1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 18. ülés
XVIII. ülés naplója. Julius 8-án 184-3. 167 jesitését elhatározott kifejezésekkel szorgalmazza.—Azt tartom, ha el akarjuk érni azt, mit a' nemzet óhajtásai sokszor sürgettek, elhatározott kifejezésekkel kell élnünk. — Mi illeti az elnök ö nagyméltósága által kimondott végzést: e’ részben Bihar megye tisztelt követével egyetértek: hogy megmaradván a’régi gyakorlat, mint eddig is folytattatott, szerinte a' „maradjon“ szó oda magyaráztassék, hogy a’ szerkezet megtartatik , ’s igy az ellene nyilatkozottaknak szózatai vétessenek számba. Elnök: Két országgyűlésen viszem az elnökséget, soha sem volt szokásom a’ voksok eröszakoltatása, megnyughatik Tolna tisztelt követe e’ tekintetben. Ha azt hiszik némellyek, hogy máskép áll a’ dolog, mint azt a’ felkiáltásokból kivettem, méltóztassanak hozzá szólani. Baranya megye követe Majláth György: Küldőimnek is vannak részletes kivánataik a’ magyar nyelvre nézve; minthogy azonban azok a’ 2-ik §-ban foglalt általános szabály alá foglalvák, melly imint felolvastatott, abban megnyugszom, — egyedül a’ kérdésben forgó 1-ső §-ra nézve, azt tisztán kihagyatni vélem, mert permissiv törvénynek nem vagyok barátja, ámbár nem tagadhatom, hogy régiebb törvényczikkekben számos nyomai vannak olly szerkezeteknek, mint mellyeket ő kegyelmessége a’ személynök javaslóit; —• én parancsoló — imperativ — törvényt szeretek; de illyent erőteljes sanctio nélkül nem kép-TSrvényjavaslat a’ magyar nyel? tárgyában. zelhetek, és habár tagadni nem lehet, hogy nem lenne hatályosb módja a' magyar nyelv terjesztésének, mint az , ha — Szabolcs érdemes követekint — mind azok, kik a' pragmatica sanctio nyomán jogot igényelnek a’ magyar koronához , magyarul tudni köteleztetnének: miután ezen rendelkezés alá Európának majd minden hatalmasságai esnének, a’ törvényes szabály végrehajtása mégis némi nehézséggel lévén összekötve, a’ kérdéses §-nak kihagyására szavazok. Már maros megye követe Mihályi Gábor: Ha arról volna a’kérdés: valljon a’fejedelmet kötelezi e a’ törvény, vagy nem ? akkor bővebben szólanék a’ tárgyhoz; mert világos törvény van róla: „leges observabo, et observari faciam“. Erről itt szó nem lehet; hanem szó van egyedül ezen §-nak megmaradásáról , vagy kihagyásáról. A’ törvényhozás a’ törvénynek erejét csak addig terjesztheti, mennyire terjeszthető; már tegyük fel: az említett törvényczikk kötelezi a’koronaörököst arra, hogy magyarul tudjon, ezt tehetjük , és nyíltan kimondhatjuk, hogy tartozzék magyarul tudni; de hova megyünk, ha azokra is kiterjesztjük a’ törvényt, kik az ausztriai birodalomban nem is laknak? kérdem: ezekről kimondhatjuk e a: „tartozó“ szót, vagy sem? Ha igy értetik a’ szerkezet: annyit tesz, mint azon tartozást a’ törvényben ki sem mondani, — ollyasra t. i., mit nem lehet megtartani. A’ fentebb említett törvények folytában azt tenném csak, hogy: „a’ koronaörökösök magyarul tudni tartozzanak; a többi királyi herczegek és herczegnők pedig, kik az 1687: 3 t. ez. értelmében tagjai a' birodalomnak, azt magokévá tenni fogják“. — Illy módosítás által talán könnyebben fog a’ törvényczikk átmenni, és könnyebben fogunk királyi leiratot kapni; mert nem hozunk olly törvényt, mi által azokat kivánnók kötelezni, kiket nem kötelezhetünk. Békés megye követe báró Wenkheim Béla: Világos törvényt óhajtók, és azt kívánom, hogy mindenki köteleztessék, a’ kit kötelezni lehet. A’ nemzet méltán követeli, hogy a' fejedelem és koronaörökös magokévá tegyék a’ magyar nyelvet: mindazáltal óhajtók egyszersmind olly törvényt, melly végre is hajtassák : és igy jónak látom , hogy az csak a' fejedelemre és koronaörökösre terjesztessék ki; de az országban nem lakó herczegekre és herczegnökre, mint például a' modenai herczegre ’stb., ne terjesztessék, mert az illy törvénynek sikere nem volna. Zólyom megye követe Géczy Péter: Miután a kerületi szerkezet mellett nyilatkoztam, nem is szólottám volna, ha a' „maradjon“ szó úgy értetett volna, hogy maradjon a'kerületi szerkezet; de miután az másképen értetett, nyilatkoznom kell, és már most kijelentem: hogy a' szerkezetet pártolom. — De küldőim részéről azt is kijelenteni bátor vagyok, mit mór egyszer a’ kerületi ülésben előadtam: miszerint küldőim a' magyar nyelvnek nem csak diplomaticai polezra emeltetését kívánják, sőt azon lelkesedésnél, azon hű ragaszkodásnál fogva, mellyel a' magyar nyelvhez viseltetnek, azt sürgetik a’ t. RR. előtt: miszerint a’ felső megyékre nézve olly módokról és eszközökről gondoskodni méltóztassanak, miknél fogva a1 felső megyei nép alsó osztályának a‘ magyar nyelv tanulása lehetővé tétessék. E’ részben szükségesnek találják tanodák és más hasonló intézetek felállítását. Ezt bátor vagyok a" t. KKnak és RRnek ajánlani. Elnök: Azt tartom, hogy ez alkalmasabb helyen — a’ nevelés tárgyában — elöhozathatik. Zólyom megye követe Géczy Péter: Itt is, ott is, utasításomnál fogva. Heves megye követe A1 m á s y Pál: Meg vagyok győződve, hogy ha törvényt akarunk hozni, annak határozottan kell szólani: azért a’ kerületi szerkezetet pártolom. Szepes megye követe Zsedényi Eduárd: Folyvást azon panaszt hallom, hogy az általunk hozott törvények tiszteletben nem tartatnak; kérdem: nem vagyunk e mi magunk annak okai? — mert a' törvényeknek máskép tiszteletet nem szerezhetünk, mint az által, ha azoknak végrehajtását biztosítjuk. — Békés megye tisztelt követével kérdem a' t. KK. és RRtől: hogy mikép fogjuk az előttünk lévő törvényt végrehajtani ? — Kérdem : hogy a’ brasiliai császárt, a’ gallicziai gubernátort és azokat, kik az uralkodóházhoz tartoznak, de a’birodalmon kívül vannak, hogy fogjuk kényszeríteni e’törvény teljesítésére? — és igy előre tudom, hogy a’ törvény holt betű fog maradni. Kérdem: illik e az a1 törvényhozáshoz, hogy holt betűkkel alkossunk törvényeket ? — én ezt azon tisztelettel meg nem egyeztethetem, mellyet mi hozandó törvényeinknek szerezni akarunk; sőt feleslegesnek tartom az egész §-t; mert a’ törvényjavaslat t-ik §-ában az mondatik: hogy a' hivatalos nyelv legyen egyedül a’ magyar: tehát minden főherczegnek, 42*
