1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 231. ülés
54 231. ülés. írásai. September 21-én 1844. 2. sz. Ennek megtörténtével a’ Pesten folytatva tartott ülésben, mielölt az elnökileg bemntatolt, és 2-ik sz. alá mellékelt több — részint üres, részint beépített — telkek minőségét és czélszerii voltát a’ választmány szemügyre vette volna: bővebb tanácskozás után némelly vezér eszmék állapíttattak meg, u. m. hogy: a) Tekintve a’ leendő roppant tömegét, ’s a’ pénz szűkét, a’ kijelelendő hely a’ nélkül, hogy a’ nemzet méltósága, és a’ szükségek figyelmén kívül maradnának, minél olcsóbban megszerezhető legyen. b) Tekintve azt, hogy a’ Pesten építendő országház a’ nemzet közohajtása, ’s hogy minél előbbi létesítésének kivánata a’ küldöttség- utasításában is kifejeztetett: olly telkek, mellyeken az építkezés semmi nehézséggel nem járván , minden idövesztés nélkül elkezdethetik , kétségkívül elsőbbséget érdemelnek. E’ két tekintetből tehát a’ költséges, és különben is hihetőleg perlekedéssel, ’s ha igy nem, akkor rendkívüli árfizetéssel, minden esetr pedig sok idövesztéssel járó kisajátítás lehetőségig mellöztessék. c) Tekintve az épület czélját, ennek legalkalmasabb helye az lenne, melly mennyire lehet, a’ két város közepén, és igy ezek minden részeihez legközelebb, de egyszersmind nagyobb zajtól, kereskedési ’s más árulási alkalmatlanságtól, és tisztátalanságtól minél távolabb esnék. d) Tekintve az építmény biztosságát, ’s abba az országgyűlés tagjainak zordonabb időben is, minél könnyebben járhalását az elemi viszontagságoktóli minél nagyobb mentességre is fordítandó a’ figyelem. e) Tekintve a’ kiküldetésben foglalt azon szabályos utasítást, hogy a’ hely kijelelése után: az építési tervet is elkészíttesse a’ küldöttség, ehhez képest minden elöleges véleményadással — vagy épen uj törvényhozatal szükségével — járó további halasztástól őrizkedvén: a’ közohajtás minél előbbi sikeresitésél kötelessége eszközölni. d) Ezek folytában a’ már érdeklett 2. sz. alatt jegyzékben foglalt, és még sz. kir. Pest városa megbízott kül-3. sz. döltsége által benyújtott, ’s 3. sz. alá csatolt nyilatkozatban foglalt telkek is egyenkint, és gondos összehasonliással megtekintettek a’ küldöttség által. És az előszámlált főszempontokból egyenkint, és összevéve tekintvén a’ választmány feladatát, ’s kivált miután e‘ nemzetet sem olly pazarnak, sem olly gazdagnak nem tarlhatá, hogy száz ezreket, sőt milliókat vessen ki szükségtelenül azért; mert csak itt, vagy amott lenne az országháza külszíne inkább szembetűnő, vagy mert ez, vagy amaz ház drága pén/.en a’ nemzetnek örömest átadatnék, a’ küldöttséget azon hit lelkesítvén, hogy nem felelne meg a’ törvényhozó test bizodalmának, ha azon munkálkodnék, hogy e’ szükségekben leginkább bővelkedő nemzet csupán a’ helyért fizessen máshová inkább fordítható nagy summát akkor is, midőn ingyen kap az országháznak telket: semmi sem következhetett természetesebben, és idő halasztást kívánó kisajátítással járó telkek mellőzésével , tehát az ezek ellen felhozható számos okokat nem is említvén meg (mellyek közül egyik lényeges ok az, hogy az ajánlott helyek közül csak nem mindegyik részint szűk, részint tetemes kisajátítási költséget igényel a’ 2. és 3. sz. alatt ajánlottak közül csupán és egyedül üres telekre szorítsa a’ küldöttség figyelmét, ’s ez a’ Duna partján az űjhidon körülbelül annyival felebb, mennyivel a’ kereskedöség háza (Börze) alább esik, a’ mostani Ilkey és Vodjaner házak előtti üres tér. E’ telek melleit következendő okok hozattak fel, jelesen: a) Hogy erre nézve kisajátítás nem kívántatik, hanem csak jelentés az országgyűlésre, ’s annak határozata következtében az annál inkább országház helyéül fordittathatik, mivel hihető, hogy Pest városa nemzeti színház helyéül mást fogna kijelelni, ’s mivel még a’ pénz sem lévén együtt, de terv sem készíttetvén, ezen idöhalasztásból kár nem következik, ’s ez annál kevésbé, mert az egészből is csak a’ törvény szentesítése után lehet valami. — b) Hogy e’ helyen a’ fundamentomnak egész az anyag földrétegig kellvén lemenni: ez olly mélyen, sőt mélyebben fekszik, mint maga a’ Duna, tehát itt az épületnek biztos alapja leend; ha pedig itt töltés ’s igy földhordás kell, máshol föld kihordás szükséges: melly közül mellyik kerül több pénzbe? bajos volna elhatározni. c) Hogy az itteni országház építéssel a’ Duna partja kijavítása is együtt járván: a’ mennyivel ez a’ költséget szaporitná, a’ hasznot a' haza anyavárosára, és igy magára e’ honra annál nagyobb mértékben árasztaná, a’ mihez az általános Duna szabályozás épen nem kívántatik, mert az itt egy részben kiásandó pinezékböl kijövő föld a' töltésre elegendő lenne, sőt az itteni építkezés lehetőségét egy e’ helyre Iliid építőmester által készített más építmény tervezet is bizonyítja ; ’s miután a’ hídépítés a’ Dunának e’ helyen magábani beiszapodását elősegíti, az itteni építés viz, és jég ellen annál bátorságosabb. Ha pedig Pestnek árvíz elleni biztosítására nézve az ország részéről épen semmi nem tétetik, akkor építtessék ennek háza Pesten bárhová, tökéletesen biztosítottnak azt sohol nem mondhatni. — Ezenkívül igen óhajtható, hogy ha a’ nemzeti emlékek sorát nem szaporíthatja, azt legalább megkezdje, ezen a’ nemzeti méltósághoz arányzandó disz építmény. d) Hogy a’ szelek némelly belvárosi tölcsér alakú utczákon még inkább dühöngvén, azoktól, mint szinte portól is, Pesten tökéletesen sehol sem lehet menekedni. És e’ hazának az egyesült Buda-Pest tartathatván fővárosául, minél közelebb e’ hely ama tekintetet érdemlő ó városhoz, annál alkalmasabbnak méltán mondathatik; söl az itteni építkezés Budán ne talán épülendő több nagyobbszerü lakoknak is lenne előmozdítója. Végezetre még a’ hídon való zajt is kisebbé teszi annak ajtó koczkákból állandó talapzata; valamint a’ hajók ottani kikötését, és fordulásokat a’ viz sebesebb folyama akadályozván, ettől sem tarthatni. Azonban mind ezek ellenében egész ügyeimet érdemlőnek ítéltetett szab. kir. Pest városa megbízott küldöttségének 3. szám alatti nyilatkozatában, — a’ dolgok helybeli bővebb ismerete után — előadott azon észrevétele; miszerint „azonfelül, hogy ezen teleknek alapja mint hordott föld nem elég szilárd, a’ reá