1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 238. ülés
238. / lés. írásai. October 5-én 1844. 95 ipar ápolása czéloztatván ezen egyesület által; a’ nemzetet szellemi kifejtés tekintetében a’ müveit világ többi nemzeteitől elszigetelni nem csak szándokban nincs; tudományos és szép művészeti tárgyak tilalmára tehát nem csak terjeszkedik, sőt szorosan a' müipar körében is az egésség fentartására való szereken kívül, még azon szerek és árúk tilalmazása sem czéloztatik, mellyek a’ mezőgazdaság /s müipar emelésének ’s okszerű betéteiének segéd eszközei lévén: külföldröli vételük nem csak a’ hont elszegenyilö inproductiv kiadások közé nem sorozható, sőt inkább productiv gyümölcsöző kiadások lévén, épen az egyesület czélja, ’s érdekében kívánatosak. Ezeknélfogva világosan jegyeztetik: hogy a’ tudományos és népművészeti kifejlődés eszközei, miilyenek: könyvek, térképek, terv-rajzok, tudományos gyűjtemények, tanszerek, képek és minták; hasonlóan a’ szép müvek is u. m: képek, rajzok, szobrok, szép művészeti egyéb öntvények vagy forogványok, ritkaságok, és zenemüvek, továbbá gyógyszerek orvosi segéd eszközök; nem különben mezei-, kerti növények,veteinény magvak, állatok, gazdasági szerszámok; valamint a’ gyár és müipar, tehát: mechanika és technika körébe tartozó szerszámok, gépek és minták is; végre pedig mind azon nyers, vagy fél nyers anyagok, mellyek productiv feldolgazás végett hozatnak be ; a’ véd egyesület által ezélzott kirekesztésben nem foglaltatnak. Ha tehát valaki akár a’2. §-bani kötelezettség alól, akár pedig átalában minden külföldi iparmű czikk használatának elmellözése alól csak illy nemű tárgyakat kívánna kivenni, miilyenek itt ezen szakaszban elszámoltattak, ’s körüliraltak; azok iránt semmi különös kikötést nem szükség tennie, mert azok már az alapszabályok által ki lévén véve, az egylet tilalmazó czélja alá nem tartoznak. 7. §. Az aláírási ívek az alapszabályokkal egyetemben vidéki körülményekhez képest a’ magyar mellett, még a’ vidékekkint leginkább honolt nyelvekre fordítva is kiadandó: ’s azok által, kikre most az alakitó közgyűlés, később pedig az alakítandó igazgató választmány ’s vidéki biztosságok által is aláírás szerzés végett bízva lesznek, ugyan csak az illető vidéki biztosságoknak beadandók. onnan az aláirt tagok nevei, lakásai, aláírások ideje, a’ díj, mellyet beavatáséi fizettek, ’s netaláni különös kikötéseik, a’ vidéki biztosságok név könyveibe bejegyzendő; ’s ezek által az igazgató választmánynak is feljelentendök; melly azokat az egyesület öszves névkönyvébe iktatandja 8. §. Az egyesület jelenleg 1844-iki October 1-sö napjától 1850—i October 1-sö nápjáig; tehát 6. évre alakúi; ’s minden ezen hat év folytában történendő aláírás csak 1850: October 1-sö napjáig kötelez. Az 1850-ik évben tartandó közgyűlés a’ körülmények ’s az eredmény számba vételével, az egyesületet vagy feloszlatandja vagy újra alakítását munkába veendi. 9. §. A’ tagok kötelezettsége a’ lekötött becsület szó kezessége alá helyeztetik; ez pedig a’ köz-és vidéki gyűlések nyilvánossága által biztosittatik. Ha valakinek szószegés vettetnék szemére, az becsület szavának szentsége, polgártársainak közvéleménye iránti tekintetből ösztönt érezend felvilágosítani lagtársait: hogy becsület szavát meg nem szegé, különben ha ezt tenni nem akarván az illető vidéki biztosság magának teljes bizonyosságot szerzendne nem csak arról, valljon lehetséges volt volna e’ szükségét lak vidékén honi készítményből fedeznie, hanem arról is hogy szavát tudva, ’s kész akarva szegte meg, ’s ha ezek ellenében a’ szószegésről vádlott magát nem igazolná, vagy igazolni nem akarná; az illető vidéki biztosság öt mint szószegöt. az igazgató választmánynak feljelentendi; ez pedig a’legközelebbi közgyűlésben; az illy szószegönek nevét elnöki kézzel a’honi müipar véd barátainak lajstromából nyilvánosan kitörli, ’s e’ törlésről minden vidéki biztosságokat a’ végett értesíti; hogy azok a’ vidéki gyülekezetekben, e’ tényt mind addig gyűlésről gyűlésre felolvassák, mig a’ kitörlött magát nem jelenti, hogy sajnálja a’ történteket ’s pontosabb szótartást ígérve magát újra taggá fel nem véteti. Ha ellenben nyilvánossá válnék, miként valaki tagtársát sószegésröl hamisan vádolva szándékosan rágalmazd, az a’ tagok sorábólszintugy kitöröltetik. A’ tagok kötelességei, ’s jogai az egyesület irányában. 10. §. Az országos védegyesület azon köz érzelemnek lévén szülöttje, hogyha öszvetett vállakkal nem igyekezünk, miszerint gyárlati ’s müipari szükségeink a’ józan status gazdaság határai közt a' lehetőségig honi gyár és műipar által fedeztessenek: a’ naponkint rémitöbben terjedő köz elszegényedés örvényébe mind inkább több és több honpolgárok jóléte, szerencséje ’s nyugalma fogna sodortatni’s ez örvény elvégre még nemzeti önállásunkat is eltemetéssel fenyegedheti; az egyesület tehát megvárja tagjaitól, hogy magukért, l azájukért ’s utódjaikért a’polgári erény magasztos kötelességére lelkesülve, kitűnő buzgalommal szem előtt tartandják; mikint az ország elszegenyedését, családok romlását következtető folytonos deficit, aprólékos egyes kiadások öszvegéből keletkezik, s azért semmi nemű kiadást bár még olly parányinak látszassák is csekélységnek nem tekintendnek, hanem legkisebb kiadásaiknál is emlékezetükben tartandják, mikint minden garas, mellyet kiadnak a’nemzet öszves vagyonának alkotórésze; tehát minden garassal, mellyen külföldi iparmüvet vásárolnak, mig vagy honit vásárolhatlak, vagy némi kis nélkülözéssel megtakaríthatták volna, a’ nemzet öszves vagyonát csonkitatták meg; azért hazatiui lelkesedés szülte kötelezettségüket, nem nézendik olly terhes napszámnak, meilynek teljesítésére legkisebb alkalmatlanságot is restellenék; hanem inkább buzgóan kikutatnak minden alkalmat, miszerint becsület szavakkal megpecsételt aláírásuknak valóságos sikere legyen; büszkeségüket nem annyira pazarfényben, mintinkább ha máskép nem lehet egyszerű honiasságban keresendik. 11. §. Hogy tehát szükségeik mind inkább honi iparművek állal fedeztethessenek: az egyesület megvárja tagjaitól, mikint nem csak magok iparkodni fognak felkeresni a’ forrásokat, mellyekböl úgy magok mint tagtársaik szükségeiket fedezhessék; hanem egyszersmind legalább azon föfogyasztási ágokra nézve, mellyekért legtöbb pénz szivárog ki külföldre; minők különösen: a’ gyapjú, gyapot, selyem, és lenszövetek, évi kellékeik köriilbelóleges 24 *
