1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 227. ülés
227. Ülés. írásai. September 21 -én 1844. 43 284-dik SZÁM ALATT. Jelentése azon országos választmánynak, melly f. e. Augustus 1-sö napján költ k. k. válasz következtében a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában küldetett ki. A’ katonai tartással összekötött terheknek, a’ mennyire azok törvényesek, pénzbeli megváltása fejében a’ királyi kincstárnak netalán ajánlandó somma iránt a’ kegyelmesen kinevezett királyi biztosokkal! értekezés és ö Felsége szándokának, mind a’ netalán adandó megváltási summa, mind az ezen megváltáshoz kötendő feltételeknek a’ királyi biztosságtóli kitudása, ’s mind ezek iránti véleményadás végett kiküldött jelen országos választmány folyó évi September 13-án nagy méltóságú buzini gróf Keglevich Gábor fötárnokmester úr elnöklete alatt összeülvén, az elnök és tollvivő szabad választására irányzott óvás iránt némellyek által tett előadás bővebb vitatásába az országos választmány azon fogva se bocsátkozván, minthogy az országos választmányok belső elrendezése jelen valóképen országos tanácskozások alatt vagyon, az országos választmány abban állapodott meg, miszerint a’ királyi biztosság minél előbb az országos választmány körébe meghivassék, és kiküldetése czélja, és meghatalmazása iránt megkérdezessék, minek következésében a’ királyi biztosság más nap, azaz Septembea 14-én megjelenvén, a’ következendő nyilatkozatot tévé: „Ö császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb Urunk királyunk folyó évi Augustus elsőjén a’ katonai élelmezés és szállásolás tárgyában a’ jelenleg országosan egybegyült tekintetes Karok és Rendekhez kibocsátott kir. leirata következésében ezen országos választmány körében őszinte teljes tisztelete bemutatása mellett megjelenvén, mindenek előtt ezen országos választmányt azon két feltételre figyelmetessé telte, mellyekhez felséges Urunk királyunk tovább is ragaszkodván , fenérintett kegyes nyilatkozata szerint attól sem ídegenkedék, hogy a’ katonai élelmezés és szállásolás czélján eddig természetben kiszolgáltatott adózásoknak kész pénzbeni megváltása iránt a’ tekintetes Karok és Rendek által valamellv terv készítessék. Ezen feltételeknek egyike az lévén: hogy mivel azon kötelességek, mellyek az 1715-ki 8. törvényezikk által az adózó népre rovattak, nem annyira mennyiségűk — mint azoknak aránylagos felosztási kulcs hiánya miatt terhesek és nyomasztók, azoknak a fenemlitetl katonai élelmezési, és szállásolási terheknek pénzbeli megváltása tekintetében is igazságos — aránylagos, és egyenlő felosztása iránt czélszerü szabályok tétessenek. A’ második pedig: hogy a’ királyi kincstár illetőségei minden részben teljesen és valódian biztosítassanak. Mellyekhez szorosan ragaszkodni feladásukban és kötelességükben állván, arra kérték az országos választmányt, hogy maga részéről, ’s ezen feltételeket fontolóra venni, ezek felett tanácskozni, a’ fenérintett kötelességek és terheknek aránylagos, és igazságos felosztása végett czélszerü eszközökről gondoskodni, és ezeket az országgyűlésnek előadni annyival inkább méllóztassék, mivel ö Felsége ismételt legkegyelmesebb nyilatkozata szerint minden a' mostani katonai élelmezés és szállásolás állapotának változtatására ezélzó újítási terv felesleges, és minden akár melly nagy mértékben ajánlandó pénzbeli summa csak képzelt volna, ha azon feltételek, mellyekhez a’ katonaság számára történni szokott termesztmény adózásoknak pénzben felváltása az 1840. esztendő Januar 4-kén, és Aprilis 30-kán az országgyűléshez intézett kegyelmes királyi válaszokban nyilvánosan kötve volt, kellő tekintetbe nem vétetnének, és azoknak foganatosítása végett czélirányos intézkedések nem tétetnének. Ezeken kívül gondos, és szinte elöleges megfontolást, és minden oldalróli megvizsgálást igénylenek azon nézetek, mellyek az eddigi katonai élelmezés megtartása mellett már más alkalommal elöhozattak, és mellyek abban központosúlnak, hogy valljon az országnak igen különböző fekvése, termékenysége, keresetmódja, és több efféle körülményei szerint a’ kérdésben lévő terheknek pénzbeli megváltása áltáljában lehetséges-e, és ha lehetséges is, nem nyomasztóbb-e az az eddigi módnál? és váljon ezen esetben nem lenne-e tanácsosabb az eddigi fenálló természetbeli adózásokat tovább is megtartani, és egyedül az eddig tapasztalt hiányoknak és visszaéléseknek sikeresen elejét venni? mert ha tekintetbe vétetik, hogy olly országban, hol sok a’ termesztmény, de kevés a’ pénz, és hol sokszor, és sok vidékeken a’ termesztményeket pénzre fordítani majd nem lehetetlen, az adózónak minden esetre könnyebb lesz abból adni, mije van, mint azon termesztményeknek kiszolgáltatását pénzzel megváltani, melly nélkül szűkölködik. Ha továbbá tekintetbe vétetik az is, hogy mikor a’ termés bő, vagy középszerű, az adózó járandóságait könnyen kiszolgálhatja, holott mikor rósz, mint az idén is sok helyen, termesztményei nincsenek, a megváltásra szükséges pénzt annál kevésbé szerezheti meg; — ha végre tekintetbe vétetik, hogy a’ megváltás által állandóvá teendő terhek háború idejében majd nem egészen megszűnnek, és igy, ha mind ezek, valamint az egyéb, úgy is tudva lévő tekintetek méltó figyelembe vétetnek, akkor tagadni nem lehet, hogy a’ régi katonai ellátás módja mellett sok, és fontos nézetek úgy annyira harczolnak, hogy ha a’ törvényhozásnak sikerülne az e részben divatozó hiányokat, visszaéléseket, és sanyargatásokat gátolni, vagy megszüntetni, kitűzött üdvös czéljának, tudni illik az adózó népen segíteni, — legjobban megfeleltetnék. Ezeknél fogva tehát ezen országos választmány tovább is felszólitandónak vélnék, hogy szem előtt tartván mind azon okokat, mellyek a’régi katonai ellátás mellett szólnak, és figyelmezve azon különböző viszonyo ra, mellyek az országnak szinte különböző részeiben divatoznak, azon kérdést újra érett megfontolás alá vegje, va jón a’ kész pénzbeli megváltás magoknak az adózóknak érdekében fekszik-e? és valljon nem lenne-e tanácsosa a’természetbeli ellátást megtartani, de egyszersmind azon hiányokat és visszaéléseket, mellyekkel ez járni szó kott,'"czélirányos rendelések és intézkedések által elhárítani ‘ 11 ___________
