1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 238. ülés

96

238. Ülés. írásai. October 5-én 1844.

mennyiségét az illető vidéki biztosságoknak bemondandják; miszerint az öszves bemondások — mindazáltal az egyes nevek elhagyásával — számba vétetvén az egyesület igazgatósága a’ szükséget ismerje, ’s ezen ismeret nyomán a’ vidékeknek raktárak, műhelyek, bóltok is gyárakkali ellátásáról a' lehetőségig gondoskodhassék; vagy pedig kijelenthesse, hogy egy más vidéknek a’ kívánt árúkkali ellátása még nem eszközölhető. — Hasonlóképen

12. §. Nem kötelezi ugyan, de reményű az egyesület, hogy tagjai a' vidéki biztosságoknak a’ valóságos fogyasztásról is adatokkal szolgálandnak; miszerint a’ honi iparművek forgalma, kivált pedig gyármüvek emelkedése, ’s terjedése lehető statistikai világosságban tartathassék.

13. § Minden tag köteles aláírása alkalmával az egyesület köz költségeinek fedezésére, ’s czéljainak előmozdítására: egyszer mindenkorra legalább is egy ezüst húzást fizetni, mi a’ tagsági rendes díj minimuma; a’ rendes maximum pedig 10. pft. Azonban a’ mint minden tagnak szabadságában áll ezen minimum és maximum határai közt felvételi díjúi akármelly öszveget fizetni, úgy az egyesület a’ vagyonosoktól köszönettel veendi, ha felvételükkor az egyesület közpénz erejét nagyobb adakozással is gyarapitandják. A’ fizetett dijt kiki aláírása mellé, egy a’ végett kijelölt rovatba beirandja, ’s az ívtartó kezébe azonnal lefizetendi; aláírása már magában is nyuglatványul szolgálván. A’ díjak az ívtartók által a’ vidéki biztosságoknak beadandók. — Azonban az egész hal év leforgása alatt ezen egyszeri fizetésnél több senkitől semmi szin alatt nem küveteltethetik.

14. §. Az egyesület minden tag búzgóságától megvárja, hogy kivált az első év folytában legalább egy tagtársat szerzend, ’s az egyesület tagjai nép sorába beiratandja.

15. §. Kedvesen veendi továbbá az egyesület azt is, hajtagjai lakásuk ajtajára azt: hogy, „Magyarország védegyleti tagok1* kifüggesztendik, vagy más illynemíi felírással példáúl „itt csak honi ipar müvek vásároltatnaku hazafiui búzgóságokat nyíltan bevallják, miszerint az iparmüves osztályok és kereskedők a’ honi müipar gyarapítására ; a’ honpolgárok pedig általában a’ példa követésére ez által is ösztönöztessenek.

16. Minden tagnak egyenlő joga van, az egyesületi tagok illető vidéki gyűléseiben ’s azoknak tanácskozásaiban, határozataiban, választásaiban részt venni, a’ vidéki biztosságok tagjává, ’s az egyesület évenkinti közgyűléseire képviselővé választatni; az egyesület igazgatásikönyveit akár mikor tekinteni, sőt a’ központi közgyűlésekben is tanácskozóig részt venni.

17. §. Minden tagnak szabadságában álland külföldi utazása vagy tartózkodása közben külföldi kelméket és készítményeket mégszorilás nélkül, de csak az országba vissza tértéig használni; visszatértekor aláírása értelmében kötelezettsége azonnal ismét beáll.

18 §. Az aláírás alkalmával már birtokban lévő külföldi kelmékre ’s árúkra a’ kötelezés ereje ki nem terjedvén, azok továbbra és végképen is felhasználhatók.

Az egyesület kormányzatáról.

19. §. Az országos védegyesület egész Magyarhont, Erdélyt ’s a’ kapcsolt Részeket magában foglalván, minden vidéki osztályok öszveségéből egy osztatlan egyesületet képez, — kormányzatát képezik:

a) Az egyesületi közgyűlés.

b) Az elnök az igazgató választmánnyal, ’s központi hivatalnokokkal.

c) A’ vidéki biztosságok

d) A’ vidéki gyűlések.

e) Az aláírási ívtartók.

Az egyesületi közgyűlésről.

20. §. Az egyesület első alakitó közgyűlését Pozsonyban Sept. 29-kén a’ KK. és RR. országos teremében gr. Batthyányi Kázmér ideiglenes elnöklete alatt megnyitván, mindenekelőtt definitive elnököt választ; azután az alapszabályokat átvizsgálja, megállapítja; az igazgató választmányt organizálja, ’s magát alakultnak nyilatkoztatván, <> tagok kötelezettségét s az igazgatás munkálódását azonnal életbe, valamint szinte befolyással biró lelkes hazaliukat nevez, kik az ország különböző vidékein aláírásokat gyűjtsenek a’ magokat aláírandó tagokat öszvegyüjtvén

<i vidéki biztosságokat az 57. §. szerint megalakítsák; az egyesület alakitó közgyűlésben minden aláirt tag egyenlő szavazattal bír.

21. §. 1845-től kezdve minden évben Pesten a’ novemberi vásár 2-ik hetének l-ö napján, tehát November 17-én közgyűlés fogtartatni, kivévén az utolsó vagy 1850—ki évet, melly évben a’közgyűlés September utolsó napján lesz tartandó. Országgyűlési időszakban a’ közgyűlést az igazgató választmány az országgyűlés helyére rendelheti.-2. §. A közgyűlések helye ’s határ napja egy hónappal előre, vagy hírlapok utján közzé fog tétetni; vagy pe ig ha ez nem történhetnék az egyesület elnöke levél által fogja azt a’ vidéki biztosságok elnökeivel tudatni, kik azt vidéki gyűléseikben kihirdetik.

2.3. §. Az egyesület közgyűlésein az egyesület elnöke akadályoztatása esetében az alelnök, ’s ha ez is akadáyózva vo na, az elnöklend, kit a jelenlévők arra felszólítanak. A’ tollat az egyesület jegyzője vezeti.

‘ • §• A közgyűlésben az elnökön s az igazgató választmány minden tagjain kívül, még a’ vidéki biztossála^ i ’ S a v‘t^k‘ gyűlések választott küldöttjei bírnak még pedig mindnyáján egyenlő szavazattal. Általános , k ®tér°z; szavazatok egyenlősége esetében az elnöké dönt. A’tanácskozásokban minden jelenlévő egyleti tag is vénét reszt, de határozó szavazattal nem bir.