1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 16. ülés
140 XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. Törvényjavaslat a' magyar nyelv és nemzetiség tárgyában. XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS A’ TEK. KAROKNÁL ÉS RENDEKNÉL. Julius 6-án 1843. reggeli 10 órakor. Tárgy* Magyar nyelv és nemzetiség, az ország czimere és a’ nemzeti szinek ezentuli általános használata, ugy Horvátországra nézve teendő külön intézkedések iránti törvényjavaslat, folytatólag.— Folyó évi július 5-kéről kelt kegyes kir. válasz a1 vallás dolgában. Elnök: Tegnap félbeszakasztatott a’ tanácskozás a’magyar nyelvre nézve; az ma folytattatni fog. Több kérdések forogtak fen; én azon javaslatot tettem : hogy Horvátországra nézve azon §-t, mellyben az van, hogy 10 év múlva ő felsége kinevezésétől Függő hivatalba más ne juthasson , mint ollyan , ki magyarul tud, oda kívánnám módosíttatni, valamint később Bihar vármegyének tisztelt követe kívánta , hogy az csak olly hivatalokra értessék , mellyek Magyarországgal összeköttetésben vannak ; olly hivatalokra nézve pedig ne? mellyek semmi legkisebb összeköttetésben Magyarországgal nincsenek. A’ második kérdés volt Szeréin megye követének előadása következtében , mellyhez később magokat Fiume és Buccari követei is kapcsolták, miszerint azt kívánták, hogy azon 3 vármegyére, u. m. Szeréin, Pozsega és Yerőczére, nemkülönben Fiume és Buccari kerületekre nézve is, valami határidő rendeltessék, melly előtt azon közönséges rendelés, hogy magyarul tárgyalják a’ közdolgokat, reájok nézve még ki ne terjesztessék, és csak ezen határidőn túl legyenek azon közönséges rendelésnek alávetve , mellynek a" többi magyarországi törvényhatóságok már most alávetve vannak. — A' harmadik kérdés volt, Zemplén megye tisztelt követe előadásának következtében, a 3-ik §-ra nézve, — mellyben azon változtatás kivántatott, miszerint egyenesen kitétessék az: hogy olly helyeken lévő elemi falusi iskolákban, hol tisztán más nyelvűek a‘ lakosok, az első oktatás ne legyen magyar nyelven, hanem azon nyelven, melly ott divatozik,—magában értetvén, hogy a’ magyar nyelvben oktattassanak. Továbbá, Torontói vármegye tisztelt követe előadása következtében, többen nyilatkoztak: hogy azon kifejezés, hogy a1 magyar nyelv mindenütt használtassák, ne illy általánosságban tétessék ki, hanem elöszámláltassanak mind azon viszonyok, mellyekben magyarul beszélni kell; szóval: hogy azon közönséges kifejezés részletességekben fejeztessék ki. Több kisebb érdekű előadások is voltak , de közönségesen ezekre ágaztak el a’ tegnapi kijelentések. Kérni fogom tehát a’ tek. KKat és RRet, hogy e' részben tovább is nyilatkozzanak. — Mi a’ stylusát illeti ezen törvényjavaslatnak, ahoz most ne méltóztassanak szólni, mivel az később szakaszonkint fog felolvastatni, és akkor nekem is lesznek erre nézve észrevételeim. Esztergom megye követe Andrássy Mihály: Küldőim is a1 magyar nyelvet, mint a'nemzetiségnek egyik főkincsét és tényezőjét, igenis a’ lehetőségig kiterjeszteni óhajtják. Fájdalommal tapasztalhatjuk ezen szomorú helyzetet, hogy mi magyarok vagyunk egyedül, kiknek a1 nemzeti nyelv iránt törvényeket alkotnunk kell. Küldőim is óhajtják, hogy általános törvények alkottassanak , és a’ kivételek határozottan kijeleltessenek; de egyszersmind alkottassanak olly törvények, mellyeknek gyakorlatba-vétele lehető. A mi a’ jelen törvényczikkelyt illeti: 3-ik szakaszára el nem mellőzhetem jegyzetemet kijelenteni. Igenis en is óhajtóm, hogy az oktatási nyelv iránt az elemi iskolákra nézve törvényczikkely alkottassek. Kettős erzet lep meg, midőn tapasztalni kell, hogy egy részt kevés tétetett honunk számtalan helységeiben a magyar nyelv tárgyában az idegen ajkúaknái; mi legyen az oka, reményiem, midőn a ne-
