1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 92. ülés
XCII. ülés naplója. Februarius 3-án IS44. 201 gyen többé üres hang és ámítás ? Olvastunk nevezetesen egy hires körlevelet, mellyben allarmirozvák a’ vá-Hatarozat a’ rosok, „mintha a’3-ik rend azokat élő törvényeken, privilégiumokon ’s monarchico-aristocraticus kormány-SrgyábknMe rendszeren alapuló eredeti szerkezetükből kivetköztetni készülne, minek következtében a’ 4-ik rendnekíövetVkztéelenyésztétől félhetni ;“ én pedig hiszem és vallom, hogy a’ városokat eredeti szerkezetükből nem a’ 3—ikbenrend, hanem magok a' városi zárt testületek vetkeztették ki, s illetőleg a' hatalom általi kivetköztetésükben megegyeztek; minek következté’en, ha enyészni kellene a' mostani városi rendszer abnormitásai alatt alig tengődő 4-ik rendnek, enyészni fogna az a’ zárt testületek alkotmányellenies működése és gyámnokságai miatt; ’s hogy ez ne történhessék, múlhatatlanul szükséges létrehozni a' városi coordinatiót, mellytöl anynyi városi zárt testületek — mint bizonyos, bár minden jobb kebel által forrón óhajtott haláluktól — remegnek és irtóznak. (Tetszés.) — Az általam felhozottak huszas alkalmazásával ’s illetőleg bizonyításával nem fogom a’ t. KKat és RRet untatni, és csak azt érintem meg, hogy törvényeinkből ’s a’ városi kiváltságokból senki sem fogja következtethetni, — ámbár most a- dolog, fájdalom! igy áll, — hogy a’ városokban a kormányzó zárt testületek minden , a’ polgár és lakos pedig, sőt az összes közönség , azaz maga a’ város, semmi; mert ellenkezőt bizonyít vagy csak a" III. R. 2-ik czime is, midőn azt rendeli: „Constitutiones et statuta cum majori et saniori parte populi fieri debent;“ ellenkezőt bizonyít Budának, Szegednek ’s több kir. városoknak törvényekkel biztosított privilégiuma, mellynek értelme ez r „Cives , incolae, inhabitatores et hospites simul sumptim efficiunt liberam ac regiam civitatem,“ és ismét: „Cives, incolae, inhabitatores et hospites in numerum 4-ti regni status cum sessione et voto recipiuntur, ad diaetas per regales evocantur,“ és ismét: „Cives, incolae, inhabitatores et hospites liberam etiam judicis electionem habituri sunt“ 'stb. Már vagy csak ezeket megfontolva, lehet-e mondani, hogy a’ városok itt — mint törvény és privilegium értelmében kellene — képviselve vannak? — lchct-c mondani, hogy a’ mostani zárt institutio teszi a’ városok eredeti szerkezetét ? — Eletölő kinövése ez a’ városok eredeti szerkezetének, melly minden hatalmat a' zárt testületek kezébe játszott, és megfosztotta a’ városokat legnemesb életelvüktől, a" szabadságtól és önállástól, ’s épen azért egyik főoka lön a’ városi követek gúnyos törvényhozói állásának ; mert hiszen a' bureaucratiák a’ városok és lakosaik alkotmányosságának csak keserű emlékét hagyták meg; fizetik ugyan a' városi polgárok és lakosok tisztviselőiket még most is , de nem választják, ’s ezek róluk nélkülük rendelkeznek mindenben , és annyira, hogy a’ velők rokonszellemü zárt választó corporatiókkal majd egyetértve, majd ezeknek jobb akaratára sem ügyelve, olly utasítást parancsoltak — kevés kivétellel — a’ városi követekre, kiket természetesen a1 polgár és lakos fizet, de nem választott, nem utasított. (Tetszés.) Mert az utóbbi követválasztásba engedett befolyás egy-két polgárnak , a’ szabad választásnak inkább csak satyrája volt. — * «Ily utasítást perancsoltak, mondám, a’ városi követekre, hogy ezek a’ város és városi polgár alkotmányosságának sürgetése helyett voksot sürgetnek azon zárt testületeknek, mellyek úgyis nyakukra nőttek a’ városoknak, és óvást tegyenek ’s ellenmondjanak olly törvényjavaslanak, melly a’ város- és városi polgárnak alkotmányos életet lenne adandó. Mind ezekből tehát bőven kitetszik, hogy a' „semmit rólunk nélkülünk“ alkotmányos elvet mostani állásukban a’ városi követek magokra nem alkalmazhatják. — Ezek után csak azt jegyzem még meg : mikép a’ városi zárt testületek oda vitték már a’ dolgot, hogy engedtessék bárminő törvényhozói befolyás a’ városi követeknek, azt koránsem gyakorolnák magok a' városok , ’s azon polgárok és lakosok , kikről Pest városának most is jelen lévő követe a' múlt országgyűlésen megemlékezve, helyesen kérdező: „ha mindegy-e, mit gondol, érez, és érezni kénytelenittetik G*»0 ezer munkás és felébredt ember, kinek joga tagadhatatlan?“ — En azt hiszem, hogy ez nem mindegy ; de azt is hiszem , hogy e’ mondat igazságát jelenleg, midőn t. i. a’ 3—ik rend segédkezeket nyújt a városokat kiemelni mostani méltánytalan állásukból, nem a’ nemesség, hanem azon 600 ezer munkás és felébredt ember tagadhatatlan jogait tényleg bitorló városi zárt testületek ellen kell használni, ’s azt igy nem használni nyilvános következetlenség. így levéli tehát meggyőződve, én a’ felolvasott izenetet egész kiterjedésében pártolom , ’s kérem a' t. KKat és RRet, hogy a’ közbevetett óvásokat és ellenmondásokat ne a‘ városok és városi polgárok ’s lakosaik, hanem csupán és egyedül a’ városi bureaucratiák követei óvásának és ellenmondásának tekinteni, ’s a’ kerületi ülések által javaslóit városi coordinatiót azonnal tárgyalás alá venni méltóztassanak. — Többnyire Pest városa érdemes követének azon kívánságát, hogy — mint önmaga elismerő — nem mindnyája , hanem csak több városi követek által készült, ’s a’ városok belszerkezetét tárgyazó javaslat tárgyalás alá vétessék, és az országos naplóba beigtattassék , nem pártolhatom ; nem pártolhatom pedig először azért, mert a’ városi követeknek valamint joguk , sőt kötelességük volt véleményüket a’kerületi ülésekben kijelenteni, úgy észrevételeiket itt is előadhatják; de nem pártolhatom másodszor azért is, mert a’ pertractáltatni kívánt munkának czímlapján ezen valótlanságokat olvasom: »Az 1S43. évi országgyűlésen jelen lévő sz. kir. városok követeinek külön tartott tanácskozási üléseiben a‘ részükről elölegesen készített elrendezési vázlatnak“ — ’stb. Megvallom , t. KK. és RR! megütközve olvastam ezen czímet, és kételkedni kezdettem, ha csakugyan városi követek által készült-e ezen valótlan czímü javaslat? — Feltenni ugyanis nem tudám , hogy találkozhassanak , kik előtt ismeretlen, mikép Szeged és több városi kin etek semmiféle különtanácskozásokban részt nem vettek, és senkit valamelly eloleges vázolat készítésére meg nem bíztak, ’s ezeknél fogva méltán igényelhették, hogy miután ők is az országgyűlésen jelen lévő városi követek közé tartoznak, a’ kérdéses szerkezeti javaslat illy általános czíinmel sajtó alá ne bocsáttassák; mert az a’ körülményekkel ismeretleneket elámitja, mintha t. i. ezen munka csakugyan az örüli. Piapl. II. köt. 51
