1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 231. ülés

231. Ülés írásai. September 27-én 1844.

H». sz. azért is, mórt az ezen nyilatkozatot aláirt polgármester is 10. szám alatti nyilatkozatában a’ tanácsétól különböző nézetét kijelenté: tudományul vétetett.

Ezek szerint emez egyetlen szabad tér lévén egész Test városában, — mert a’ dunapartit üresnek igen, de miután világos törvény által más czélra lefoglaltatott, szabadnak nem, sót miután az e’ tér még a’ Duna szabályozás után is aligha Ieend elég tágas, használhatónak e’ tekintetből sem — mondhatni, — nem annyira választó az új piaczot a’küldöttség ország ház helyéül, mint inkább, mint egyetlent, de minden tekintetben czélszerül, és ingyen átajánlottat elfogadta, ’s azt az országház helyéül kiküldetéséhez képest kiszemelte, ’s mehatározta.

Mind ezek végeztével a’ pesteni működés szüksége megszűnvén, át-, és vissza telte üléseit Pozsonyba a’ váll. sz. lasztmány, ’s a’ 11. szám alatt fekvő, ’s a’szükséghez alkalmazott programma megállapítása mellett, a’külföldi hasonló nagyszerű vállalatok közönséges példája szerint is szabad csődületet nyitott, a’haza ’s külföld bármelly művészének arra. hogy Magyarország e’nemzeti építményéhez ereje, és tehetségéhez képest tervet készíthessen. Mit természetesen csak jutalom feltevése mellett vélvén elérhetőnek, úgy hiszi a’ küldöttség, hogy midőn az elfogadandó legjobb terv jutalmául 800. az ehhez legközelebb járónak 200 darab arany jutalmat tűzött ki, ez által csak azon czélnak kikerülhetlen eszközét használta, mellyet az országos Rendek elébe szabtak, u. m. a’ czélirányos terveknek valóságos elkészíttetését; hiszi, hogy a’szabad versenyzés mindenek által czélszerübbnek,’s igazságosabbnak fog találtatni annál, mintha csak valamelly különösen kiválasztott egyénnek nyújtotta volna a’küldöttség ezen alkalmat, hogy az ország javára ezélzó építmény czélirányosabb tervezésétől más tán ügyesebbet, de nem olly szerencsést elzárhasson; — hiszi, hogy a’ czélt eszköz nélkül nem akarható országos Rendek ezen saját szándékuk létesítésére vezető lépést csak javalandják. — Minthogy pedig az ezen nagyszerű építmény tervének elkészítésére hosszabb idő kivántatnék, arra folyó évi Szent András havának utolsó napja tűzetett ki véghatár-idöül; azonban az országgyűlésnek vége folyó évi October 15-kére lévén kijelelve, és igy az elébb fogván bevégeztetni minisem a’ tervek beadásának határnapja elmúlnék, — az országos választmány az elfogadandó terveknek elkészítéséért ajánlott, ’s — úgy a’ hazában, mint a’ külföldön — kihirdetett jutalomdíjnak, miképen leendő kifizetése, valamint a' benyújtandó terveknek megbirálása iránti szükséges rendelkezéseket az országos Rendeknek további bölcs elhatározása alá terjeszti.

5íi

1. Szám.

Alulírtak — mint az ország házának Pesten leendő építtetése tárgyábani országos küldöttség tagjai, — miután e’ választmány legelső ülésében, mindenek előtt azt kívántuk, hogy a’küldöttség jegyzője ennek köréből, a’ tagok szabad szavazata által választassák, a’ töbség azonban a’ választmány tagjául kinevezett itélömester űr által kívánta — az eddigi gyakorlathoz képest — a’ jegyzői tollat vezettetni; nehogy ebből bármikor akármiféle káros következés vonathassék, ’s nehogy ebben megegyezni láttassunk : ez érdembeni ellenkező véleményünket kijelenteni annál inkább szükségesnek tartjuk, mivelhogy ha már eddig is — és általában — kétségtelen volt, hogy a’ mennyiben az országos választmányok a’ kiküldő táblai végzés — vagy törvényben megszorítva nincsenek, a’ kiküldöttségi tárgy egész körében teljes szabadsággal működhetnek, ’s e’ körön belőli szabad működés minden akadályozása nem egyéb, mint az alkotmányos szabadságnak, alkotmány elleni korlátozása; továbbá hogy semmi nem lehet inkább illy országos választmány érdekében, minthogy saját nézeteit tolmácsoló jegyzőjét — a’ bizodalom legkitűnőbbjeiével — saját szavazatával, szabadon választhassa: azt épen a’jelen esetben igényelni, a’küldöttség mindegyik tagjának olly alkotmányszerű joga, mellyel ellenkezőt a’ többség határozhat, de a’ mellytől még a’ többség is senkit közülök meg nem foszthat.

A’ mi ugyanis az eddigi gyakorlatot illeti, mellőzvén azokat, mik ez érdemben az 1840: V-ik törv. ez. által a’ Rüntetötörvényköny v tárgyában nevezett választmány előtt külön véleményképen már felhozattak, ’s mellyekhez mi is ragaszkodunk, úgy vélekedünk, hogy olly küldöttségek eljárását, mellyek csupán kinevezés által létesültek, azok ellen fordítni, mellyek szabad választás kifolyásai, annál kevésbe lehet, minthogy az eddigi gyakorlatnak is csupán az országos Rendek beleegyezése adván erőt: ugyan azok ellenkező nézeteinek sikeresitését a’ múltkori példák nem gátolhatják. Azelőtt illy küldöttségek neveztettek; most a’ KK. és RR. magok közül szabadon választanak; itt a’ múlt és jelen közötti lényeges különbség! Mindezekhez járulván végre az is, hogy épen e’ jelen országgyűlésen a’ KK. és RR. táblája már világosan abban állapodott meg: hogy az országos választmányok toll— vivői, a' küldöttség kebeléből szabadon választassanak: ezen ellenvéleményünket nyilvánítani kötelességünknek ismerjük.

Pest, Martius 27-kén 1844.

Bárczay Mihály tn. k. Szemere Bertalan m. k.

Török Gábor m. k. Szabó Kálmán m. k.

Zsoldos Iynácz m. k. gr Ráday Gedeon m. k.

Bár a választmányi első ülésben részt nem vettem, mintán a’ felebbi elveket osztom, e’ külön véleményt alá irom

Huszár Károly m. k.