1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 235. ülés

236. Ülés. írásai. October 3 á;i 1344. 89 e’ gyógyrendszernek az egyetemben tanitószék emeltessék, - semmit sem kételkedvén: hogy a’ m. Főrendek eb­beli felirási javaslatukat elősegíteni méltóztatnak. b) Felirási javaslat ugyan azon tárgyban. Felséges! 's a' t. Az orvosi tudománynak hasonszenvi rendszere, eredményeiben valósult jótékonysága, ’s kevesebb költsé­gekkel egybeköttelése miatt, már hazánkban is tettleg gyakoroltatik; midőn azonban több országokban ez orvostan más tudományokkal egyenlő törvényszerűséget nyert, honunkban mind eddig rendszeres tanítására közintézkedés nem tétetett, ’s tudományos mivelését csupán magánosok önkénti buzgalma a’külföld segély forrásai után ápolta; _ és miután bizonyos az, hogy a’ melly gyógymódnak sinlödö polgárok orvoslásábani használatát a’ közállomány tény­leg jóváhagyja, egyszersmind azon gyógymódban rendszeres kiképeztetésre mind azoknak, kik orvosi pályán an­nak követésére szánják magokat, alkalmat ’s kellő eszközt nyújtani köteles, méltányosnak hisszük: hogy a’ hason­szenvi gyógytan törvényes oltalom alá vétessék, ’s elméleti ’s gyakorlati tanulmányaira azon figyelem és gond for­­dittassék, melly az orvosi tudomány régibb rendszerére kiterjesztve van; — annálfogva kérjük Felségedet, hogy főleg a’ szenvedő emberiség érdekéből az orvosi tudomány a’ régivel egyaránt üdvös ez újabb nemét az egyetemi tanulmányok tervébe felvétetni, ’s tanítására oktató széket a’ megkivántató gyakorlati eszközökkel együtt felállíta­ni méltóztassék. Kik egyébiránt ’s a’ t. 323-dik S Z Á M ALATT. Második izenete a1 KK. és RRnek a' jobbágyok által szabadon Főrendekhez. gyakorlatidé só-árulás tárgyában a1 mélt. A’ KK. és RR. azon okokat, mellyeknél fogva a’ só árulásnak minden megszorittás nélküli megengedését tör­vény által elhatározni igazságosnak vélik e’ tárgyban váltott izeneteikben kimeritöleg elősorolták, ’s azok bővebb fejtegetését, miután a’ m. Főrendek jelen válaszukban semmi uj ellen okot nem hoznak fel, szükségesnek nem tart ­ják, hanem észrevételeiket ez úttal csupán a’ m. Főrendek által az 1729: 5-ik t.czikkelyre történt hivatkozásra szorítják, — és pedig ügy hiszik a’ KK. és RR. hogy az idézett törvény azon rendeletéből, melly szerint a’ só árulásnak nem csak a’ földes uradalmak, hanem községek által is szabad gyakorolhatása kijelentetik, világosan következik, hogy a’ só­árulás szabad gyakorlatára a’ földes úri engedelem feltételéül semmi esetben sem tétetett; továbbá ha figyelembe ve­szik a’ tek. KK. és RR. azt, hogy azon törvény a’jobbágyok e’ tekintetbeni bármi kizárásáról legkevésbé sem ren­delkezik, ’s minden rendeletéiben az adózó nép sorsának könnyittését veszi czélul, ’s büntetést is szab azok ellen, kik az adózó népet ezen első szükségü élelmi czikkely árának önkéntes felemelésével sanyargatni, vagy abban hogy sót vásárokon, és bármelly rakhalyeken vásárolhasson, akadályozni merészelnék, meg vannak győződve, hogy ezen törvényt az adózó nép érdeke ellen fordittani, határozott értelmével ellenkező magyarázat nélkül nem lehet, de különben is Ila ama törvény által a’ jobbágyoknak a’ sóárulás nem engedtetett volna meg, annak gyakorlata a’ törvény illy rendelete ellenére nem állhatott volna fen; már pedig hogy a’ jobbágyok a’ sóárúlás szabad gyakorlatában több helyütt voltak, és vannak, az 1840: 7-ik t. ez. is bizonyítja, melly az ebbeli szokást megerősíti, ’s a’ KK. és RR. át nem láthatják, hogy mi az ország némelly részeire nézve igazságosnak, és senki jogába nem ütközőnek ismerte­tett, mikép volna annak az egész hazára nézve kiterjesztése ugyan ezen tekintetekből ellenkező. Ezek szerint Kétségen kívül lévén az, hogy a’ sóárúlás szabad gyakorolhatása az 1729: 5. t. ez. által nem csak megszo­rítva nincs, sőt annak szelleméből világosan következik: bizton reményük a’ KK. és RR. hogy a na. főrendek ez iránti kétkedése eloszlatva lesz, ’s azért ö cs. kir. Föherczegségél tisztelettel kérik, a’ m. főrendeket pedig bi­­zodalmasan felszólitják, hogy a’ közlőit törvényjavaslat felterjesztésében megegyezni méltóztassanak. 324-dik S Z Á »I ALATT. a) Izenele a’ KK. és RRnek a’ mélt. Főrendekhez a' Bukkari városában felállítandó hajózási iskola iráni. A’ Karok és Rendek ö Felségét egy hajózási iskolának Bukkari városában leendő felállítására megkérni óhajt­ván; az e’ tárgyra vonatkozó felirási javaslatot ö cs. kir. Föherczegségével ’s a' mélt. Főrendekkel ide mellékelve közük. Országgyül. írásai. ÍV. 23

Next

/
Thumbnails
Contents