1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 227. ülés
44 227. Ülés. írásai. September 21 -én 1844. Ezen nyilatkozatnak magára a’ megváltás eszméjére ’s elvére vonatkozó figyelmeztetéseit, az országos választmány az e’ tárgyban tett országos felírások , cserre keletkzett k. k. válaszok szerint is, elkésetteknek tekintvén; miután ezen nyilatkozatból világosan ki nem lehetne venni, váljon az abban említett feltételek ollyanoke? mellyeknek elöleges teljesítése nélkül a’ kívánt megváltási summának előadása, és ennek nyomán teendő alkudozás semmi esetre meg nem történhetik ? az orsságos választmány a’ királyi biztosságot az ez iránti szabatosabb nyilatkozatra, és annak nyilvános kijelentésére is felszólitá: váljon a’királyi kincstár részéről az élelmezési terhek megváltása fejében kívánandó summának ez országos választmánnyal leendő közlésére fel vagyon-e hatalmazva ? A’mire a’kincstári elnök ö excellentiájától az országos választmány e’ következendő nyilatkozatot véve „Hogy a’ kész pénzbeli megváltást nem ellenzik, de határozottan kijelentik, hogy minden e’ tárgyban adandó nyilatkozataik csak a’ már többször ö Felsége által felállított, és legújonnan ismételt óvások, feltételek és felhívások értelmében az aránylagos felosztásra, és a’ kir. kincstár biztosítására nézve veendők; — és Hogy valamelly átaljános megváltási, vagy kárpótlási summának meghatározására felhatalmazva nincsenek, de következetlenség nélkül nem is lehetnek; mert miután ö Felsége az utolsó kegyelmes válaszában kijelenteni méltóztatott, hogy aránylagos elosztás, és a’ királyi kincstár biztosítása nélkül az egész summa bár mi tetemes ajánllassék is csalékony, és a’czél elérésére hatálytalan fog lenni, önként következik, hogy maga ö Felsége addig valamelly summát meg nem határozhatott, mig a’ feltételek tisztába hozva nincsenek. Ha azonban az országosan egybegyült Rendek ö Felségének a’ felváltási summa fejében ajánlatot tenni kívánnának , és ezen országos választmány valamelly ezen ajánlatnak alapúi szolgálandó tervnek kidolgozásával megbízva lenne, készek az illető adatoknak közlése és kimutatása mellett, azok iránt a’ fenemlitett feltételek értelmében ezen országos választmánnyal értekezésbe bocsátkozni.“ Ámbár a’ kérdéses feltételekre nézve ezen utóbbi nyilatkozat se tétetett azzal a’ meghatározottsággal, minőt az országos választmány óhajtott, mivel azonban ebből az még is nyilvánosan kitetszik, miszerint ö Felsége a’ többször említett feltételekhez erősen ragaszkodván, a’ királyi biztosság a’ megváltási sommának előadására meghatalmazva nincs; az országos választmány e’ szerint csak a’feltételek iránti véleményadásra látván magát szorítva, akkép vélekedik, miszerint e’ feltételeknek elseje, tudniillik az élelmezési terheknek arányosabb felosztása a’ megváltási sommának előadásával, és az ez iránti alkudozással nincs olly kapcsolatban, hogy ezt akár akadályoztathatná, akár csak feltételezhetné is, mert a’ mennyire az arányosabb felosztásnak szüksége fenforog, ez a’ megváltási somma feletti egyesség után is, ’s pedig annyival czélszerübben eszközölhetik, minthogy a’ felosztást a’ megszabandó megváltási sommához lehetvén alkalmazni, a’ felosztásnak biztosabb alapja leendne, és a’ megváltási somma meghatározásának a’ feloszlást megelőzni, és nem követni kellene. A’ második feltételt, vagy a’ megváltási somma valóságos behajtására kívánt biztosítást illetőleg pedig az országos választmány azon biztosítékon kívül, mellyel az e’ részben hozandó törvény, ennek sikeresitése felett őrködő végrehajtó hatalom erélyessége, ’s az illető tisztviselőknek a’ törvény iránti tisztelete nyújthat, más — a’ fenálló alkotmányos elvekkel megegyezhető biztosításnak lehetőségét, de szükségét sem látja, és azért ennek további kérdésébe annál kevésbé kívánt bocsátkozni az országos választmány, minthogy azon esetre is, ha az országosan összegyűlt Karok és Rendek a’ biztosításnak még módjáról is akarnának intézkedni, ez szinte a’ megváltási somma kijelentése után épen úgy megtörténhetnék, mint előtte, mihez képest az országos választmány ezen feltételt sem látja ollyannak, a’ melly a’ megváltási somma iránti legfelsőbb szándéknak nyilvánítását, és ennek nyomán keletkezendő alkudozást megakaszhatná. Miután végtére az országos választmány az által, hogy a’ katonai élelmezési terhek megváltásáérti sommát a’ királyi biztosságtól ki nem tudhatta, kiküldetése föfeladatának eleget nem tehetvén, működését az országosan egybegyült Karok és Rendek részéről adandó bővebb utasítástól felfüggesztendönek, és eddigi eljárásról az ország Rendéit tudósitandóknak vélte. Az országos választmánynak ezen véleményétől eltérő választmánybeli tagok különböző értelmüket külön írásban foglalván , az •/ alatt ide rekesztetik. Költ Pozsonyban September 19-én 1844. Büzini gróf Keglevich Gábor Tárnokmester. Széli Imre nádori Itélömester. Különvélemény. A’ legfájdalmasabban lepte meg alulirtakat a’ kir. kincstár részéről az országos választmányhoz kiküldött tagoknak ismételve tett azon nyilatkozata, hogy ö cs. kir. Felsége kormánya részéről sem az egyezkedésre, sem valamelly meghatározott megváltási öszveg előterjesztésére meghatalmazva nincsenek; de mind e’ mellett is nem oszhatják az országos választmány többségének azon véleményét, melly szerint a’ kir. kincstári tagok ezen nyilatkozata feleslegessé, sőt lehetetlenné teszi az országos választmánynak további eljárását ’s működését.
