1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 9. ülés

104

Kclirási javaslat az elő leges sérelmek éskivánalok ’s királyi előadások tárgyában.

Elnök: Megvallom, képzelhetőn nagy fontosságot én sem helyezek a' dologban; igazsága van Bihar megye tisztelt követének; de más részről, ha minden pontjaira a kir. előadásoknak felelünk, egy kissé rendesnek tartom, épen azon pontot, melly adósságot tárgyaz, hallgatással elmeUözni.

S z e p e s megye követe Z s e d é n y i Eduárd: Kívánom , hogy mielőtt a’ fizetésről szó volna, számadás készíttessék, miszerint azután egy választmány küldessék ki, melly ezen computust megvizsgálja, és a summát, mellyet találni fog, a’ tek. KK. és HU. elébe terjeszsze.

Un - megye követe Horváth Simon: Küldőim a’kir. előadásokat hálaérzet-kifejezéssel fogadták, és midőn ezen kir. előadásoknak 7 pontjaira, mellyek reánk nézve kedvezők, feleletet adunk, méltányosnak látom, hogy a’ 8-ikat is, melly fizetést emleget, a’ nélkül hogy azt elismernők, megemlitsük.

_ \zon ellenvetés pedig, hogy azon megemlítéshez más fölfejtéseket kellene kapcsolni, úgy tartom, tán

elá-ázott• mert ha tárgyalás alá jő a’ dolog, a’ számadást meg kell kívánni, mert számoltatás nélkül való fizetést senki sem akar; de hogy megemlitsük általánosan a 8-ik pontot is, azt bátor vagyok kérni.

C s a n á d megye követe B á n h i d y Albert: A’ kir. előadásoknak 8-ik pontjához nem szólhatunk addig, mig azt tökéletesen tárgyalás alá nem veszszük; annálfogva oda nyilatkozom, hogy a’felírás maradjon meg úgy, mint van; ha pedig ezen pontnak csakugyan be kellene jöni a felírásba, Csongrád megye érdemes követével egyetértőleg azt kívánom, hogy összekössük ezen pontot a’ számolással, és addig, mig az nem adatik, nein tennék említést.

S z e p e s megye követe Z s e d é n y i Eduárd: Azon külön taglalásba nem akarok ereszkedni, melly a' nemzet és kincstár jövedelmei közt létezik. Csongrád megye tisztelt követével nem tartok, ki olly szoros kapcsolatban látja az ország pénztárát a" nemzet jövedelmeivel; mert az országos pénztárba az indi— genatus taksái és olly fizetések tartoznak, mellyeket a’ nemesi rend visel, a' nemzet nem járul hozzá; és igy megkülönböztetem az országos pénztár jövedelmét á nemzet jövedelmétől, és a’ kettőt nem akarom együvé venni; a’ múlt országgyűlésnek nyomán indulok ki, midőn az ország pénztára iránt ö cs. kir. főherczegsége, mint az országgyűlés elnöke, ide terjesztő a' számadásokat, akkor a’ nemzet jövedelméről nem szülöttünk , mert kapcsolatban nincsen az országos pénztárral, és azért miután nem tudjuk, hogy mennyi volt eddig az országos pénztárnak jövedelme , ’s miután ő felsége kir. előadásaiban azt monda , hogy az országos pénztárban nincsen pénz, hanem a’kincstár tartozik pótolni a’ fizetéseket, nem tudom, hogy mikint szóljunk most a’ nemzet jövedelméről; ’s igy azt szükségesnek nem látván , a" 8-ik pontról említést kívánok tétetni.

Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Nem vagyok azon vélekedésben, hogy ez megemlittessék, sem pedig — mint Csongrád megye tisztelt követe inditványozá — hogy az azon módosításokkal emlittessék , hogy mi adatokat kívánunk ; mert midőn mi itt ezen felirási javaslatban a' kir. előadásoknak némelly pontjait elismerjük, koránsem úgy teszszük azon elősoroltatást, hogy akármellyiknek legkisebb tárgyalásába ereszkedjünk, hanem mindegyik feletti örömünket és azutáni működésünket nyilvánítsuk; márpedig, ha ezen utolsó pontra adatokat említenénk, az már valóságos érdemleges tárgyalásba való ereszkedés lenne, minthogy adósság lévén tárgyazva, a’ feletti valóságos örömünket nem jelenthetjük ki, ’s igy az örömérzés alá nem vonhatjuk, annál inkább , mivel itt sok combinatióra lesz szükség, ’s adatokat kell kívánnunk nem csak az ország pénztáráról és a’ só árának fölemeléséről, hanem — mint küldőinknek most kapott utasításából értéin, hogy Pest megye minden törvényhatóságoknak levelet irt az. országgyűlésen adott szállások végett, minek nyomán 92,000 frtnyi követelés tétetik — több combinatióra lévén szükség, a’ szerkezet mellett maradok.

Csongrád megye követe Klauzál Gábor: En sem indítványozóm azt, mit némellyek reám fogni kívánnak, hogy ereszkedjünk e’ tárgyba, és kérjük ő felségét, hogy kormánya által számot adjon a' nemzetnek; hanem azt mondám , hogy ha az elsőriil teszünk említést, kell említést tenni az országos pénztár forrásairól is, ez pedig tisztán a’ nemzeté. — Mi Szepes megye követének előadását illeti: azt nem értem ; azt mondja ugyanis a’ követ ur, hogy az országos pénztárban nincsen pénz, és hogy az aerarium kölcsönözte azon summát; — ha ez igy áll, akkor természetes , ha az ember arról tanácskozni akar, hogy fizessünk : arról kellene először tanácskozni, hogy az országos pénztárnak hiányát honnan pótoljuk , honnan teremtsük elő azon pénzt, mellyel fizethessünk ? — azután tanácskozni kell arról, hogy fizessünk e, vagy nem ? Ha forrásokról nem tanácskozunk, annyit tesz, mint nem tenni semmit. Azt mondó a' követ ur, hogy az országos pénztárnak más forrását nem ismeri, mint az indigenatusok taksáját. Úgy hiszem, igen sok más forrása van az országos pénztárnak; ’s épen minthogy mind ezen forrásokat a' nemzet jövedelmének tartom, azokat is, mellyeket most más dicasteriumok kezelnek, — épen azért kell megfontolni azt, hogy ezen jövedelmek, mellyek most szerteszét több pénztárakban vannak, együttvéve az országos pénztárba adassanak be; s igy az, mit mondék, a' legtisztább összeköttetésben van; 's azt tartom, az 1832-iki országgyűlésén nem volt illetlen azon pontot mellőzni; azért egy részben nem tudom, miért lenne most is illetlen, midőn annyi fontos tárgyra találunk, mellyekre nézve megkívánta tik, hogy azok tárgyaltassanak. Egyáltalában azt hiszem , legjobban cselekednénk, ha ezen kényes dologban követnök az 1832-iki országgá ülés példáját, és most nem nyilatkoznánk felőle, a nélkül is tárgyalás alá fog jőni a" dolog, e részben sok megyének van utasítása, hogy mikint pótoltassák az országos pénztár hiánya. — A’ dolgot most füg— geszszük fel, és ne feleljünk semmit.

IX. ülés naplója. Junius 23-án 1843.