1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 235. ülés
236. Ülés. írásai. October 3-án 1844. 87 12. §. Ha az illető törvényhatóságok a’ jelen törvény értelmében eszközlendökre nézve egymás közölt mé" nem egyeznének; a' teendőknek elhatározása a’ kir. Helytartótanácsot illeti, melly a’ fenforgó körülményeknek megvizsgálása, ’s a’ 4. §. értelmében teendőknek elintézése, valamint a’ megkezdendő munkálatoknak igazgatásra ’s azokra való felügyelés végett, a’ körülményeknek fontossága úgy kívánván, az illető törvényhatóságok vegyes bizottmányával együtt munkálandó állandó biztosságot is nevezhet ki. 836. ORSZÁGOS ÜLÉS. October 3-án 1844. 318-dik SZÁM ALATT. a) Izenete a’ KK. és RRnek az egyházi tized iránti törvényjavaslat tárgyában. Az egyházi tized adásnak az adózó népre nézve olly súlyos terhét szabályozni kívánván a’ Karok és Rendek, azon törvényjavaslatot, mellyet e’ tárgyban még az 1832/6 évi országgyűlésen a’ mélt. Főrendekkel közöltek, újonnan vették fel, ’s magok részéről azt ismét, egész kiterjedésében elfogadván, kérik ö cs. kir. Föherczegségét, a’ mélt. Főrendeket pedig hazafi bizodalommal felszólítják, hogy annak királyi megerősítés alá terjesztését részükről is elősegíteni szíveskedjenek. b) Törvényjavaslat az egyházi tizedről. Addig is, mig az egyházi tizedek kérdése egész kiterjedésében tanácskozás és határozás alá vétetik, következő rendszabások tétetnek: 1. §. A’ tizedek (ide nem értvén a’ földesúri jussal kilenczed helyett járót (akár az egyházi rend, akár mások által, magát a’ földes urat sem vévén ki, bármelly czim alatt vétetlek, ezentúl az alább irt eseten kivid természetben sehol sem fognak adatni, hanem mindig egész telek után természetben adott tized esztendőnkint két forinttal váltatik meg. Egy úttal pedig ezen váltás bér kulcs gyanánt alapittatván meg, valamint a’ szöllöktöl, úgy a’ kir. és szabados városokban, és külön portáju kerületekben lévő földektől eddig természetben adott tized helyett is a’ vármegyebeli 1 —sö osztályú jobbágy telkek holdjának számához a’ fentebbi kulcs szerint arányzott váltás-bér fog fizettetni. — Mindazonáltal 2. §. Azoknak, kik tized adással tartoznak, szabadságokban áll, a’ mennyiben ezen váltás bért netalán terhesnek vélnék, a’tizednek természetben adásánál megmaradni, ebbeli akaratjukat azonban jelen törvény végrehajtása alkalmával kijelenteni kötelesek: melly esetre mind azon határozatok, mellyek az úrbéri 7-ik czikkben a’ kilenczed beszedésének módjáról hozattak, avagy e’jelen törvényben a’tized nem járulás iránt foglaltatnak, a’ tizedet természetben adni kívánókra is kiterjesztetnek. 3. §. Azon helyeken, mellyekben 1647. esztendőt megelőző szerződések vannak, ezek továbbá is megtartatnak; a’ melly helyebröl pedig kimutattathatik az, hogy most érdeklett időbeli szerződés vagy gyakorlat létezik, de azok idöjártával bár mi okból terhesebbekké váltak, a’régi szerződésekkel egyező váltás bér rövid visszahelyeztetési utón azonnal ismét behozattassék. 4. §. Az 1647. esztendő után kötött szerződések, legyenek azok akár örökösök, akár ideigleniek, ha az 1. §-ban megállapított váltásbérnél a’ tizedet tartozóra nézve jutalmasabbak, meghagyatnak, sőt a’ mennyiben ideigleniek, e’törvény további rendeletéig kiterjesztetnek. Ellenben ha terhesebbek, az 1-sö §-ban határozott bérre szállitatnak; ha különben a’ 3. §. rendelete alá nem tartoznak. 5. §. A’ kibérlési elsőbbség ezentúl azokat fogja illetni, kik tizedet adni kötelesek, ’s ennél fogva mind azon szerződések, mellyek eddig a’tizedek megváltása iránt a’földes urakkal akár örökösen, akár ideiglcn köttettek, egész kiterjedésükben a’ tizedet adókra olly móddal átruháztatnak,hogy az l.§-ban kitett bérnél kedvezőbb ideig— leni szerződések is a’ mellett, hogy jótékonyabb bár felebb nem emeltethetik, a’ törvény újabb rendelkezéséig kiterjesztetnek, ’s ezen átruházás mind az 1729: 45. t. czikkbe iktatott Somogy vármegyei örökös szerződésre, mind pedig a’ véghelyekre egyiránt értetődik. 6. §. A’ melly helyeken, és a’ melly tárgyaktól egyházi tizedvétel eddig gyakorlatban nem volt, ezentúl sem vétethetik, sőt jövendőre akár hol megszállilandó gyarmatokat ezen teher alá vetni szabad nem leszen. 7. §. Mnjorsági és pusztai, nem különben irtás-földektől, ha már ne talán eddig adattak is, egyházi tized nem járul. 8. §. A’ jobbágyok által birt azon lelek utáni tarlozmányoklól, mellyek tulajdoni igazzal nemesi kezekre vissza estek, valamint a’ földes urak által önhasználatra elbecsültetelt szöllöktöl a’ visszaesés idejétől kezdve tized nem járul. — Alidon ellenben tized alatt lévő jobbágyi földek helyett majorsági vagy irtás-földek adatlak, ezek tized-váltás alá esnek. 9. §. Mind azoktól, mellyektöl a’ kilenczed kötelessége úrbéri 4. t. ez. által megszüntetett, a tizedadás is megszűnik. 22 *
