ur az 1831. és 1843. év közti roppant különbségre, hogy t. i. 1831-ben 900, 1843-ban 1700 rabja volt Pest városának; aggasztó volna az , mondom , ha egyszersmind a tisztelt követ ur megmutatná, hogy 1831-től 1843-ig, melly idő alatt a'rabok száma kettőztetett, egyszersmind a'bevándorlottak száma is 70* 27Í)
