1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 269. ülés

268. Ülés. írásai. November 8-án 1844.

47

stractae avulsaeque esse censeantur, sed ut e converso velut ad terram comitatus spectantes in casu necessaniao Juris administrationis debitum Justitiae complementum et satisfactio semper impendatur — ob hoc in recognitionem Integritatis terrae loco taxarum ordinariarum quotannis oblati ex parte ulriusque possessionis Turcsek per inclytam civitatem comitatui solventur floreni octo Rhenenses“ ’s a’ t.

Ezen tekintetből pedig úgy mint Turócz megyébe kebelezett helységeknek lakosai a’ lengyel só leszállított árnak törvényes kiváltságával mindenkor éltek, ’s jelenleg is élnek — a’ mi a’ törvény értelemében nem lehelne, ha a’ megye területében nem foglaltatnának, minthogy ezen kiváltság Körmöcbánya városát nem illeti, a’ mit viszont a’ sz. kir. Körmöczbánya város nem tagadhat.

így kivilágosúlván az, hogy az emlitett Alsó és Felső Turcsek helységek nem a’ város, de a’ vármegye területében vannak, egyedül a’ törvényhatósági jogról szó lehet.

’S annál fogva tettes Turócz megye a’ sz. kir. Körmöczbánya városnak földes úri jogát ezen két helységekre nézve teljes épségben elösméri; de a’ törvényhatósági jogoknak gyakorlatát semmi módon jogszerűnek nem fogadhatja el.

Minthogy tettes Turócz vármegye a’ legrégibb időktől törvényhatósági joga mellett, ezen helységekben az adót kivetette, ’s be is hajtotta, valamint ez az 1891.észt.emlitett egyezésnek második pontjából kitűnik, hol az adó hátra maradások fejében az érintett sz. kir. Körmöczbánya város ezen helységek részéről 400 Rftokat azonnal lefizetett — miután hátramaradás nem lehetett, ha azelőtt az adó be nem hajtatott volna — de az többször emlitett 1691. esztendei egyesség negyedik pontja értelmében, a’ kivetendő adó fejében ezen szavak szerint „Loco verő modernae portionalis quottae talleri 60 oblati suo in vigore relinquantur“ — mái napig Körmöczbánya városa Alsó és Felső Turcsek helységekért a’megye pénztárába 60 tallért vagy 90 Rftokat befizet, és igy tettlegesen a’ megyei törvényhatóságot elösméri; továbbá

Turócz vármegye az urbér behozatalakor érintett helységekben törvényhatósági joga szerint eljárt a’ nélkül, hogy az ellen felszóllamlás történt volna, és az úrbéri executiót Turócz megyének tisztviselői végre is hajtották.

A’ palatinalis porták öszveiratásakor ezen helységek mindig Turócz vármegye portái közé számitattak.

A’ segedelem kivetésekor legrégibb időkben ezen helységekben is létező udvári ’s királyi haszonvételek Turócz megye által megrovattattanak. A’ népnek öszveirását teljesitelték. — De főleg Turócz megye által gyakorlott törvényhatósági jog a’ fentebb kivonatba előhozott 1691 évi egyességnek harmadik pontjából kiviláglik, minthogy azon szavak „sed ut e converso velud ad terram comitatus spectantes in casu necessariae Juris administrationis debitum Justitiae complementum et satisfactio semper impendatur“ — az ötödik pontban pediglen ezen kifejezéssel „quoad recognitionem authoritatis comitatensis eorumdem locorum Incolae“ ■— a’ megye törvényhatósági jog világosan kimondatott, és a’ sz. kir. Körmöczbánya városa ezen kitételt kérdésbe nem hozhatja.

Mellyeket öszpontosítván, miután az 1765: 21. törvényczikkely a’ megye keblébe lévő helységeket ugyan azon megyének törvényhatósága és arányos teher viselés alá veti, az 1647 évi 26 törvénycikk pediglen nyilván kimondja, hogy a’ városi polgárok számába fel nem véve, és a’ városon kívül lakozók nem a’ városi tanács, de a’ vármegye által taksáltassanak — ’s ezen törvényes nézetekből a’ mostani országgyűlés folyamatja alatt is a’ tettes IvK.ésRR., a’városok elrendezésénél, az úrbéri telkekre nézve, a’városoknak haf öldes urai is, csak úrbéri tekintetben a’ hatóságot megalapitották, — nyilvános, hogy Alsó és Felső Turcsek helységekbe úrbér behozva lévén, sz. kir. Körmöczbánya városa is, úgy mint azoknak földes ura úrbéri hatóságon felöl többet nem követelhet, ’s ezen helységek mint a’ megye keblében lévők a’ megyei törvényhatóság alá tartoznak.

Minthogy pediglen Körmöczbánya városa nem figyelmezvén az 1691 évi egyezésre, mellyben az Alsó és Felső Turcsek helységeknek lakosai a’ bánya művelés tekintetéből, úgy mint bányászok, szénégetők is favágók a’ közteher viselésben ugyan azon érintett egyezésnek negyedik pontja szerint csak 60 tallérokkal a’ megye részéről rovattattak meg, jelenleg az 1723: 18. törvényczikk nyilvános eltiltása mellett is, úgy mint földes úr emlitett helységek lakosait 800 Rftokon túl pengöpénzbo taksál, — ’s miután ezen villongási tárgy már az 1802. országgyűlésen a’tettes KK. és RR. által a’ 60-ik szám alatt mint a’ns. Turócz megyének igazságos sérelme elfogadtatott és ő cs. kir.Felségének hozandó orvoslás végett fel is terjesztetett — az óta pedigben folyton az 182%, 183% és 1840: országgyűlések alatt is annak befejezése sürgettetelt — az 1827 évi 7-ik törvényczikk értelmében a’ portalis öszveirás tárgyában kiküldött országos választmány kebléből kinevezett mélt. választmány is bemutatott vélemémyes jelentésében azon szavakkal „ad jurisdictionem Comitatus magis spectare videntur — haec loca eousque donec earundem intuitu decisum sua via supervenerit, pro basi ad repartitionis portarum Comitatui obvenientium assumenda et e summario civitatis exmissa sunt“ a’megyének igazságos kérését elősmérte — tettes Turócz vármegye részéről ezen már a’ felséges haza színe előtt egyetlen egy még fenálló villongási tárgynak eldöntése, és emlitett Alsó és Felső Turcsek helységeknek a’ megyei hatóság alá tartozását törvény által kimondatni a’ szegény sanyargatott’s több ízben törvényhatósági joggal óltalmazott, de legfelsőbb úton a’kérdésnek függőben lévő mivólta tekintetéből megakasztott'perek miatt nem óltalmazhatott adózó nép enyhítésére mély alázatossággal a’ tettes KK. é3 RR-töl kéretik.