1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 16. ülés
143 ban nem lettek volna, hogy institutióink nimbusát csak latin nyelvvel vagyunk képesek fentartani.__Ezen Törvényjaokokból kiindulva, sem egyiket, sem másikat nem pártolhatom; sem Pozsega , Veröcze és Szerem vár-gyár** "nyelv megyékre nézve a' kivételt; mert legkevesebbé sem kételkedem abban, hogy azon 3 megye teljes bűz- ^“tárgyé’ gósággal iparkodandik nyelvünk bevételén, — és varázsvessző hiányában ki képzelhetné azt, hogy ezen baa 3 megye azonnal magyarul fog beszélem? De kérdem: nem lehet e igényelni, hogy tanácskozásai eredményét minden elkülönözés nélkül magyar nyelven szerkeszsze, úgy mint mi? —. Ha ezt kívánják, én ellenben egyáltalában semmi mást nem óhajtók, mint a'mi hazánkban azon tót ajkú vármegyékre nézve fenáll, mellyek szintén semmit sem tudnak magyarul, és mellyekben, jóllehet a köznép magyarul teljességgel nem tud, a' közdolgok tettleg magyarul folynak, bár beszédeiket deákul is tartják; kérdem: a’ törvény meg van e sértve, és kivételt szenved e ezen megyékre nézve? — Végre kijelentem azt: hogy a’ törvényhozás körében tekintélyek soha ne vezessenek; kitkit utasítása vezessen mindaddig, inig azoknak súlya alatt nyögünk; különben pedig kitkit önmeggyőződése vezessen. Minden parányiságom mellett kevés auctoritást ismerek el, ámbár vannak olly férfiak, kiknek szavaira talán esküt is le mernék tenni; de erről itt szó nincs. Bár itt is lehetnek némi olly tekintélyek , mellyeknek alárendelheti az ember meggyőződését: mégis ha valamire szavazunk, azt nem azért teszszük, mert tekintély után indulunk; hanem azért, mert a'közdolgok előmenetele, á közjó úgy kívánja. — Azt sem mondhatom , hogy ezen törvényczikk elsiettetve, elhamarkodva jött létre, meg lévén győződve, hogy minden törvényczikk és minden egyes javaslat, bárkitől vegye is származását, mindenkor érett megfontolásnak szüleménye; és én valamelly indítványt, vagy akármelly hozzáadást tevőt azzal vádolni soha sem fogok, hogy nem megfontolás , hanem elsiettetés vezeté; és ha ezt a' testnek egyes tagjaira nem ruházom, annál kevesebbé vagyok képes azt a’ törvényhozó testre magára alkalmazni. — Beszédemnek summázata az: hogy Horvátországra nézve semmi kivételt nem kívánok, hanem azt: hogy a' törvény kihirdetése után mind azok, kik királyi kinevezéstől függő hivatalban vannak, magyarul tudjanak; ’s valamint a’ maga körében egyáltalában semmi nyelvbeni rendelkezést tétetni nem kívánok: úgy viszont igénylem és követelem, hogy minden alkalommal, midőn Magyarországgal hivatalánál fogva magát kapcsolatba tenni kénytelen, a magyar nyelvet magáévá tegye. — Pozsega, Yerőcze és Szeréin vármegyékre nézve egyáltalában semmi kivételt nem fogadhatok el. De miután a’ törvényczikk alkotásának egyes részei ellen sok kifogás van, egy-két napot fogunk a" tanácskozás felett veszteni a" nélkül, hogy az eredmény megfeleljen: berekeszteni hát szavaimat azzal, hogy ezen törvényczikk további alkotása a’ kerületekre utasittassék. Zemplén megye követe Lónyay Gábor: A’tegnapi napon előadott nyilatkozatom következtében tett észrevételekre bőségesen megfelelt Tolna vármegyének érdemes követe; és igy fölmentett nyilatkozatomnak újabb támogatásától: legyen szabad mégis egy pár észrevételt tenni. Elnök ő nagyméltósága ’s utána Bihar megye követe azt mondá, hogy előadásom nem ide való, és hogy ezen térre engem nem akar követni; — sajnálom azt, hogy ezen térre követni nem akar, és hogy ezen nyilatkozatomat nem ezen helyre valónak gondolja; és ha viszonozni akarnám, szinte találnék beszédében ollyanokat, mik szinte a' magyar nyelvre nem tartoznak; de ezt koránsem mondom; hanem azt jelentem ki: hogy ide valók; mert nemzetiségünkről szól ezen törvényjavaslat, és nem tisztán a’ magyar nyelvről; és midőn a’ magyar nemzetiségről először van alkalom szólani, ha akkor nincsen helyén általánosan és részletesen szólni, akkor szeretném tudni, mikor lesz helye anyanyelvűnk-és nemzetiségünkröli értekezésnek? — azt hiszem tehát, hogy előadásom a’ maga helyén volt, és újra felszólítom a’ t. KKat és RRet arra, hogy nyilatkoztassák ki: hogy mind az, mi ellenünk mondatott, mind azon vádak, mellyek ellenünk sujtattak, nem valók, nem igazak ; — mondjuk meg azt: hogy azon törekvések , mellyek Horvátországban és itt is keletkeztek , nem jőnek olly erőre, ha a’ kormány által némileg nem pártoltatnak; — hogy itt a' magyar nyelvet diplomaticai lábra akarjuk állítani, — ennél többet nem kívánunk. Ezt nemzetiségünk érdekében és az ellenünk emelkedett nemzetiségek megnyugtatására kívánom felhozni: ezeknek tehát helyén is volt felhozása. Egyébiránt elnök ő nagyméltósága azt is mondá: hogy én gyanúsítottam; — méltóztassék megengedni, ez soha sem volt szokásom , ’s nem is tettem ; hanem csak történt dolgokat, tényeket soroltam elő, mellyekre még eddig senki sem válaszolt, és mellyeket senki sem fog megczáfolni. — Mi a’ dolgot magát illeti: miután már itt van a' törvényjavaslat, idővesztésnek tartanám azt ismét a' kerületi ülésre utasítani; hanem vegyük föl azt pontonkint, és mondjuk meg észrevételeinket az iránt. Vas megye követe Tóth Lajos: A’ hon polgárának legszebb kötelessége tűnik fel, és keblét a’ legtisztább érzés fogja el, midőn nemzeti nyelvének fejlődéséhez és terjesztéséhez , bár parányi erővel, de tiszta igyekezettel, állásánál fogva hozzájárulhat. Ezen öntudat és meggyőződés szüleménye: hogy a‘ múlt kerületi ülésekben, midőn a’ magyar nyelv iránti tanácskozás előfordult, utasításom szellemében nyilatkozám , úgy jelenleg ismételve küldőim rendithetlen szándékát abban nyilvánítom : hogy a’ magyar haza és hozzá kapcsolt részekben a’ közélet minden ágainak nyelve, az 1840-ik évi országgyűlési izenet szerint, egyedül magyar legyen; ugyszinte: hogy a’ kapcsolt részek mind a-felsőbb kormányszékekkel, mind a’ törvényhatóságokkal levelezéseiket magyar nyelven vigyék. Innen semmi e’ részben történendő tágításoknak és engedményeknek Veröcze, Szeréül és Pozsega vármegyék részére hely nem adathatik; hanem a’ szőnyegen lévő izenetet, l'gocsa megye követének azon módosításával: hogy polgári, egyházi és katonai 36 * XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843.
