1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 9. ülés
iOtí IX. ülés naplója. Junius 23-án 1843. Hiöieges megegyez tehát 5 felsége, hogy az elnökség a küldöttség áltál pótoltassék ki; ezen \égzést másra nem sérelmek és jgjjgf alkalmaztatni, csak az elnökre; mert a praemissakban csak az \an megemlit\e. természetes tehát, liivánatok. f KK ég RR utána néz(ek ezen törvényezikknek , hogy ki volt ezen küldöttségnek elnöke? azonban úgy találták, hogy nem volt elnöknek nevezve egyik is; most azt mondják , hogy az elnök pótoltassék ki, mert ezen választmányban elnökséggel egyik tag sem volt felruházva; és Így figyelmezve a’ kir. rendeletre, kijelentjük: hogy külön t. czikk által fogunk gondoskodni, hogy a’küldöttségek elnök nélkül ne maradjanak. Elnök: így megnyugszom. A’ VI. pontra nézve észrevétel nem volt. A' VII. VIII. IX. és X. pontokra: Elnök: Tekintetes KK. és RR! úgy is, mint egyik fötörvényszéknek elnöke, bátor vagyok a’ t. KKat és RRet figyelmeztetni ezen pénzbeli viszonyokra. — Ez nagyon practicus tárgy; a’ dolog bebonyolodásába nem akarok beereszkedni, nem akarom vitatni, mi és ki volt hibás? — Iliacos intra muros peccabatur et extra; de a' dolog ezen gyakorlati helyzeteit tekintve, figyelmeztetem a’ t. KKat és RRet, hogy azon k. válaszokból, mellyek már itt vannak , és hasznos befolyással lehetnek, törvényt alkossanak; illyen többi között az 1827-iki országgyűlésre érkezett kir. válasz, melly azt tartja, hogy ha az adós mondja fel az adósságot, ezüst vagy arany pénzben történjék a’ visszafizetés; ez többnyire mind azon pénzbeli viszonyokat, mellyek még most a‘ kérdéses pénzbeli tárgyra nézve fenforognak , igazságos állapotukba visszateszi; mert leginkább olly viszonyok forognak még most fen, mellyek jószágon fekvő summákat illetnek; itt a'dolog természete szerint mindig az adós mondja fel az adósságot, és a1 biztosításul szolgáló fekvő birtokot kívánja vissza. Nem akarok abba ereszkedni, mit kellene a' bírónak illy esetekben a’ szigorú igazság szerint tenni; de gyakorlatilag véve, tagadni nem lehet, hogy az országgyűlési javaslatok és felírások is ezen szigorúságtól elállottak . és a" biró lelkismerete ellenkezésbe jön a' bevett törvényes szokással; — mindezen tekintetből újra javaslom , hogy ezen tárgyat annak idejében figyelemre venni ’s a’ mondottak szerint törvényt hozni méltóztassanak. Pest megye követe Szentkirályi M ó r i c z : A’ correlatiókra nézve a' fölterjesztés csak azt mondja: hogy azon nehézségeket nem változtatták , a’ mellyek voltak, következéskép addig, mig a’ t. RR. mást nem fognak e’ részben indítványozni, vagy határozni, marad a’ t. RR. meghatározása azon állapotban , mellyben a' két tábla már megegyezett. Azon kérdés fordult tehát elő : hogy most, mielőtt ezen választ felküldenők, fogjunk e azon tanácskozásokhoz , mellyek a’ correlatiókat tárgyazzák, vagy miután ezen válasz fölment? Többnyire többeknek utasításuk van, nekünk is: hogy ezen tárgyat ügyekezziink elintézni. Nem jobb lett volna e külön indítványra hagyni ezen kérdésnek érdemleges tárgyalását? Ez olly szövevényes tárgy, miszerint jobbnak látom, hogy most pro hic et mine azt mondjuk, hogy a dolog mostani állapotjában marad, jövendőre nézve pedig indítványt teszünk, hogy különösen tárgyaltassék, és majd akkor lehet valamit kitalálni, mi a’ Fő-RRnek megegyezésével ő felsége megnyugtatására szolgálhatna , és ezután törvény válhassék belőle. Elnök: Nem is az ellen volt javaslatom, én csak úgy mint personalis szólottám: miszerint figyelemmel méltóztassanak lenni azon kir. kegyelmes resolutiókra. Szép es megye követe Zsedényi Eduárd: Azt tartom, hogy nincs ember, kinek keblében viszhangra ne talált volna nagyméltóságod beszéde; én is utasításomnál fogva kívánom, hogy előadandó első alkalommal e' tárgyban törvényjavaslat készíttessék; mert emlékezzünk vissza, hogy 1811-től fogva törvényteleneknek nyilvánították az országgyűlések mindazon bírói Ítéleteket, mellyek a‘ patens szerint fognak hozatni, azóta az országgyűlési határozatok ellenére nem csak a’ curia , hanem magok a’ megyék is hoztak olly ítéleteket, mellyeket az országgyűlés törvényteleneknek kimondott (maradjon!). A’ XII. pontra nézve észrevétel nem volt. A’ XIII. pontra: Elnök: Ámbár mindig örvend az ember, ha valami sérelemnek vége van, ha a’ t. RR. inegnyugosznak abban, mit ő felsége mond, megvallom, hogy a’befejezést kihagynám, olly sok sérelmeink vannak, hogy az ember, ha egy elmarad, igazán örvend: de óvást tenni hogy meg ne sértessék a’ törvény, az maga magában értetik és szükségtelen. (Szentkirályi Móric z:„A’ kir. resolutiókra kell valamit mondani.“) Ha a’ resolutio kedvez, azt mondjuk: hála Istennek, hogy jó volt! és arra ne feleljünk semmit. vasiat3!’ ré- Nádori ítélő mester Széli Imre olvassa a’ félirási javaslatot a' részeknek 183f>: 21. t. ez. által szék vissza- rendelt visszacsatolása és Kővár vidékének azon törvény ellenére ez országgyűlésre meg-nem-hivatása csatolása es , , , J 00-7 ° Kővár vidék tárgyában , mellyre nézve észrevétel nem lévén, — az ülés eloszlott, meg - nemhivatása tárgyában.
