1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 18. ülés
168 Törvénvja-fejedelemnek, koronaörökösnek, ki a’ magyar nemzettel hivatalos viszonyokba jő, a magyar nyelvet vasla,anvdv tudnia kell. És nem is gondolom, hogy a’ t. KK. és RR. itt mást akarnak elérni; és minthogy ez a’ 2-ik § Urnában6'áltai elérve van, az 1-ső §-t szükségtelennek tartom, és azon tisztelettel meg nem egyezőnek, mellyet törvényeinknek szerezni kell, miszerint azoknak végrehajtását eszközölni nem tudjuk. Baranya megye tisztelt követével egyetértőleg, a’ szakasz ezen részének kihagyására szavazok. Elnök: Azzal, mit Szepes megye tisztelt követe mondott, tökéletesen egyetértek; mert magam is ugv hiszem, hogy csak azon viszonyokban, mellyekben velünk állanak, kívánhatjuk meg az uralkodóház tagjaitól, hogy a‘ magyar nyelvet tudják; e’tekintetben a’2-ik §-ban megvan már a’rendelés. De kérdem: volt e valaha annyi tagja az uralkodóháznak, ki tudta és tanulta volna a’ magyar nyelvet, mint most? _A' dolog ezen az utón jól megy, és azt tartom: vagy azt tegyük a t. czikkbe, a' mit javaslottam; vagy pedig_mint Baranya és Szepes megyék követei előadók — hagyjuk ki ezen §-t egészen, miután azt a’ 2-ik §-bani rendelkezés feleslegessé teszi. Ha valahol, itt lehet arról szó, mit mondani szoktunk: „quid consilii?“ Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Felséges királyunk nyilatkozatán megnyugszom, és a’királyi szó szentségének olly teljes hitelt adok, hogy szeretem hinni és hiszem is azt, hogy szavát megtartván, a’ magyar nyelvet magáévá tenni iparkodik, ’s ezt annyival inkább, mivel most az országgyűlés kezdetével deák nyelven hallók szólani mind ő felségét, mind királynénkat: felteszem tehát, hogy annyival inkább fogja az élő nyelvet sajátjává tenni akarni. így e’részről is megnyugtatva lévén az adott királyi szó szentsége által, — miután most a' magyar nyelv érdemében törvényt hozunk, melly nein csak ö felségének, most dicsőségesen uralkodó királyunknak , hanem örökre szól, 's melly a’ királyi herczegeket is kötelezze, megnyugodván a’ mostani fejedelemre nézve, a- legfőbb helyen lévőkre is kívánok törvényt és pedig kötelező törvényt alkotni. Következéskép pártolom a’ szerkezetet, azon észrevétellel, mit Békés megye követe mondott. miszerint ezen rendelkezést egyedül csak az uralkodóra és a’ koronaörökösre kívánom szorittatni. Szabolcs megye követe Bónis Sámuel: Baranya megye tisztelt követének röviden csak azt felelem: hogy ő ezen t. czikknek igen tág magyarázatot adott akkor, midőn értelmét a' külső hatalmasságokra is kiterjesztette. A’ magyar nyelv ügyében hozandó törvény kötelezi azokat, kik Magyarországban laknak, és a magyar uralkodóházhoz tartoznak; de külső hatalmasságokra senki sem akarja azt érteni. Egyébiránt, ha a’ pragmatica sanctiónak nyomán valaha azon kiilhatalmasságoknak a’ magyar koronához joguk születhetnék, hogy ezen törvény őket,is kötelezhesse , annak semmi akadályát nem látom. B e r e g megye követe L ó n y a y Menyhért: Meg vagyok győződve, hogy minden törvénynek határozottnak kell lenni, és azért, miután határozott, kötelező erővel is kell bírnia. Egyébiránt valamint a kerületi ülésben, úgy itt is nyilvánítom: hogy a’ törvényhozásban arra főtekintettel kell lenni, hogy a’ törvények kivihetők legyenek. Ennélfogva a’ Békés megyei követ által előadott módosítást kívánom törvényczikkbe betétetni. Ezen törvényczikk értelme szerint nem záratik ki egyetlenegy tagja is az uralkodóháznak ; és igy sokkal helyesebb volna betenni, hogy gyengébb korukban tegyék sajátukká a' magyar nyelvet. Árva megye követe Zmeskál Móricz: Az általános elvből kimenve, kénytelen vagyok kijelenteni: hogy a’ permissivus törvényeket szinte nem kedvelem; azonban ez esetben azt hiszem, hogy ha bármelly positivus törvényt hoznánk is, azt sanctióval erősíteni lehetetlen; már pedig olly positivus törvények, mellyek sanctio által erősítve nincsenek, alig bírhatnak nagyobb erővel, mint a minővel bírnak a- permissivus törvények. Ezen szempontból kimenve, minekutána nem kívánnék olly törvényeket alkottatni , mellyek ki nem vihetők, az elnök ő excellentiája által javaslóit módosítást elfogadom. Baranya megye követe Majláth György: Azon felvilágosító commentár nélkül is, mellyet Szabolcsnak követe a’ törvényjavaslathoz csatolt, tudtam volna, mikint a’ törvény értelme nem terjedhet annyira, miszerint mind azok, kik a’ pragmatica sanctio erejénél fogva a’magyar koronához jogot tartanak, hasonlag a' magyar nyelv tanulására köteleztetnek; bár ezt csak sejteni lehet, mert a’ törvényjavaslat szerkezete olly általános, hogy e- tág értelemben is lehetne venni; — egyedül azért hoztam elő a’ pragmatica sanctiót, miután azt Szabolcs követe emlité, és igy nézete szerint helyesen hivatkozom arra és a’ törvény kivihetlenségére. Szeréin megye követe Zsitvay József: Röviden kijelentem: hogy az első pontra nézve a’ nagyméltóságu elnök ur által indítványozott stylaris módosítást szívesen elfogadom; ha pedig ezen módosítás többséget nem nyerne, akkor nemes Baranya megyei követ ur által indítványozott egészleni kihagyásra szavazok. Turócz megye követe Ruttkay Károly: Baranya vármegye tisztelt követe által előhozott okoknál fogva a' szerkezetet módosíttatni kívánom. Pest megye követe gróf Ráday Gedeon: Azon tartozó tisztelettel, mellyel koronás fejedelmünk és a királyi ház iránt viseltetünk, igen megférhetőnek tartom, hogy azon törvények is, mellyek őket illetik, a legnagyobb határozottsággal és szigorúsággal legyenek szerkesztve; és igy ezen szót: „tartoznak“ a szerkezetben megtartatni kívánom. De pártolom más részről Békés megye tisztelt követének előadását , miszerint a törvényeket úgy alkossuk, hogy azoknak megtartására magunk is szigorúan felügyelhes-XVIII. ülés naplója. Julius 8-án 1843.
