1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 238. ülés

94

238. Ülés. írásai. October 5-e/t 1844.

Isten és ember előtt méltán követelhető commercialis és industrial függetlenséget, mellyek nélkül többé politikai önállás sem képzelhető, — kivívni. így keletkezők az országosan alakítandó „Védegylet“ eszméje, melly egyletnek tagjai magukat bizonyos körülírás mellett honi miiipar czikkek használatára, és vásárlására kötelezik, ezeu módon a’ kitűzött czélt diadalra vezérlendök. Ezen egylet megalakításának és országos szétterjesztésének eszközlése végeit 1844. Sept. 8-án itt Posonyban többen az országgyűlési mindkét tábla tagjai közül öszvegyülvén, ’s magokat alakiló válaszfmánykint kinyilatkoztatván, az alól írottat a’ megkívántaié tanácskozások és intézkedések vezetése végett elnöknek megválasztván, nékem különösen kötelességül tevék, hogy az alapszabályokat bemutatva, a’ tek. Karokat és Rendeket alázatossággal megkérném az iránt- hogy jövő vasárnapra, vagy is Sept. 29-ére az egyleti közgyűlés megtartása végett az országos teremet átengedni, azonnal megnyitását elrendelni, és egyszersmind méltatva azon szent törekvést, mellyel az egylet tagjai ön megtagadással ’s a’ szeretett haza javáért áldozatokra készen kitűzőnek, az egylet keletkezésére helyeslésüket határozatilag kimondani, és igy annak eljárását szentesíteni kegyeskedjenek. Ki is midőn ebbéli megbízatásomnak a’ tek. Karok és Rendek eleibe terjesztését és ön alázatos kérelemmel való támogatását hazafiui első kötelességeim közé számítanám, vagyok a’tek. Karoknak és Rendeknek. Posony September 22. 1844. alázatos szolgája gr. Batthyányi Kázmcr, a’ magyar védegylet ideigleni elnöke.

Az országos védegylet alapszabályai:

Czél.

1. §. Az országos védegylet czélja az ország piaczát belföldi iparmivek fogyasztásával a’ honi miiipar számára biztosítani; ’s ekkép egyrészről a’honi ipar üzö osztályok munkásságának jutalmazóvá ’s gyümölcsözővé tételével a’ müipari szellemet felébreszteni, ápolni ’s élénkíteni; más részről pedig gyárak és iparvállalatok keletkezésének, vagy munkásságuk kiterjesztésének előmozdításával arra törekedni, hogy az ország müipari szükségei belföldi szorgalom által mindig növekedő kiterjedésben fedeztessenek: miszerint a’ honi miiipar kifejlésével nem csak a’ honi nyers termékek a’ lehetőségig értékesíttessenek, hanem általában is a’ külföldi gyártmányok és közmüvek az ország piaczárói lassankint kiszorittatván, a’ pénznek külföldi árukért kiözönlése meggátoltassák; ’s ekkép a’ nemzet azon anyagi önállásra emeltessék, melly egyedül képes, nem csak a’ naponkint terjengő elszegényülésnek határt vetni, hanem egyszersmind ipar és szorgalmat, és a’ mi ebből következik jólétet terjeszteni hazaszerte.

Az aláírás módja, tárgya ’s biztosítéka.

2. §. Az egyesület tagja rang, és nem különbség nélkül minden magyar és erdély országi, és a’ kapcsolt részekbeli lehet; ki nevének az egylet által szétbocsátott, ’s bocsátandó aláírási ivek valamellvikére beírásával magát az országos védegylet tagjává sorozván, ez által becsület szavának ezen alapszabályok értelmébeni lekötésével arra kötelezi: hogy 1850—ik évi Oct. l-ő napjáig csak honi mesteremberek által fog dolgoztatni, ’s általában minöségrei tekintet nélkül semmi nemű iparmű czikkböl, mellj bői lakvidékén belföldi kapható, külföldit nem vészén, nem csináltat, nem visel; ’s a’ tőle függök, nevezetesen: gyermekei vagy gyámoltjai, ’s cselédjei által nem viseltet.

3. §. Azonban minden aláírónak szabadságában áll magát többre, az az arra is kötelezni: hogy ha valamelly iparmüczikkből belföldit nem kaphatna is, külföldit még sem vásárland, ’s viselend; valamint más részről szabadságában áll magát kevesebbre is kötelezni, az az kivételeket tenni: mellyekre nézve belföldi iparmű czikkekre szorítkozni magát nem kötelezi.

4. §. Ezen több ’s kevesebb kötelezés tekintetéből az aláírási ivek egy rovattal lesznek ellátva; illy fejezetűvel: „különös kikötések.u

Ezen rovatban azok, kik szorosan ’s egyszerűen csak a’ 2-ik §. értelmében kötelezik magokat, semmit sem irandnak, a kik magokat az aláírási iv fejezete szerint arra. hogy a’ miből belföldit kaphatnak külföldit venni ’s 'iselni nem lógnak, kötelezik ugyan, de némeily kivételeket tenni kívánnak ezen kivételeket nevök mellett a’ „különös kikötések•• rovatába feljegyzendik; a’ kik pedig a’ 3. §. értelmében magokat többre kötelezik, az az külföldi iparmű czikkekröl átalában lemondanak, nevükhöz ugyan azon rovatba e’ szavakat iktatandják: „semmi külföldi ipái mii czihkeket nem vészén“ ’s ha még is ezen általános kötelezés alól némeily kivételeket kívánnának tenni, azokat kötelezésük fentebbi szavai mellett világosan megjegyzendik.

>>• §. Hogy tehát azok számára, kik némi kiviteleket akarnának aláírásukhoz csatolni, azonban az iparművek kulönbléle nemeinek elnevezésében nem épen jártasak az aláírás megkönnyitlessék; külön lajstromok is készítendőn, mellyeken a Magyar-és Erdély országokban, és a’ kapcsolt Részekben már készített iparművek nevei, sorszám szerint feljegyzendők, melly lajstromok azoknak, a’ kik kívánnák a’végett kiadandók, hogy a’ rendes aláírási ivek „különös kikötések czimü rovatában a szándéklott kivételeket, akár az iparmű czikkek név szerinti kijelölésével, akár pedig csak ezen lajstrom sorszámaira hivatkozással is feljegyezhessék.

6. §. Nehogy azonban a honi müipar védletének azon barátait, kik magokat különben arra is köteleznék, hogy a ár eg\en valamelly iparmű czikk belföldön kapható, akár nem; külföldit még sem fognak venni, némi kivételek

jre azon gondolat vezérelje, hogy a külföldi árúk, és szerek tilalmának szélesb értelmet tulajdonítanak, mint ezen országos védegy esületnek czéljában van; nagyobb világosság okáért nyilván megjegyeztetik ; hogy a’honi mű-