1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 227. ülés
45 227. Ülés. írásai. September 21 -én 1844. Ha visszatekintenek alulirt az ország Rendéinek mind azon panaszos felterjesztéseire, mellyekben az adózó népnek számos terhei között a’ katonai élelmezési ’s szállásolási teher nem csak anyagi, de erkölcsi tekintetben is a’ legnyomasztóbbnakjelentetett ki: meg vannak győződve hogy ezen országos választmány kiküldetése czéljának csak akkor felel meg, ha a’ t. KK. és RR. izeneteikben kifejtett elvekhez hűen elkövet mindent, mellyel az adózó népnek ezen tehertöli megszabadulását, ha teljes mértékben még most nem észközölhetné is — legalább közel jövendőben állítja. Ezen czélnak elérésére szükségesnek tartják alulírtak az 1840: 3-ik törv. ez. értelmében munkálódó országos választmány állal követett ösvényen tovább haladni. — Melly szerint megállapitlatván az élelmezéssel ’s szállásolással ellátandó katonai ezredeknek száma, megvizsgáltatván az élelmezési ’s szállásolási terheknek törvényessége, állapíttassák meg egy általános ’s határozott váltsági öszveg, mellynek évenkinti fizetését adó formában az ország Rendei a’kir. kincstárnak megajánlván, — az élelmezésnek termesztményekbeni kiszolgáltatása azonnal szüntettessék meg. Egy illy váltsági summa meghatározását pedig a’kincstár részéről kiküldött tagoknak emlitett nyilatkozata, legkevésbé sem akadályoztatja. Mert bár kívánatos lett volna megtudni a’kormánynak, ezen általános vállsági summa iránti nézetét, de azért véleményük szerint az országos választmány ezen munkálódásában nem a' kormánynak kivánatát, hanem az előtte fekvő törvényes adatokat tartozik tekintetbe venni. ’S a’ kormány szándokának megtudása, a’ választmány meggyőződését sem az élelmezéssel ellátandó ezredeknek száma meghatározásában, — sem az ebből eredő terhek egyes rovatai törvényessége iránti nézeteiben nem változtathatja. ’S igy akár adatik a kir. kincstár részéről kiküldött tagok által az ország elébe, a' kormánynak az élelmezési ’s szállásolási váltsági summa iránti kivánata — akár nem — az országos választmány nézetünk szerint tartozott eljárásban és működésben tovább haladni. ’S ezt annyival inkább biztosan tehette volna, mert a’ kir. kincstár részéről kiküldött tagok ismételve kijelentették, hogy általános váltsági somma előterjesztésére ugyan felhatalmazva nincsenek: de ha az országos választmány egy illy váltsági öszveg iránt véleményes jelentést kíván az ország Rendei elébe terjeszteni, mind azon adatokkal szívesen szolgálnak, mellyek a’ váltsági somma kidolgozására szükségesek lesznek. Illy helyzetben azt hiszik az alulírtak, hogy az élelmezési ’s szállásolási terheknek megváltását azon körülményhez kölni, hogy a’ kormány a’ váltsági snmma iránti nézetét és kivánatát először terjessze elő — annyit tesz: mint ezen egész tárgynak jövőjét a' kormánynak kezébe adni át. Mert ha az ország Rendei a’ választmány többségének azon nézetét elfogadnák, hogy a’ váltsági summa meghatározásában mind addig ereszkedni nem fognak, mig a’ kormány egy váltsági sommát nem indítványoz: előre lehet látni, hogy az élelmezési terhek természetbeni kiszolgáltatásától, de magától a' szállásolástól is az adózó nép még hosszú évek során megszabadulni nem fog, mert a’ kormánynak ezen terheknek készpénzbeli megváltása érdekében nem fekszik. Bizonyítja ezt az 1840: 3. t. ez. értelmében kiküldött orsz. választmány jelentése, mellyböl kitetszik, hogy a’ kir. kincstár részéről kiküldött tagok mint most, úgy azon alkalommal is kijelentették, hogy a’ kormány részéről álialános váltsági summát elő nem terjeszthetnek. Ezen előzmények után tehát véleményünk szerint nincs egyéb hátra, mint nem várni tovább a’ kormány által egy illy váltsági sommának előterjesztését, elkérve a’ kir. kincstár részéről kiküldött tagoktól újólag ajánlott adatokat, ezekből, ’s az előttünk munkálódó országos választmány előterjesztéseiből egy határozott évenkinti váltsági summát dolgozni ki, ’s ezt az ország Rendéinek további intézkedés végett még ezen országgyűlésen előterjeszteni. Miután azonban jelen nézetünktől az országos választmány többsége által elültettünk, felhiva érezzük magunkat a’ tárgynak fontossága miatt, véleményünket jelen sorokban az ország Rendei kegyes figyelmébe alázatosan Bárczay Mihály. Békássy Imre. Olgyai Titus. Ifj. Pázmándy Dénes. Bánhidy Ferencz. Török Gábor. Vukovich Szabbás. Szilber Antal. Eischl Eduárd. Demeczku Lajos. 2 85 - <1 i k SZÁM ALATT. a) Felírás az átmenetről. Felséges Császár, és Apostoli Király, legkegyelmesebb Urunk! Ide mellékelve felterjesztvén Felségednek egy a’ vallásos átmeneteit targyazó törvényjavaslatot, ké j ségedet: hogy azt legfelsőbb jóváhagyásával kegyelmesen megerősíteni meltoztassók. ^ Urszágyyiil írásai. /I .
