1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 265. ülés
265. Ülés írásai. November 6-án 1844. 335 szőr ígért — ’s halasztást már nem is szenvedhető megszüntetését tettleg teljesíteni, a’ nemzeti kereskedést elnyomó harminczadi vonalok, és vámok kártékony zárait megnyíltaim, ’s igy a’ kölcsönös és igazságos viszonyok kiegyenlítésén alapulandó szabad kereskedés engedésével, a’ közipari és nemzeti szorgalmat felemelve, a’ nép kereset módjait is nevelni méltóztatik, az 1840-diki országgyűlésen általunk megajánlva volt közadót 4,395,244 ft. és 38 */8 kr. summában, f. évi October 31-én telt elébbi felírásunk értelmében, ’s az abban kifejezett minden feltételekhez és óvásokhozi szoros ragaszkodással — a’ hadfogadási intézet elősegítésére pedig különösen 75,000 ftkat folyó 1844-dik évi November 10-dik napjától, jövő 1847-dik évi November 10-ikéig, és nem tovább — ezennel megajánljuk. A’ kik egyébiránt ’sat. 474-dik S Z Á M ALATT. Második izenete a‘ KK. és RR-nek Vukovártól a’ magyar tengerpartig építendő vasút iránt két rendű csatolmányokkal együtt. A’ KKnak és RRnek ez érdetnbeni első izenetükben bővebben kifejlett czélja az lévén: hogy a’ Duna a’ magyar tengerparttal szakadatlan közlekedési eszközzel összeköttessék; a’ mint egy illy közlekedési eszköz létesítésének szükségét a’ magyar kereskedelmi társaságnak •/ alatt ide csatolt folyamodása is újabb adattal tanúsítja: úgy annyival inkább nem fogadhatják el a’ KK. és RR. a’ mélt. Főrendeknek a’ közlött szerződési feltételeknek 1-sö és 2-ik pontjára nézve tett azon javaslatát, hogy a’ létesítendő vasút csak Károlyvárig épitessék, mivel kétséget nem szenved: hogy Károlyvártól Fiume felé vezető vonalban Bródig a’ Kulpa mellett egy áltáljában nem léteznek olly természeti akadályok, mellyek vasútnak építését különösen nehezítenék, ’s ha bár illy akadályok Bród és Fiume között létezhetnek is, tagadhatatlan mégis, hogy a’ kereskedés érdekében nagy nyereségnek lenne tekinthető, ha a’Dunától legalább Bródig a’ Kulpa mellett, biztos, gyors, és szakadatlan közlekedési eszköz léteznek, mert Bródtól Fiúméig a’ távolság csak egynéhány mértföldet tévén, onnan az oda közel eső Luiza útnak használásával a’ közlekedés Fiúméval sokkal könnyebben tartathatik fen, mint Károly vár és Fiume között, mellyek között a’ távolság csak nem 18 mértföldet tesz, és igy nagyobb mintsem hogy illy távolságra tetemes súlyú és terméjü árukkal nagyszerű kereskedés, tekintve föképen azon vidéknek a’ fuvarozásnak rendszeresítését annyira nehezítő terméketlenségét, tengelyen foiy tattathatnék, mellözhetlenül szükségesnek látják tehát a’ KK. és RR. törvény által kimondatni azt, hogy a’ kérdéses vasút Bródig a’ Kulpa mellett minden esetre, épitessék — egyszersmind pedig a’ vasút kiinduló pontjául továbbá is Vukovárt kívánják mint olly helyet, melly erre, tekintve a’ Duna mentébeni szerencsés helyzetét, minden tekintetben legalkalmatosabb kijeleltetni: abban mindazonáltal, hogy az ekképen meghatározott két végső pontok közölt, a’ közben eső helyek ne neveztessenek meg, a’ m. Főrendek javaslatát a’ KK. és RR. elfogadják, ’s egyedül csak azt kívánják törvény által meghatároztatni: hogy a’ kérdéses vasút a’ Duna és Károly vár közötti vonalban, a’ Kulpa és Száva folyók egyesülésének vidékétől kezdve a’ Kulpa völgyén vezettessék, mert különben ezen vasút, tekintve a’ Bécsböl Triest felé vezetendő pályának közelségét, olly kanyarulatot vehetne, melly sem a’ pálya jövendőjének, sem a’ magyar kereskedésnek érdekében nem kívánatos. A’ szerződési feltételeknek 3-ik pontjára nézve a’ KK. és RR. az alább elöadandók szerint előbbi nézetek mellett megmaradván. A’ 4-ik pontra nézve a’ m. Főrendeknek javaslatát azért nem fogadhatják, mert a’ váspályát Vukovártól Bródig minden esetre épittelni kívánván, tekintve ezen nagyobb távolságot, a’ 6 évi határ időt, mellyet a’ m. Főrendek a’ pályának létesítésére megszabni kívánnak kelletinél rövidebbnek vélik. Az 5-ik pontot illetőleg minthogy a’ KK. és RR. a’ mélt. Főrendeknek azon javaslatát, hogy a’ pálya Károlyvárig építtessék, el nem fegadták, az ezen javaslaton alapult bér szabályzathoz sem járulhatnak, hanem azon módosítással, mellyet Bródnak a’ pálya egyik végpontjául lett kitűzése tett szükségesé, előbbi nézeteik mellett megmaradnak. A’ 6-ik pontra nézve minthogy a’ KK. és RR. a’ vállalkozó társaságnak részére az 5% kamatot továbbá is egészlen biztositatni kívánják, a’ mélt. Főrendek által javaslóit módosítást el nem fogadhatják. A’ mi a’ 7-ik pontnak a) alatti §-át illeti: a’ mint egy részről a’ magyar külkereskedésnek érdekével ellenkezik, hogy a’ honi tengeri révpart helyeit a’ kereskedés fokhelyéül az országon kívül lévő pont jeleltessék ki, úgy más részről a’ kérdéses Vukovár Fiumei pályának jövdelmét szerfelett csökkentené, és így létesülését is nagyon nehezítené , sőt talán lehetetlenné tenné, ha a’ vállalkozóknak attól lehelne tartani, hogy a’ vállalat fenállásának első éveiben mindjárt, az ezen pályán viendő áruknak egy része a’ helyett: hogy a’ magyar tengerpartra vitetnek ki, a’ Trieszt felé vezetendő austriai vaspályára vezéreltethetik. Ezen nézetek javaslották, hogy a’ kérdéses §. a’ KK. és RR. állal javaslóit módon szerkeztessék és szolgálnak inditóokul most is arra, miszerint a’ KK. és RR- kérik a’ méltóságos Főrendeket, hogy e’ részben a’ vélúk közlött szerkezet elfogadásához járulni méltóztassanak. A’ 7-ik pont b) §-ra nézve meglévőn a’ két tábla között az egyesség. Ugyanazon pont c) és d} §-át illetőleg: A’ KK. és RR. vaspályának a’ magyar tengerpart felé leendő létesítését mellőzhetetlen szükségnek tekintvén, és igy e’ czél elérésére tetemes áldozattal is járulni készek lévén, hogy óhajtásuknak teljesítéséről annál inkább 84 *
