1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 234. ülés
vényjavaslatot tanácskozás alá vóvén, ennek eredményéről a’ tekintetes KKat és RRet következőkben értesítik, úgy mint: az l-ő 2-ik és 3-ik §§-ra észrevétel nem lévén; az 1840: 15-dik t. ez. 1-6 Része 127-ik §-dhoz: — Öcs.kir. Föherctegsége’s a’ m. Főrendek hozzáadandónak vélik: hogy a’katonai véghelyeken, az ezredekben ugyan az auditor, a’katonai községekben pedig a’syndicus által kelletik az óvást megtenni. a' 4-ik §-ra figyelemmel arra: hogy jelesül Pesten, hol az óvás tétel esetei igen halmozva adják elő magokat, ’s az e’ végett szükséges váltó jegyzők számosabban vágynak, azon általános intézkedés, hogy a’ váltó jegyzők által kivett óvások szinte a’ váltótörvényszékeknél tartandó óvási jegyzőkönyvbe iktassanak be — gyakorlatiheno-en sok nehézségekkel lenne összekötve, sőt az, hogy a’ beiktatás mindig jókor, és időrend szerint történjék, épen kivihetetlen lenne: ezen tekintetből a’ fenséges Föherczeg és a’ m. Főrendek úgy vélekednek, hogy a’ czélnak inkább megfelelne a’ törvényhozásnak olly intézkedése, miszerint minden váltójegyzö — kinek eljárása hitelessége különben is a' kivett óvásról az illető félnek tüstint kiadandó bizonyítványban fekszik — a’ törvényszék által hiteles formában elkészíttetett jegyzőkönyvvel láttassák el, mellybe az általa kivett óvásokat időrend szerint beiktatni, és ezen jegyzőkönyvet a’ váltó törvényszéknek évnegyedenkint bemutatni tartozik. Az 5-ik 6-ik 7-ik 8-ik 9-ik 10-ik és 11-ik §§-ru észrevétel nem lévén. Az 1840: 15. t. ez. II. Része 52-ik §-ához hozzáadandónak látják, hogy kész pénznek vagy valamelly értéknek biztosítás végetti letétele a’ katonai véghelyeken az ezredekben az auditornál, a’ katonai községekben pedig a’ syndicusnál történhetik meg. A' 12-ik §-ra észrevétel nincsen. Ä 13-ik §-ban a’ II. Rész 106-ik§-ánakb) pontjához javaslóit módosításra nézve: a’ „Handels-Zeit-Gescháfte“ ezen magyarosítás által „időre tett ügyletek“ eléggé határozottan kifejezve nemiévén: — az első feljegyzési könyvnek egyes számbani említése pedig, a’ váltótörvények szoros magyarázatánál fogva arra adhatván alkalmat, mintha csak egy, és nem több első feljegyzési könyvet lehetne vezetni: ezen tekinteteknél fogva ö cs. kir. Föherczegsége ’s a’ m. Főrendek nagyobb határozottság végett a’ módosítási szerkezetben ezen szavakat: „időre tett ügyletek“ igy „«dóré tett kereskedési üyyletek“ ezeket pedig: „származzanakazok bár adás vetés“ ’sa’t. igy „származzanak azok, bár hitelbe tett adás vetés ’s a’t. világositlatni; végre „feljegyzési könyvbe“ helyett „feljegyzési könyvbe“ tétetni kívánnák. Továbbá, épen azon tekintetből, hogy a’ kereskedési könyvek czélszeriíbb gyakorlati vitele elömozdítlassék, ugyan azon 106-ik§. c.) pontjának utolsó részét következőkép vélik módositandónak: „ezen számvitel“ tartozik és követel (credit und debet) szóval jegyzeti rovatába, minden ezen személyt illetötétel (posten) az első feljegyzési „ragy segéd könyvből annak lap számával sommásan átvitetendő.“ A' 106-ik §. d) és f) pontjára, valamint A’ 14-ik §-ra is észrevétel nincsen. A' 15-ik §-ra miután több szab. kir. városokban a’ törvényes tárgyak a’ politicumoktól elkülönözve nincsenek, és a’ polgármesterek csak a’ gazdaságiakra ügyelnek, szem előtt tartva a’ szád. kir. városoknak jelenleges rendezetét a’ fenséges Föherczeg és a’ m. Főrendek a’ II. Rész 143—ik §-ára nézve javaslatba hozott módosítási szerkezetben „polgármester„ helyett „a’ városi tanács elnökét“ említendőnek; — egyébiránt pedig még hozzáadandónak vélik, hogy a’ katonai véghelyeken az ezredekben az ezredes, és a’ katonai községekben a’ polgármester kapitány (Ilauptman Rürgermeister) rendelje ki a’ hatalomkart. A' 16-ik §-ban a’ II. Rész 149-ik §-ra nézve javaslóit módosítást a’ fenséges Föherczeg ’s a’ m. Főrendek a’ váltói törvénykezés rendszerével és a’ perlekedő felek érdekével megegyezlethetönek nem látják, lg}an is a’ váltói pereknek lényeges tulajdona a’ sebes és szigorú végrehajtás; ez pedig különösen a’ biztosításoknál, és épen olly esetekben, hol annak sikerét a’rögtöni eljárás feltételezi, a’javaslott intézkedésnél fogva megakadályozlathatnék, vagy egészen lehetetlenné is tétetnék. De továbbá, a’ biztosítás megrendelésének és rögtöni eszközlésének az illető váltó kereset veszélyben forgása szolgálván alapúi, a’ javaslott rendelkezésnél fogva a városi hatóságok mintegy felhíva érezhetnék magokat arra, hogy a’ csőd megnyitás által a’ rögtöni eljárásba bizakodó váltó tulajdonos keresetét háttérbe szorítsák, miből a' váltótörvénykezésnek lényeges megakasztása, ebből pedig a váltók hitelének csökkenése önként következnék. Ugyan ezen okokban rejlik azon veszély is, melly a váltó tulajdonosa érdekét illy eljárás mellett fenyegeti; a’ mennyiben t. i. ez a’ váltó törvény által megkívánt titoktartást meg semmisítené, és a’ költségnek oknélküli szaporítása mellett a’ váltó bíróság és az illető helybeli hatóság közti súrlódásokat idézne elő. Ezeknél fogva az e’ részben javaslott módositásl, mint sem a" váltó törvénykezés, sem a’ bírói tekintettel össze nem egyeztethetöt ö cs. kir. Föherczegsége ’s a’ m. Főrendek annál inkább kihagyandónak vélik, mivel több esetek összejövetelénél gyakorlatilag ki sem vihető, de különben is a’ kiküldött váltó törvényszéki tag a váltó törvényszéknek, ez pedig a’ váltótörvények értelmében a’ maga eljárásáról felelni tartozik. A' 11-ik §-ra észrevétel nincsen. A’ 18-ik §. szerint a’ II—ik Rész 157—ik után tétetendő ponthoz még az is hozzáadatni kívánnák, hogy a végrehajtó a’ végrehajtást az illető ház vagy földbirtokosnak, avagy megbízottjának is bejelenteni köteles. Ä II. Iiész 163-ik §-ának rendeletét, a’ váltó törvényszéknek az igényelt tárgyra nézve hozott végzőivel meg nem elégedő és a’ váltó feltörvényszékhez folyamodó fél bátorságosilása tekintetéből ö es. kir. I öherczegsege s a m. Főrendek olly formán vélik módositandónak, hogy az igény perben foglalt tárgyakra, addig, míg a feltörvény-Országgyül. írásai. IV. 234. Ülés. írásai. October i-jén 1844.
