1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 92. ülés

200

izenet a’ sz. ban senki sem kívánja, mint én. Majd a’ végső következés mutatja meg , kivel lesznek jobban megclégedbeiszerkezetó ve» kiket a' dolog legközelebb illet, ő felségével vagy a’ t. KK. és RRkel? Én hiszem és reményiem, hogy

és szavazat- mjnd a' kettővel, aranya tárgyában. Bártfa város követe Markovics Antal: Elnök ö exceUentiája gyakorlati életből merített előadását

osztom, ’s ugyanazon beszéd nyomán indulva, nagy aggodalmat látok a’ most olvasott izenetben; mert midőn egy már törvényesített országos 4-ik rend életkérdéséről van a’ tárgyaltatás, és az izenetben ’s ezzel egybehangzókig a’ városokat rendező törvényczikk bevezetésében (rubrumában) világosan kimondatik, hogy a’ sz. kir. városok helyhatósági belszerkezete és országos-ülési aránylagos szavazatjoga , „mint feltétel“, egyedül ezen törvényen alapszik, és minden ellenkező törvény eltöröltetik: nagyon tartok attól, hogy ezen a’ nélkül is Verböczy consvetudinarius országában, hahogy a’ tervezett rendezésből törvény nem létesül, majdan a’ t. KK. és RR. a’jövő országgyűlésen azt mondják : hogy a’ városok szavazata nem csak „szokás“ vagyis inkább „törvényelleni visszaélés“ által avult el, hanem immár mind a’ két tábla végzése múlt országgyűlésen elismerte és kimondotta, hogy a’ városoknak szavazata nincs , és majdan ezen országos conclusum gördittetik elünkbe: hogy tehát némi tespedéssel jövendőben ne vádoltassam, — utasításom felhívását követve, az izenetnek és egész munkálatnak ellene mondok, és az iránt óvást teszek Bártfa városa részéröl; sőt hogy e’ részben küldőim utasításának hü tolmácsa lehessek, felolvasom utasításom azon pontját, melly e’ tárgyra nézve főleg alkalmazható. Küldőim t. i. szorosan meghagyták polgári közgyűlésből kiadott utasításukban , hogy „az országgyűlési test kiegészítésének ’s a’ kir. városok szavazatjoga megadásának kérdése legyen a’ hongyülés tanácskozásainak legelső tárgya, ’s ennek tökéletes meghaladása előtt más tárgy iránt tanácskozásba, sőt magokba a’ kir. előadásokba se bocsátkozzanak,“ ’stb. A’ most olvasott utasítás szavait követve , mennyiben a’ kerületi ülésben törvényadta szavazatink beszámítva nem voltak, köteles vagyok ezen egész munkálat ellen Bártfa városa részéről óvást tenni, és azon végzéseknek, sőt a’ keletkezendöknek is — mennyiben törvényes szavazatom beszámítva nem lesz — ellene mondani; mert küldőim csupán szavazatuk beszámítása mellett és nem máskép egyeznek meg ezen kérdéses törvény alkotásában. Kérem tehát ezen óvásomat Bártfa városa részéről naplókönyvbe igtattatni.

Szabadka város követe Zomborcsevics Ferencz: A’ napi renden lévő városi rendezéshez, mielőtt annak egyes szakaszai felett a’ vitatkozás megkezdetnék, nem szólanék, mert meg vagyok győződve, hogy e’ tárgyra nézve a’ fejlemények azon fokán túlvagyunk, midőn arról lehetne vitázni: valljon a’ kir. városok belszerkezete rendezésébe belébocsátkozzunk-e? vagy pedig annak ellene mondjunk? — az egyenkinti szavazatot tovább is sürgessük , vagy az idő kényszerítő körülményeivel alkura lépjünk ? — küldőink azonban pótló utasításukban kötelességünkül tevék kijelenteni, hogy Szabadka városa tanácsa és polgársága, számtalanszor idézett törvények- ’s ismételt inditóokoknál fogva, az egyenkinti törvényes voks szünetlen szorgalmazását tovább is fentartják: a’mennyiben mindazáltal a’kir. városok belrendezési munkálata a’ voksnak függésben maradása mellett országos ülésben tárgyaltatnék, ezen esetben meghagyták, hogy nyilvános ellenmondás mellett oda nyilatkozzunk, miszerint Szabadka városa a’ kir. városok rendezéséhez hozzájárul, ’s a' munkálat tárgyalásához és a’ tanácskozásokhoz hozzászólani és abba befolyni kíván; minélfogva kérem nagyméltóságodat ’s a' t. KKat és RRet, hogy Szabadka városa ’s a’többi kir. városok előadásait és szavazatát kellő tekintetbe venni méltóztassanak; ellenkező esetben azonban, ha t. i. a’ városok előadása és szavazata be nem számíttatnék, ’s tekintetbe nem vétetnék, küldőink ünnepélyes óvást tesznek, ’s eleve kijelentik, hogy a’ városok nélkül hozandó e’ részbeni törvényt magokénak el nem ismerendik , ’s illyennek el nem fogadandják.

Elnök: Mennyiben a’követ ur szavazatról tett említést, úgy tartom, hogy a’városi követ uraknak törvényes szavazatuk most is megvan; és ha van tárgy, mellyben teljes szabadsággal szólhatnak, bizonyosan ez az, mert magokról a’ kir. városokról van szó : szóljanak tehát csak bátran, mert ők azok , kik a’ körülményeket legjobban ismerik. Én tehát őket nem csak felszólítom a’ szólásra, hanem a’ legnagyobb örömmel és részvéttel ki is fogjuk hallgatni.

Szeged város követe Aigner Ferdinánd: Szabadka és Bártfa városok követeivel egy értelemben nem lehetek, ’s bár mélyen érzem, hogy a’ városi követnek országgyűlési állása nem egyéb nyomasztó gúnynál, készebb vagyok tűrni ennek keserűségét, mintsem azok véleményéhez járuljak, kik a’ városok abnormis állása elrendezése előtt a’ városi követek részére a’ mostaninál több és nagyobb befolyást követelnek. Engedjék meg a’ t. KK. és RR. nézetimet e’ tekintetben — ha csak röviden is — kifejteni. — Gyakran hozattak fel e’ teremben törvények , a’ városok országgyűlési befolyásáról szólók; de ha azoknak holtan heverő betűibe uj életerőt lehetne is fuvallani, azok a’ városi követekre alkalmazhatók nem volnának; mert kérdem én: ha mindjárt mindegyik városi követ azonnal és tényleg egyenkinti szavazatot nyerne is, valljon azért a’ városok fognának-e itt szavazni? Nézetem szerint épen nem; vagy talán elpalástolhatónak véljük, hogy itt nem annyira a’ városok, mint a’ városi bureaucratiák követei állanak, és követelnek egyenkinti szavazatot? nem a’városoknak , ezek — úgy látszik — csak ürügyül emlittetnek meg; hanem követelnek egyenkinti szavazatot azon bureaucratiáknak , mellyek a’ városok , városi polgár alkotmányos jogait tényleg bitorolják, ’s mellyeknek épen ezért a’ mostaninál nagyobb törvényhozói befolyást engedni magokra a’ városokra nézve veszedelmessé válhatnék; avvagy nem tapasztaljuk-e, mit tesznek a’ városokat kormányzó zárt testületek, midőn arról van szó, hogy a’ városok és lakosaik alkotmányossága ne le-XCII. ülés naplója. Februarius 3-án 1844.