1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 9. ülés
IX. ülés naplója. Junius 23-án 1843. 105 Szabolcs megye követe Bónis Sámuel: Azt hiszem, ha azt akarjuk, hogy ezen első felírás minél hamarabb keresztülmenjen, ezen pontot megemlíteni most nem kell, és nem lehet; mert oily vitákra találna ezen kérdés alkalmat nyújtani, mellyek ezen felírás felmenetelét nem künnyitenék hanem me«-akadályoztatnák, például —mint Csongrád megye követe inegemlité — az ország, a1 haza javának jövedelméröli számadást. Továbbá a' kir. előadásokban említve vannak azon költségek, mellyek az országos választmányra tétettek; meg akarom említeni, hogy a1 kormány törvényes kötelességének eleget nem léve az alimentationalis választmányhoz kincstári tagokat ki nem küldött, és hogy a’ választmány ezen kérdés miatt három hónapig henyélni kénytelen volt; lesz idő, mikor ezen pontot tárgyalni fogjuk. — A’ kir. előadásokban sok fontos teendő van. Ha azokban minél előbb munkálkodni akarunk, ne szóljunk olly tárgyban melly a' munkálatot megakadályoztatja; mert félek, hogy a’ vitatkozások keserűk lehetnek. Árva megye követe Zmeskál Móricz: Miután minden pontok megemlittetnek, rendiben van, hogy a’ 8-ik pont is emlittessék meg; azonban az érdemben, hogy a’ t. RR. ezen pontot szinte tanácskozás alá fogják venni, ha a' t. RR. computust akarnak szorgalmazni, hatalmukban álland azt a’ tárgyalás alkalmával tenni. — Bihar megye követével nem lehetek egy értelemben, mennyiben azt szorgalmazza , hogy ezen követelés a- só felemelt árából pótoltassék. (Beüt h y Ö d ö n : „Ki mondta ?“) Úgy hiszem , hogy ha a só árából valami jótéteményt reményihetünk, az nem illeti a’RRet, hanem inkább az adózó népet; és igy ennek az országos pénztárral semmi összeköttetése nincsen , mert az egészen a nemesi rendre esik. Ugocsa megye követe Butykay Menyhért: A' 8-ik pontra nézve nyilvános utasításom van ; mennyiben azonban ez alkalommal érdemileg a' tárgyban a’ tanácskozást megnyitva nem látom, fentartom azon helyen és utón utasításom teljesítését; jelenleg pedig a' szerkezetre szavazok. Torontói megye követe Karácsonyi László: Ha a'szerkezet megmarad , nincsen miért hozzá szólani (maradjon!). Elnök: 11a nincs más , ki szól: kijelentem , hogy a’ többség a’ szerkezet mellett marad. Olvastatik a' feliratnak következő pontja e' szavaktól: „de ezek iránt“, — ezen szavakig: „napról napra károsabb bonyolodásokba keverendő Elnök: A’tárgyra nézve nincs észrevételem, az el van intézve; de a’szerkezetnek ezen kitételére nézve: „sőt tanácskozásaikban teljesen nyugodt kebellel biztosan előre haladni képesek sem vagyunk mindaddig, mig az ország súlyos sérelmei nem orvosoltatnak, és a’ nemzetnek azokból eredett terhes aggodalma meg nem szüntetik“, — lehetnek olly sérelmek, mellyek miatt bajosan lehet nyugodt elmével dolgozni; de az előleges sérelmeket nem tartom illyeneknek. Jelen voltam, mikor születtek azok, és akkor más, valóban terhes sérelmek sorában ’s azoknak támogatására adattak fel. — Kérem beszédemet félre nem értetni; — nem mondám én , hogy nem kell orvosolni ezen sérelmeket, de most igen sok van még az előtt tenni-való; ha Dalmatia, Galliczia ide vissza sem jő, ha Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd, Erdély — Isten hozza őket közünkbe! — Magyarországhoz mindjárt most vissza nem csatoltatnak, azért mégis nyugodtan tanácskozhatunk; sőt azt tartom, ha olly utakon, mint a’ kir. előadások kimutatják, polgári létünk kifejlődik, minden nemzet kívánni fogja a1 visszacsatoltatást. — Továbbá méltánylom az egyházi javaknak, a’ tárnoki hatalomnak helyreállítását ’s több efféléket; de megvallom, hogy ha ezekre olly hamar nem is jő válasz, mégis nyugodtan tanácskozhatunk; azért én ezen kitételt kihagynám (maradjon!). Borsod megye követe Palóczy László: Akkor lehetne azt ellenezni, ha ez újság volna ; de 1832 és 1839-ben az első felírásban mind a’ két táblának megegyezésével úgy ment föl, — ez nem egyéb, mint ismétlés , ’s aíért maradjon meg. Elnök: Tudom , hogy nem újság ; de a’ világon valamint minden , úgy ez is elvesztette ujsági érdekét, nem olly érdekes az már most, mint azon években volt, midőn született. Egyébiránt, ha megkívánják hagyatni a’ t. KK. és RR, nekem további észrevételem nincs. Olvastatik a felirási javaslatnak következő pontja ezen szavaktól: „a’vallásbeli“—egész végig, mellyre nézve észrevétel nem léven, — olvastatik az előleges sérelmek és kivánatok tárgyábani felírás, mellére szinte észrevétel nem lévén, — Olvastatnak az előleges sérelmek és kivánatok. — Az I. II. III. és IV. pontra nézve észrevétel nem volt. Az V. pontra: Elnök: Itt az mondatik: „a’ KK. és RR. annak, hogy a kiküldöttség elnöke pótoltassék ki, szükségét nem látják ugyan: figyelmeztetve mindazáltal az idézett kir. leiratban, gondoskodni fognak, hogy mind ezen , mind pedig más hasonló küldöttségek elnökök nélkül ne maradjanak“. Úgy hiszem mégis, elnök csak kell; e’szerint azt tartom, ezt kellene mondani: „figyelmezve az idézett kir. leiratra, gondoskodni fognak. Méltóztassanak e’ részben a' dolgot meggondolni, mert a' küldöttség elnökség nélkül nem maradhat. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Helyes volna az észrevétel; de az nincs benne. Hogy nagyméltóságod capacitáltassék, megmondom, mikint áll a'dolog: fölterjesztetett ugyanis ezen se relem még a’ múlt országgyűlésről, azt mondották a’ t. KK. és RR, hogy ezen fölterjesztésre választ kérnék ; ő felsége, resolutiójában, mellyet majus 1-jén adott ki, azt méltóztatott mondani: „mi azon küldött séget illeti, melly Gallicziára nézve siirgettetett, az elnök elöregedvén, a' rábizottakban el nem jar at RR. Napi. I. köt. 27 Felirási javaslat az előleges sérelmek és kiváltatok ’s királyi előadások tárgyában. Előleges sérelmek és kivánatok.
