1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 16. ülés

XYI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. 141 velés tárgya talni alkalmunk több buzgó szőnyegre kerülend, leend alkalmunk ezt fejtegetni; azonban más részről örömteljesen tapasz- Törrényj.­­unk vala, hogy a’ szilárd akarat és a’ lelkes szándok sokat, igen sokat kivihet e’ tárgyban; Jvat'^ew megyékben, nevezetesen megyénkben is , a' hol a’ magyar nyelv terjesztésére szép töke létezik , több és ne!“zetÍ' ó lelkipásztorok által, kik magok is idegen ajkúak lévén , a’ magyar nyelvet megtanulni tisztükben a S,a' látván , helységeikben a’ gyermekeket igen rövid idő alatt a" magyar nemzetiség iránti buzgókodásuk által annyira vitték, hogy imádságaikat a mindenhatóhoz fordítani, az életben előforduló szükséges tárgyakat összehangzásban , még számolni is magyarul megtanultanak. Feladata lesz a’ nemzetnek hathatósan intéz­kedni , mert csak akkor lehet nemzetünk egy, akkor nagy, hogyha minden lakosnak keblét áthatja azon buzgó érzet, hogy neki magyarul tudnia kell. A’ mi a’ horvátokat illeti: ám legyen nekiek a’ 10 év meg­adva; de nem azért, mintha meggyőződtem volna arról, hogy ők a magyar nyelvben több előhaladást tenni képesek nem lettek volna; hanem hogy szemünkre ne térítsék, hogy mi tulmagyarok vagyunk, hogy nyelvünket rájok tolni akarjuk, — és nemzetiségüket elfojtani. — Tek. KK. és HR! 10 év nem sok a’ nem­zet életében, ennek elfolyta után meg fogjuk látni, hogy kívánnak e a’ horvátok hozzánk simulni, hoz­zánk ragaszkodni? és olly érzéssel viseltetnek e ők mi irántunk, mint mi, kik őket testvérileg mindenkor átkarolni készek vagyunk? A’mi az alsótótországi három megyét illeti: ha méltányosnak és igazságosnak találtuk azt, hogy a' horvátoknak 10 évet adtunk, annál igazságosabbnak és méltányosnak vélem ezekre szintúgy, mint a magyar kikötőkre, ezen tíz évet kiterjeszteni, mivel ők buzgón óhajtják magyar nyel­­\linket és nemzetiségünket, mint legdrágább kincsünket, előmozdítani és magukévá tenni. C s a n á d megye követe K á 11 a y Ödön: Pest vármegye érdemes követe igen helyesen mondá múltkor: hogy legyen harcz , ha kell!—Azt hiszem , ezen mondása minden igaz magyar keblében visz­­hangra talált; mert ki volna, ki nemzetiségért vérét ontani és halni ne óhajtana? — De midőn nemzetiségün­kért mindent tenni kívánunk, legyünk méltányosak, engedékenyek, a mint a'politica megkívánja anyanyel­vűnk iránt;— hogy ennek erötetése igaz e a’ társországokra nézve, neme? nem akarom vizsgálni; de hogy nem reactio, azt Zemplén megye tisztelt követe tegnap kifejtette, mikép rágalom egy nemzetet gyanúsítani; — nem vizsgálom , hogy a' kormány milly hanyagsággal viselte magát anyanyelvűnk terjesz­tése iránt. A' kór jelen van, az ellen gyógyszert használni kell, ’s ingerlő szereket használni felesleg, — várjuk be, inig a' kiáradott viz medrébe visszatér. Kívántam, hogy Horvátországra nézve semmi kötelező törvényt azon kívül, hogy az országgyűlésen követei által magyarul szóljon, 's a’ törvényhatóságokkal magyarul levelezzen, ’s magyarnyelvtanodák alakíttassanak,— ne hozzunk; de miután ezen kivánatom aligha megy teljesedésbe, annálfogva a’ tervezett törvényjavaslatban a’ 10 évet elfogadom. — Fiume vá­rosa kijelenti: mikép küldői anyanyelvűnk birtokában nincsenek. A’ törvényhozónak olly törvényeket kell alkotni, mellyeknek kivihetése lehetséges. Pártolom azért Fiume's Buccari küldöttjeinek kivánatait- Mi Zemplén megye követének véleményét illeti, hogy ott, hol tisztán idegen ajkúak a' gyermekek , az elemi iskolákban nemagyar nyelven folytattassék az oktatás: ha úgy értjük, mint a követ ur mondja, nem látom át, miért ne tegyük ki a’ törvényben, — az illy reservata mentalis nem a' törvénybe való, — a’ törvény értetlenségével sok bajunk lesz; vagy említsük meg, vagy hagyjuk egészen azon időre, midőn a’ nevelési kérdésről szólandunk az országos választmányi munkákban. — Küldőimnek még azon akarata van, hogy az eklézsiái szertartások — mint Bereg előadta —- magyarul menjenek; mert ha az örmény nem­zetnek, az unitus görögöknek megengedi a' catliol. vallás, és a" hit ágazatival nem ellenkezik az örmény vagy görög nyelvnek használata: méltányos, hogy a’ magyar nyelvnek használata is megengedtessék. Mo­nopóliumnak látom azt, hogy az imádság olly nyelven mondassák, mellyet a’ nép nem ért, — ebből mysteriumot csinálni felesleges. — Mi az alsótótországi megyék követelését illeti: méltányosnak találom, 's valóban a' legnagyobb hibát abban találom, miszerint nem tudatik eléggé , valljon Magyarországhoz tar­toznak e, vagy Horvátországhoz? mert a’horvátországi tartományi gyűlésre megjelennek, és a’munici­palis törvényeket magokra alkalmazzák. — Mi a’ törvény szerkezetét illeti: Tolna megye tisztelt követével egyetértek , a’ kerületi ülésekre visszautasítom. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Minél tovább folynak a’ tanácskozások e' tárgy felett, annál inkább meggyőződöm, a’vélemények különböző elágazása által, hogy a’ többség e’törvényjavaslatot — a’ mint a' tanácskozások folyamából látszik — nem egészen teszi sajátjává. És ha mindjárt némi részben megmaradna is, lényegére nézve szenvedhetne olly változásokat, mellyeket e’ helyen tisztába nem hozhat­nánk. Ennélfogva oda megy ki véleményem: hogy időnyerés tekintetéből ezen tárgyat czélszerűbbnek látnám a’ kerületekre visszautasítani; ámbár ott is több alkalommal tanácskoztunk felette: mégis úgy látszik, hogy az eredmény épen nem kielégítő; kénytelen vagyok azonban a’ tegnapi napon tartott tanácskozás alkalmával történt némelly kifejezésekre , mellyek nem csak szavakat, hanem elveket is foglalnak magokban , néze­teimet előadni. Úgy vettem észre , hogy előadásomnak különösen azon része, melly az illyr mozgalmak irányában történt, vagy roszul tett magyarázásom-, vagy talán helytelen felfogásomnál fogva, nem úgy fejtegettetett, mint azt előadtam. — Ezen mozgalmakról mi az én véleményem, egyéb alkalommal már előadtam. De a’ jelen tárgyat, melly szőnyegen van , ezzel kapcsolatban levőnek egyáltalában nem látom ; mert akkor, midőn a' nyelvnek megalapításáról szól a’ törvényhozó test, csak a’ nyelvről magáról, annak terjesztéséről és életbe-léptetéséröl lehet szó, nem pedig az ellenszegülésekről és azon ellenséges in­dulatokról , mellyek nem épen Magyarhonnak keblében, hanem máshol támadtak. Mert vagy állanak az RR. Napi. /. köt. 36

Next

/
Thumbnails
Contents