1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 231. ülés
55 építendő ház télben a’ hidegnek, 1 é g h n z á s na k , és orkánoknak, minden esetre pedig, és főleg vásár idején a’ közlekedés lármájának igen ki volna téve.“ Ezen kívül önkint adta magát a’ küldöttség elébe annak tekintetbe vétele: miszerint ahhoz, hogy e’ helyen országház épitessék, a’ Duna e’ részének illető távolságban kezdve, rendes éa biztos ki partozása kivántatván annál inkább, mert csak úgy fogna ott az építkezésre elég tér nyeretni, azonban ez nem csak a’ költséget fogná annyira nevelni, hogy egy más helyeni kisajátítással felérne, de e’ töltés megcsináltat ását a' küldöttség kiküldetése körébe tartozónak sem találhatta; a’ nélkül pedig viz és jé^ elleni biztosításról, de még csak elegendő építkezési térnyerésről is szó sem lehet. Melly részletes Duna szabályozás a’ mennyi időt kívánna, épen annyival fogna hátráltatni a’ nemzet közóhajtását, melly az országházát, a’ hon közepén — Pesten — kívánja minél elébb felállítva szemlélni. — És ha az e’ helyeni szél, jég, viz, por. és egyéb elemi viszontagságok tekintetbe nem vétetnek is, annyi bizonyos, hogy e’ hely fekvése a’ más honnan_ kivált tél idején — oda juthatást szintúgy nehezítené, mint más részről az országgyűlési szállásoknak e’ hely közelében elegendő számmal kaphatása, sok ideig a’ lehetetlenségek közé fogna tartozni. Ha pedig az ide szokott vizen kereskedés eltiltatnék: az által nem csak a’ városiaknak, de általában véve a’ vizen foglalatoskodóknak nagyobb alkalmatlanság, sőt — bátran állíthatni — kár okoztatnék. Végtére még a’ Duna szabályozás mellett nyerendő tér is csak ollyan lenne, mellyen udvar nélküli, keskeny építménynél egyéb nem emeltethetnék. 31 ind ezek olly fontos tekintetek, mellveket a’ küldöttség figyelem nélkül nem hagyhatott; és mégis volt, mi ezeknél még elhatározókban birla arra, hogy ama dumaparti térnek az országház helyéül való kijelelésével egészen felhagyjon. ’S ezen ok az 1840: 44. t. czikknek azon világos rendelete, melly szerint nyilván az határoztatott, hogy ezen az 1836: 41. törvény által kijelelt telek további rendelkezésig eredeti czéljára megtartassék ’s hogy a’ most érdeklett törvény szerint e’ telek nemzeti tulajdonná kijeleltél vén, magyar játékszín építésre lön szánva: az ismét annak tartalmából kitűnik. Miután ugyanis a’választmány kiküldetése egyenesen az volt, hogy az országház helyét kijelelvén, ahhoz képest tervet is készítessen; olly tért, mellynek a’világos törvény egyenesen más rendeltetést adott, s melly mellett azt tovább is meghagyatni ismét világos törvény parancsolja, mit tehát csak ismét nem országgyűlési határozat, nem is legfelsőbb kir. válasz, de csupán szentesített ellenkező törvény másíthat meg, a’ küldöttség meggyőződése szerint, azon nemzeti épitméy helyéül nem jelelhetett ki, melly — hogy valahára létre jöjjön, a’ törvényhozási tanácskozás további kételyeinek, és a’ hozandó új törvény bizonytalánságának, a’ kiküldő végzés iránt hűség mellett — a’ választmány által ki nem tétethetett. így és ekkor keletkezett tehát azon indítvány, hogy az orszáházat az úgy nevezett ujvásár piaczra épitni legczélszerűbb volna. ’S ennek megtekintése után meg kell e’ küldöttségnek győződni arról, hogy ha van Pesten viz és tűz ellen egyképen biztosított elegendő térség, mellyet a’ városi polgárságnak a’ haza iránt nyilvánított jó akarata hozzájárullával azonnal is ingyen lehet használni a’nélkül, hogy ez által a’városnak csak legkisebb kár okoztatnék: ezen hely az, mellyröl ha — a’ már más müveit városokból is száműzött — fa-sátorok vásár idején az országház által kiszorittatnának is, az igy boltokba vonuló kereskedés által a’ kereskedők kényelmes, ’s biztosabb helyzetet, a’ házbirtokosok pedig több jövedelmet nyernének. A’ viz és tűzvész esetébeni menedék, az építmény szilárdsága által csak neveltetnék, a’városi törvényhatóság pedig megszabadulna olly tértől, mellyben a’ rendőri és büntető hatóságot gyakorolni olly terh volt, mellynek rósz időben, és setéltel megfelelni alig, vagy csak alig sem volt képes, ’s mellyröl maga a’ városi polgármester is különvéleményeben azt jegyzi meg: hogy ez „nyáron át por, vásárok idején tűz fészek volt, az ország ház oda tétele által pedig, mind csinosodásban, mind nagyszerűségben csak nyerni fog.“ És ha e’körül kellemes sétatér alakittatik egésség, disz, és kényelem tekintetéből szászorta haszonhajtóbb lesz a’ városi lakosokra a’ mostani nagy pusztaságnál ama tér, melly a’ körülbelöl 2500 négyszög ölet elfoglaló országház mellett, és a’ körül, ama 9000 □ ölre ment térségen még bőven megmarad arra, hogy olly szabad helye maradjon Pestnek is, millyennél nagyobb kevés európai főváros közepette szemlélhető. Melly körülmény azt oktató példákban tanúsítja, hogy nem felette nagy, de minél több szabad hely a’ fővárosok egyik legkivánatosb kelléke. És ha már ezen okok is győzök voltak a’ küldöttség többsége előtt, az ez érdembeni kihallgatott műér tök teljes meggyőződéssé változtatták az indítvány czélszerüsége felöli hiedelmét. Ugyan is Pest legjelesebb építőmesterei közül Hild és Cassano különösen azon tekintetből is, hogy a'Duna parton az építkezés sokkal költségesebb, és az épület a’ nedvességtől még is nem fog megóvathatni 4. és 5. szám alatti nyilatkozataikban egyenesen a ^ dunaparti hely ellen, és a’ piaczi tér mellett nyilatkoztak, melly helyet Polák épitömester, és az országos föépitészetnek a’ küldöttség elölt megjelent tagjai is szóval javaltak, csak hogy ezek a dunaparti helyen leendő építést is, ’s ezt előbb javasolták, a’ mint a’ 6. és 7. szám alatti nyilatkozataik mutatják. € Ezek után alig volt a’ küldöttségnek egyebet tenni, mint kiküldetéséhez, de a’ dolog természetéhez képest is, Pest városát ez érdemben meghallgatni. Mellyre nézve a’ választó polgárság a’ küldöttségnek irántai reményét és bizodalmát meg nem hiusitá, sőt annak tökéletesen megfelelt. Ugyanis 8. szám alá mellékelt nyilatkozatában azon 8 egész tért, az ott megirt, ’s a’ küldöttség által helyeseknek talált, és igy elfogadott feltételek alatt az országház helyéül ingyen át, és oda ajánlotta. Ellenben a’ városi tanácsi 9. szám alatti nyilatkozatában ehhez nem járulását nyilvánitá, mi a küldöttség által 9 azért is, mert kiküldetése szerint a’ várost, és nem csupán a’ tanácsot volt kötelessége meghallgatni; s mert közgazdasági és vagyoni tekintetben a választó polgárságot a’ város képviselőnek méltán vélte tekinthetni; és még 14 * 227. (lés. írásai. September 27-én 1844. L 5. sz ». 7. sz í. sz. I. sz.
