1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 18. ülés

Naplóhiba— igazítások. Válasz-fel­írás módo­sítása iránti izénél , és felirási ja­vaslat a’ val­lás tárgyá­ban költ k. kir. válaszra. Orsz. irat. 29. szám. a) b). 162 XVIII. ülés naplója. Julius 8-án 1843. in Elnök: Az, hogy a’ naplóban hiba ne történjék, a lehetetlenségek közé tartozik, akármi módon irassék és vezettessék is az. , ... ... ,W1 C s a n á d in e g y e követe Kállay Ódon: Egy egesz ölesnek naplója tökéletlen. Most egeszen „.áskép áll a’ dolog, miután a’ naplók gyorsírók által vezettetnek, és kívánom, hogy azt nagyobb figyelem­mel vigyék; mert a’ horvátországi követeknek latin nyelvem nyilatkozása tárgyában én is kötelességemnek tartottam felszólalni, beszédem azonban a naplóbul egészen kimaradt, mellyre Csongrád megye követének beszédében hivatkozás történik: vigyázzanak tehát a szerkesztésre, és a naplónak hitelességére ügyeljenek. Elnök: Ha tetszik , beadhatja a' követ ur beszédét, és be log menni a naplóba. Csanád megye követe Kállay Ödön: Csak azért hozom elő, hogy el nem tud igazodni, a’ ki olvassa. Bihar megye követe B e ö t h y Ödön: Legyünk nagyobb csendességgel, és könnyebben fog­nak a’ gyorsírók jegyezni. Nádori itélőmester Széli Imre olvassa izenetét a’ KK. és RRnek az ország előleges sérelmei és kivánatai fölterjesztése és a’ k. kir. előadások tárgyában készített felírást illető szakasz módosításának szüksége iránt a’ mélt. Fő-RRhez , — melly izenet, az illető felírással, az országgyűlési iratok között 29. szám a) b) alatt találtatik. Elnök: Mint keresztény ember a’ keresztény vallásnak legelső ’s legnagyobb törvényéből, a’ szere­tdböl, _ mint Magyarországnak polgára az itt létező különböző felekezetű vallásbeliek csendességének, nyugalmának tekintetéből és ez által a hazát boldogító érzésből, iigy voltam mindig meggyőződve, és úgy beszéltem , valamint itt közhelyen , úgy a" hol tanácsomat kikérték, hogy a’ vallásra nézve a' lelkismeret szabadságát és a" tökéletes viszonosságot gondoltam mindig egyedül czélravezető eszköznek. E’ szerint nem titkolhatom el örömemet, hogy azon két elvet felséges uramnak kir. válaszában megállapítva látom; és meg kell újra őszintén vallanom, hogy ezen két elv a’ k. leiratnak minden részén el van öntve. — Azonban ha a t. KK. és RR. azt vélik, hogy ezen elvnek kivitele azon a' módon, mellyet ő felségének még a' múlt or­szággyűlésen elébe terjesztettek, ’s mellyet most ismételnek, inkább kivihető: bár legyen úgy, — feltar­tóztatni a' tanácskozásokat e' részben nem akarom (helyes!). Azt is örömmel mondom, hogy maga a felirat olly hangulatban van készítve, melly a’ dolognak méltóságához tartozik; azonban volnának egyes kifejezé­sek, mellyek ellen észrevételt tehetek. Kevésből áll, mit kimondani akarok. Először: az elején ezen kitétel helyett: -átkától“ —ezen kifejezést javaslom: „súlyától“. Második észrevételem volna az irománynak végső szavaira, hol az mondatik: „semmi részben“; — ezen szavakat kihagynám; ha tetszik elfogadni, jó , — ha nem , tovább nem vitatkozom (közfelkiáltás : „maradjon !“). Kalocsai főkáptalan követe Szathmáry Antal: Valamint a’ múlt országgyűlésen, mi­dőn a" törvényjavaslat a' vallás tárgyában fölterjesztetett — bizonyítván ezt az országos napló, de a’ t. KK. és RR. is tanúi lévén ennek — a" káptalanok követei akkor bőven előadott okaik szülte nézetből ahoz nem járultak: úgy ezt jelenleg is ismételni kötelességemnek tartom. Mivel pedig a’szóban levő k. kir. válasz­leiratban foglalt rendeletek az egyháziaknak ugyanakkor kifejtett okaival meggyőződésem szerint szinte ellentétben állanak, midőn az innen eredeti mély fájdalmamat és szomorúságomat nyilvánitom, hasonlókép csak kötelességemet teljesítem, és ezt igazolásom végett a' naplóba igtattatni kérem. Esztergomi főkáptalan követe b á r ó R u d n y á n s z k y S á ni u e 1: Minden jó szándékom mellett a vallásos mint kényes és nagyszerű tárgy iránti nyilatkozatomban kikerülni mindent, mi ingerültségre vagy hosszabb vitákra alkalmat nyújthatna, kénytelen vagyok nagyméltóságodnak és a't. KK. és RRnek megváltani, hogy a’ vallás tárgyában leérkezett k. kir. resolutio reám nézve szintolly váratlan, mint szo­­moritó volt; — állásomnál ’s elveimnél fogva kijelentem: hogy miután e' kegy. resolutio egy részről az örök időkre hozott 26. vallásos törvénynek véget vet, más részről pedig a' cathol. egyház elveibe vág, — nehogy hallgatásom, most vagy jövendőben , akár küldőim , akár mások által, félremagyaráztassék, — egyedül igazolásom végett kívánom ezen rövid nyilatkozatomat a' naplóba tétetni. Csanád megye követe Kállay Ödön: Én is ott kezdem, hol az előttem szóló káptalanbeli követ ur, miszerint fájdalmat kívánok nyilvánítani; jelesen azon módosításban, mellyet elfogadni inéltóz­­tattak a' válasz-felirat iránt, — meg nem nyughatom; mert abban egy szó sincs azon fájdalomról, mellyet a t. KK. és RR. érzettek akkor, midőn a kir. leirat elérkezett. Én azt hiszem, hogy ha van valahol helye kinyilatkoztatni azon sajgó fájdalmat, épen itt a helye. Atyáink is valahányszor a’vallás tárgyában sza­­baditékokat nyertek, azokat küzdéssel nyerték. Most tehát, miután olly leirat jő, melly a nemzet forró ki­­vánatának eleget nem lesz, — lehetetlen nyíltan ki nem mondani, mikép az mély fájdalommal vétetett; és ha a t. KK. és RR, valahányszor öriilésre alkalom van, nyíltan kijelentik: úgy azt hiszem, hogy a feje­delem a nemzet nyiltszivűségétől szívesen fogja venni, ha fájdalmát is nyilvánítja akkor, midőn azt érzi. Kívánom tehát, hogy erről a’ felírásban említés tétessék. Tolna megye követe Perczel Móricz: Soha sem éreztem méltóságosabb állását a- képvi­selői testületnek, mint a’lefolyt két nap alatti viseletében, midőn hosszas tapasztaláson okultan, mintegy örömsejtéssel lépett áltál a mélt. Fő-RR. teremébe, ott a' kir. választ hallandó, — és ezen sejtések követ­kezése lön, hogy a várakozásnak elég tétetve nem volt; komoly érzés és siri csend foglaló el a’ t. KK. és RR. kebelét akkor, midőn a kir. válasz felolvastatott, egy hang sem hallatszott, melly a’ válasz iránt elé-

Next

/
Thumbnails
Contents