1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 235. ülés
88 236. Ülés írásai. October 3-An 1844. 10. §. Ezen rcndeletek a’ kir. városokra, szabados mezővárosokra, és külön porláju kerületekre is kitér— jeszletvén, a’ tized megtagadása iránti keresetek akár azok nemesek, vagy egy testbe vett kir. városok és szabad kerületek, akár pedig nemtelenek ellen legyenek intézve, a’ vármegyék bíróságához tartoznak, magában értetődvén, hogy a’ kir. város, és szabad kcrületbeli polgárok és alattvalók egyenkint véve e’ részben is saját hatóságuk bírósága aló tartoznak. 319-dik SZÁM ALATT. Második izenete a’ KK. és RRnek a' katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kiküldött országos választmány jelentése iránt. A’ Karoknak és Rendeknek észrevételük nem lévén az iránt: hogy az e’ tárgyban kiküldött országos választmány, munkálódásának folyama alatt, a’ királyi biztosokkal megkezdett értekezését is izenelükben kifejtett nézeteiknek értelmében folytassa; az országos választmányt munkálódásának minél előbbi folytatására kívánják utasittalni. 320-dik SZÁM ALATT. Második izenele a’ KK. és RRnek a’ katonai kihágások iránt 1840-ik évi Aprilis 30-án felterjesztett törvényjavaslat tárgyábani felírásra nézve. A’ Karok és Rendek a’ felirási javallatban a’ szepesi eset meg említését szükségesnek azért tartják, mivel meg vannak győződve, hogy épen illy botrányos történetek leginkább bizonyítják, az ez tekintetbeni rendelkezés szükségét, mi pedig a’ mélt. Főrendek azon ellenvetését illeti, hogy e’ merény eddig nem tárgyaltatván, hiteles tudomására nem történhetik hivatkozás a’ Karok és Rendek azt hiszik, hogy midőn az illető törvényhatóság részéről az eset hitelesen terjesztettett elő, annak valóságát kétségbe vonni nem lehet. Teljes reményben vannak ezek folytában a’ Karok és Rendek, hogy a’ mélt. Főrendek ezen nézetekben velük osztozni, ’s miután a’ jelen felírásban a’ szepesi esetre nézve, különös intézkedés tétele nem szorgalmaztatik, hanem mint tényre csak hivatkozás történik reá, részletes tárgyaltatása szükségtelenségéről meggyőződvén, a’ közlőit felírás egész kiterjedésében megnyugadni fognak. 321-dik SZÁM ALATT. a) Második izenele a1 KK. és RRnek az országgyűlési költségek tárgyában. Miután a’m. Főrendek a’ közlött törvényjavaslat felterjesztésében megnyugodtak, a’ KK. és RR. az 1655: 37. és 1715: 47. t. czikkelyek feszegelésébe nem bocsátkozván a’ szükséges felirási javaslatot a’ dolog sittetése miatt a‘ m. Főrendekkel közölni nem késnek. — b) Felirásjavaslat ugyan azon tárgyban. Felséges! 's a' l. A’ jelen országgyűlés költségeinek a’ nemesi rnnd, ’s e’ nevezet alatt a’ törvényben értetlek állal minden innen vonható következtetés nélkül leendő viselése iránt törvényjavaslatot készítvén azt, Felséged eleibe kir. jóváhagyásul jobbágyi hódolattal terjesztjük fel. — Kik egyébiránt ’s a’ t. 322-dik SZÁM ALATT. a) Izenele a KK. és RRnek a’ hasonszenvi gyógymód (homöopathia) lanilószékének a’pesti egyetemben leendő felállítása iránti felírás tárgyában a’ mélt. Főrendekhez. A haszonszenvi gyógylan hazánkban is gyakoroltatván, az emberiség érdekében lenni hiszik a’ Karok és Rendek, hogyannak tanulmányait a’ közállomány vegye ápolás alá, s azért ö Felségét megkérendönek vélik ■ hogy
