1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 269. ülés

4 fi

268. ülés. írásai. November 8-án 1844.

2_or Mivel ezen telepek, mint a’ kiváltságos és portalis városi területbe esők a’ megye hatósága és adóztatása

nlá nem i? vétethetnek — mit, mind ö Felsége, a biztosságé vizsgálódást rendelő k. parancsában egyik feladatúi ^kitűzött mind Turócz megye II és XVIII nyilatkozatában alap elvkint kijelentett, midőn állilá: hogy ha Szklenó helysén a’ város területének részét tenné, minden megyei tehertől mentnek kellene lennie; — és mivel a’ Bars megyében fekvő tanyák a’ város portáihoz és területéhez tartoznak, a’ vármegyébe adózni nem kötelesek.

3-or Mivel ezen tanyák azon kívül kir. kiváltság levelek által a’ megyei hatóság és adóztatástól eredeti szabadságukban confirmáltallak.

1-er 3Iivei valamennyi Körmöcz bánya varosához tartozó tanyái, mellyek a dicsőült királyok által a’ költséges bányamiveléssel foglalkozó Körmöcz városának könnyebbitésére fentartva és kijelölve valának, valamint az 1553—ik évig a’ megyébe nem adóztak, úgy hazánk törvényei, jelesen: az 1553: 29. 1635: 53 és 1723: 65. t. czikkek által is ebbeli szabadságukban megtartatni rendeltetnek.

5- ör Mivel Turócz megyének azon önkényes tette, hogy az 1696 évi dicationalis összeíráskor ezen városi tanyákat is portái közé iratá: az 1718—ik évi országos összeírás után történt porták felosztásának megigazitása alkalmával megsemmisittetett, mert 1764/5 évi országgyűlésben ezen tanyák Turócz megyétől elszakittaltak és ismét a’ város portáihoz számíttattak.

6- or Mivel a’ város világosan bebizonyító, hogy ezen két turcseki tanyák a’ város területében — mellyel a’ várost Károly király 1328-ik évi kiváltság és adomány levele által megajándékozó — telepíttettek be’ és ezekben helyhatóságát majd öt százados gyakorlatával — folytonosan adót szedvén, katonákat állítván, és rendőrileg felügyelvén — megszilárdította és jelenleg is kirekesztöleg gyakorolja.

7- er Mivel ezen telepek hajdan kori rendeltetésük czéljának most is híven megfelelnek, állásuk tehát e’ tekintetben sem változott.

8- or Mivel a’ városi területen a’ villanusoknak megengedett irtásoktól és a' város legelőjén tartandó marhájuktól természetesen a’megyéhez nem adózhatnak; keresetüktől és személyüktől pedig mint bányamunkások és fuvarosok sem a’ megyéhez, sem a’ városhoz meg nem taksálhatok.

Ezen legnyomosabb okoknál fogva Körmöcz bánya városa alázatosan kéri, Turócz megyének sérelemkép előadott alaptalan kívánságát elmellözni, és magát a’ törvénytelenül fizetendő terragium és hallatlan vendéglési teher alól is kegyesen felmentetni — annyival inkább, mivel Turócz megye mind azt, a' mit a’ városi helyhatóság jogai, a' felhozott k. kiváltság levelek, és külön törvények rendelete, valamint legrégibb gyakorlat ellenére méltatlan vexáival a’ várostól 169°/ év óta kisajtóit t. i. az aversionalis 400 frtnyi béke-váltság pénzt (propter bonum pacis) és az évenkint vett 98 frtnyi terragiumot kamataival együtt a’ város pénztárának visszatérílni tartoznék — midőn az 176% évi porták megigazitása alkalmával 2 portái elvétele által úgy is adózási terhe alább szállott, Körmöcz városáé pedig porták hozzáadásával növekedett.

*|1. alatt.

Tekintetes Thurócz Vármegye és sz. kir. Körmökzbánya városa közölt az Alsó és Felső Turcsek helységek iránt törvényhatósági jog felett fenforgó sérelemnek rövid vázlata.

A’ VI—ik osztálybeli sérelmeknek Thúrócz vármegye állal Ivörmöczbánya város ellen Alsó és Felső Turcsek helységek iránt felhozott kérelmet illető 13—ik pontjára nézve a’ tettes Karok és Rendek kegyesen meghagyni méltóztaltanak ; hogy ezen nemes megye és szabad királyi Ivörmöczbánya város közt fenforgó villongásnak miben létéről, a’felek rövid vázlatot elő terjeszszenek.

Ennek folytán tettes Turócz vármegye részéről a’ tárgynak mibenléte kővetkezőkben alázatosan előterjesztetik;

A’ szabad királyi Körmöczbánya város és Turócz vármegye közt fenforgó villongási kérdés nem a’földnek területéről, de egyenesen csak a’ törvényhatósági jogról fenforog és fenforoghat.

Mert valamint a’ királyi biztossági irományokban szembetiinökópen bebizonyiltatott; hogy azon földterületet, a’ mellyiken kérdésben lévő Alsó és Felső Turcsek helységek vannak, nem királyi adomány szerint, de Turócz megye Muthna ’s Csepcsány Vladár nemes nemzetségtől örökös vallomásképen megszereztetelt — miután nem Károly Magyarország királynak adományzási levele következtében, melly 1328 esztendőben kiadatott, deoctava- Iis 'télét értelmében, melly a’ muthnai nemesek és város közt lefolyt pörben hozatott 1371 évben csak békés birtokába lépett ’s igy az adományzási oklevél egy esztendő lefolyta alatt, közbe nem jött beiktatás által, erő nélküli maradi — és azon örök vallomással, ’s nem királyi adománylevéllel, közelébb időkben a’ királyi Curia előtt azon nemes nemzetség ellen is magát a’ birtokba óltalmazta.

így másrészről hogy Thurócz megyének határa tettes Bars vármegyétől, a’ mellynek keblében Körmöczbánya városa találtatik sz. János templomától (Fanum Sancti Joannis)Berg helység templomán a'határ oszlopnak ’s onnan napnyugot felé továbbá terjed, a’ legrégibb idő óta sértetlenül fenáll, és legközelébb időben tettes Bars és Turócz, vármegyék közt kiküldött választmányok által a’ sz. kir. Körmöczbánya város kiküldöttjei jelenlétében minden ellenmondás nélkül niegújittatott; és hogy ezen határvonalontúl északfelé Alsó és Felső Turcsek helységek lettes nrocz varmegyében fekszenek — a’ sz. kir. Körmöczbánya város részéről nem tagadlathatik.

De annál kevésbé kérdésbe tétethetik; miután az 1691 —ik esztendő Februar 5-én a’ tisztelt sz.kir. Körmöcznja \áro3 és Turócz vármegye közt kötött egyességnek harmadik pontjában ezen szavak iktatva vannak „no praeterea per puram et simplicem immunitatem sui eaedem Possessiones n gremio hujus terrae integritatis taliter ab-