1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 226. ülés
36 221. Ülés. írásai. September 20-án 1844. azon észrevételt telték: hogy a’ közigazgatás a’ bíráskodástól olly szorosan, mint a’ KK. és RR. által terveztetik, ne kiilönöztessék el: a’ KK.ésRR. ezen észrevételt a’ 107. §-ra is kiterjedni látják. Általánosan tehát azon okokra hivatkozva, mellyeket a’ hajdú és jász-kún kerületi munkálatokban előadtak, — itt sem ellenzik ugyan: hogy az egyes városokban a’ bíráskodást a’ tanács gyakorolja; a’ kerületi törvényszékre mindazonáltal ezen elkülönözést itt is szükségesnek vélik. Ehhez képest az illető §§. következőleg lennének módosítandók: A’ 107. §-ban ezen kifejezés helyett „törvénytudó közbirákból“ ezen kifejezés teendő „törvényludó tanácsbeliekből.“ A’ 108, és 109. §§. mellyekre a’ m. Főrendeknek észrevételük különben sincs, maradnának. A’ 110. §-hoz hozzá adatnék a’ c) alatt a’ m. Főrendek által javaslóit pótlék. A’ 111. §-ra nézve megjegyzik a’ KK. és RR. hogy a’ büntető hatóság tekintetéből általuk javaslott rendszer a’jelenlegi gyakorlattól különbözik; mert vannak a’ szepesi 10 városok közölt ollyanok is, mellyek régi kiváltságos jogaiknál fogva a’ büntető hatóságot egész kiterjedésben gyakorolják; a’ KK. és RR. pedig a’ büntető hatóságot kirekesztöleg a’ kerületre kívánják ruházni; miután tehát a’ mélt. Főrendek az ekkint felállított büntető hatósági rendszer ellen észrevételt nem tesznek: nehogy az eddigi szokás megemlítése által a’ törvény önmagával ellenkezésbe jöjjön azon esetben, ha a’ büntető törvénykönyv iránt tanácskozás alatt lévő javaslat bár mi oknál fogva még az országgyűlésen jóváhagyási nem nyerne: a’ KK. és RR. a’ hajdú városokra nézve második izenetükben előterjesztett szerkezettől eltérve, ezen §-nak következő szerkezetét javasolják: „111. §. Bűntárgyakban a’ városi törvényszék csak rendőri kihágások felett Ítél.— Mennyire terjed ezen hatóság; és melly esetekben van helye: az alatt mig a’ törvény a’ bűntettekről és rendőri kihágásokról részletesen intézkednék, szabály által fog meghatároztatok A’ 112, és 113—ik §§-ra nem lévén észrevétel. 114. §-ra a’ mélt. Főrendek azon megjegyzést teszik, hogy a’ kér. törvényszék elnöke ne egy különös tisztviselő, hanem a’ kér. gróf legyen. Ezen észrevétel nem csupán magát a’ kifejezést, hanem a’ rendszert lárgyazza; mert a’ mélt. Főrendek eltérve azon eszmétől, miszerint a’ hajdú kerületnél egy 2—ik alkapitányt is javasoltak; itt 16 szepesi városok kerületére nézve a’ kér. gróf hivatalának helyettetésröl nem emlékeznek; — tehát ezen kerületnél a’ közigazgatási és törvénykezési dolgokat a’ m. Főrendek észrevétele mellett elkülönözni egymástól nem lehetne; a’ KK. és RR. pedig valamint a’ hajdú és jász-kún kerületnél, úgy itt is legalább a’ kér. törvényvszéket, és annak tagjait a’ közigazgatási eljárásoktól elkülönözendőnek vélik. És ezért hajlandók ugyan elfogadni bármi nevezetet a’ törvényszéki elnökre nézve; de azt olly tisztviselőre bízni, ki a’ közigazgatással el van foglalva: annyival kevésbé kívánják, mivel ezen kerületnek közigazgatási végrehajtó tisztviselője a’ kér. grófon kívül különben sincs. És ezért a’ kér. törvényszéknek külön elnököt kívánván, a’ „főbíró“ nevezetet megtartatni kívánják egyébiránt nem ellenzik, hogy a’ kér. törvényszékeknél előadók a’jegyzők legyenek. E’ szerint tehát ezen §. következőleg állana: „114. §. A’ kér. törvényszék tagjai: a1 főbíró, mint elnök; 8 közbirák, és az előadó jegyző. Ítélet hozásra az elnökkel együtt legalább 6 közbirák jelenléte kívántatik. A’ jegyzőnek eldöntő szavazata nincs.“ A’ 115. §-ra a’ mélt. Főrendeknek észrevételük nem lévén. A’ 116. §-t a’ KK. és RR. a’ hajdú és jász-kún kerületek tárgyában előadott okoknál fogva a’ kér. törvényszékekre nézve épségben kívánják megtartani. Miután azonban e’ kerületeknél a’ szokás szinte táblabirói hivatalokat állított fel; nehogy a’ hivatalok szaporításából az adózókra szerfelelti teher háruljék; a’ KK. és RR. mind ezen láblabirákra, mind pedig a’ kér. törvényszék közbiráira nézve, ha azok nem a’ táblabirák sorából választatnának: ki akarják mondani azt, mi a’ Jászkún kerületeknél a’ közigazgatási táblabirákra nézve kimondatott, úgymint, hogy rendes fizetésük nem jár; hanem az üiések tartásának ideje alatt napi dijakat szednek; ezekhezképest ezen §. következőleg állana: „116. A’ kér. törvényszékek a’ polgári és büntető perek ítélésén kívül csak a’ tiszti és árvái számadásoknak megbirálásával foglalkozhatnak; a’ kér. törvényszékek eljárása minden egyéb közigazgatási eljárástól elválasztatik, és a’ törvényszék tagjai a’jegyzőket kivéve, semmi egyéb eljárással nem bízathatnak meg.“ A’ 117. §-ra észrevétel nem lévén. A’ 118. §-ra tett észrevételt a’ KK. és RR. azon okoknál fogva, mellyeket a’ Hajdú-kerületi munkálat 117. §-ra nézve előterjesztettek, el nem fogadhatják; hauem ezen §-t épségben kívánják tartatni. A’ 119. §-ra tett észrevételt a’ KK. és RR. elfogadván, ezen §. akként állana: mint a’ hajdú- kerületi 118. §. módosítása ajánltatott. „119. §. Az alatt, mig a’ törvény a’ bírói székek eljárásáról egész kiterjedésben rendelkeznék: a’ felebbvitel a’ kér. és városi törvényszékekről az eddigi gyakorlat szerint történik.“ A’ 120, 121, és 122. §§-ra a’ mélt. Főrendeknek észrevételük nem lévén. A’ 123. §-ra nézve a1 KK. és RR. azon okokra hivatkoznak, melly okokat a’ Jász-kún kér. munkálat 120. §-ra nézve előterjesztetlek; és ezekhez képest a’ b) pont kihagyását nem ellenzik. A’ c) pontot szinte kihagyhatnak vélik ugyan; ellenben a’ d) pontra nézve nem egyezhetnek meg, hogy az adószedő és köz gyámatya egyszersmind tanácsbeli is lehessen; és csak a’ rendőri kapitány és levéllárnok hivatalát tartják ollyannak, melly a’ tanácsbeli hivatalával megfér; e’ pontot tehát következőleg vélik megállapilandónak : „d) tanácsbeliek, kik közül egyik rendőri kapitány, egyik levéltárnok is lehet.„ Az
