1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 227. ülés
42 227. Ülés. írásai. September 21 -én 1844. és RR. által elöadoltak ellenébe továbbá is ollyanoknak tekintenék, mellyekröl az 179°/j 27—ik törvénynél fogva a’ görög nemegyesült egyház ö Felsége felügyelése alatt kiváltságaiban kiszabott utón egyedül maga rendelkezhet, ’s ekkint az orsz. választmánynak azokbani befolyása a’ törvény ’s kir. kiváltsági levelek által biztosított jogok sérelme nélkül nem történhetnék meg, ’s egyébkint is az óhajtott czél az általuk javallott utón is és pedig czélszeriibben eszközöltethetik — az orsz. választmánynak javallott kiküldetéséhez ez úttal sem járulhatván — előbbi nézeteikhez ragaszkodnak. — A’ IV—ik pontra nézve: A’ Julianum kalendariomnak a’ Gregorianummali felcserélését a’ m. Főrendek is eddigi több rendbeli nyilatkozataikhoz képest őszintén óhajtják — azonban olly móddal, melly az erőltetést kizárva, a’ görög nemegyesülteket önként hajlandókká tegye egy olly intézkedés elfogadására, melly habár sokszoros javukra szolgálna is, de mivel meggyökeredzett szokásaikkal ellenkezik, ha rögtöni hozattatnék bé náluk a’ vallásbeli nyomatás eszméjének felébresztésével az óhajtóit egyetértés eszközlése helyett csak elkeseredést fogna szülni, ’s ezen szempontból kiindulva a’ t. KK. és RR. azon jelenlegi javallatához, hogy ö Felségénél az 1539-ik évi 45 törvény szigorú foganositása szorgalmaztassék sem járulhatnak, mert a’ görög nem egyesülteknek az országban lett letelepedése az idézett törvény hozatala után sokkal később következvén, és beköltözésekkel a’ kalendariomra nézve előbbi gyakorlatuk folytatása iránt biztosíttatván ama törvény rendeletét reájuk is érteni nem lehet. — Mindazonáltal az 1825-ik esztendőben a’ 32—ik szám alatt e’ részben ö Felsége elibe terjesztett felírás nyomán és értelmében szerkezendö felíráshoz a’ m. Főrendek is készek lévén járulni a’ t. KK. és RRket szives bizodalommal felszólítják, miszerint ö Felségének az iránti megkéretésében megegyezni szíveskedjenek, hogy a’ két kalendáriomok egyesítését az illetők meghallgatásával végrehajtói hatalmánál fogva a’ lcgczélszerübb módon hova elébb sikeresiteni méltóztassék. — A’ vegyes házasságokra tervezett V-ik pont alatti törvényjavaslat: 1-sö §. a’ f. évi Martius 25-én kelt k. k. leirat feletti tanácskozásoktól felfüggesztetvén e’ részben a’ m. Főrendek is óhajtásuk mellett nyilatkozva a’ t. KK. és RR. megállapodását elvárják. A’ 2—ik §-nak azon részére nézve, melly a’ bíróságot illeti az egyesség a’ két tábla között meglévén a’ 3—ik és 4—ik §§-nak kihagyásában pedig szinte a’ két tábla megegyezvén. — Mi végre a’ bíróság állal az ítélet hozásban követelt elvet illeti a’ m. Főrendek nézeteik előadását a’ t. KK. és RR. további nyilatkozatáig fentartják. 283-dik SZÁM ALATT. Negyedik válaszizenete a' mélt. Főrendeknek az egyházi áldásnak a’ vegyes házasságoktól a’ magyarországi római katholikus papság által lett megtagadása tárgyában. Az 1839—ik évi Martius 15-től kezdve nem róm. katholikus lelkész előtt köttetett vegyes házasságok iránti törvényjavaslatnak külön felterjesztésében a’ m. Főrendek megegyeznek ugyan; magára azonban a’ törvényjavaslatra és felírás szerkezetére nézve némelly észrevételeik forogván fen , azokat a’ t. KK. és RRkel következőkben közlik, jelesen: A’ törvényjavaslat czimét, miután abban nem átalában minden vegyes házasságokról, hanem csupán ezeknek egyik neméről foglaltatik rendelkezés, csak azon házasságokra vélnék szoritandónak, mellyekröl azon törvény szól. A’ törvényjavaslat bevezető szakaszából pedig az October 15-kének megemlítését a’ m. Főrendeknek a’ t. KK. és RR. által is elfogadott javallata szerint mostanában mellöztetni, és üresen hagyandó helyét csak a’ törvény szentesítése előtt az országgyűlés végnapjaiban megállapítandó bizonyos időnek beiktatásával kívánnák betöltetni; ’s végre miután az egyházi áldás nélkül de katholikus lelkészek előtt köttetett vegyes házasságok körül nem csak az 1839 évi Martius 15-ik napjától fogva keletkeztek, de az ezen időelötliek is érvényesek volnának, ’s mivel ha az illető házasságok törvényesittetnek, az azokból született gyermekeket is még külön is törvényesíteni szükségtelen, a’m. Főrendek e’törvényjavaslatnak mind elejét, melly a’ kath. lelkészek elölt ugyan , de egyházi áldás nélkül köttetett vegyes házasságokról szól, mint ide nem tartozót, mind pedig a’ gyermekek törvényesitéséröl rendelkező végét mint feleslegest kihagyandónak, ’s a’ törvényjavaslatot, figyelmezve a' t. KK. és RR. minapi szerkezetére ekkint vélik szerkezendönek: „Azon vegyes házasságok, mellyek az 1839—ik évi Martius 15-ik napjától kezdve — nem róm. katholikus, hanem valamelly más törvényesen bevett vallásbeli lelkész által adattak össze, törvényeseknek jelentetnek ki.“ A’ felírás szerkezetét illetőleg pedig miután az áldás megtagadása a’ szóban levő vegyes házasságok iránti ismeretes határozatra és eljárásra törvényes okul nem szolgálhatott, a’ felírásból azon kitételt „az áldás megtagadása miatt“ kihagyatni, vagy legalább a’ „miatt“ szót „alkalmával felcserélni óhajtanák. — Melly előadott észrevételek elfogadására is a’ t. KKkat és RRket bizodalmasan felszólítják; végre. Mi az 1647: 14. t. czikken alapított pereket illeti: ezeknek, a’ m. Főrendeknek a" t. KK. és RR. által is 2—ik izenetében elfogadott 1-sö válaszuk értelmébeni visszakérésére nézve az egyesség meglévén. — Az áldás megtagadásából követelt sérelem iránt kifejtett, és szinte semmi részben meggyengitettnek nem érzett nézetűkhez a’ in. Főrendek is hasonlóul átalánosan ragaszkodnak.
