1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 238. ülés
238. Ülés. írásai. October 5-én 1844. 103 132-dik SZÁM ALATT. a) Izenete a' KK. és RRnek az 1836: 14 és 1840: 13 törvény rendelete alá eső világos örökösödési esetekben az ügyutra nézve megengedendő felebbvitel tárgyában. A’ KK. és RR. a’ tapasztalásból meggyőződvén annak szükségéről, hogy a’ világos örökösödési esetekben eljáró küldöttségnek az ügyutra nézve hozott Ítéletétől jövőben felebbvitel engedtessék meg az illető hatósági törvényszékre, — bizodalmasan felszólítják a’ m. Főrendeket, hogy ez iránt készített törvényjavaslatuk felterjesztésében megnyugodni szíveskedjenek. b) Felirásijavaslat e’ tárgyban. Felséges! ’s a' t. A’ 1836: 14. és 1840: 13. t. czikkelyben a’ világos örökösödés eseteire nézve megállapított eljárásnak a’ honpolgárokra nézve annál jótékonyabbá tétele okából szükségesnek tartván elrendelni, hogy jövendőben az eljáró küldöttségek ügyutra nézve hozott Ítéleteitől az illető törvényszékekre birtokonbelőli felebbvitel engedtessék meg, — midőn eziránti törvényjavaslatunkat Felséged eleibe terjesztenénk, kérjük Felségedet, hogy azt kegyesen jóváhagyni méltóztassék. Kik egyébiránt ’s a’ t. c) Törvényjavaslat szinte ezen tárgyban. 1. §. Az 1836: 14. és 1843: 13. törvényrendelete alá eső világos örökösödési esetekben: — az eljáró kiküldöttség által az ügyútra nézve hozott ítélettől, az illető törvényhatóságnak törvényszékére ezentúl a’birtokon belöli felebbvitel megengedtetik. 2. §. E’ felebbvitelt az illető felek az ügyül iránti ítélet kihirdetése napján, tartoznak az eljáró küldöttségnek bejelenteni; későbben közbevetett felebbvitel nem érvényes. 3. §. Az illető törvényszék, mellyhez a’ tárgybeli irományok eredetben fognak áttételni, azok bemutatására következő első ülésében a’ felebbvitt ügyúti kérdésre nézve Ítéletet hozni fog, — a’ tárgy érdemében azonban nem bocsátkozhatik. 4. §. Valamint az 1840: 13. úgy a’ jelen törvény is az 1836: 14. t. ez. folytában a’sz. k. városokra és szabad kerületekre szinte úgy, mint a’ megyékre terjed ki. 333-dik SZÁM ALATT. a) Izenete a’ KK. és RRnek a1 mélt. Főrendekhez a’ hajózást gátló némelly akadályok megszüntetése iránt. Az ország különböző vidékein lakó számos hajós gazdáknak ’s kereskedőknek eleibök terjesztett kérelme által figyelmeztetvén a’ KK. és RR. azon tetemes akadályokra, mellyek a’ hajózást az országnak e’ végre alkalmas folyóin gátolják; ezen akadályoknak elhárítása iránt rendelkezni, a’törvényhozás teendői közé tartozónak vélik; — ’s azért ö cs. kir. Föherczegségét tisztelettel kérik, a’ m. Főrendeket pedig bizodalmasan felszólítják : hogy a’ b) alatti törvényjavaslathoz megegyezésükkel hozzájárulni méltóztassanak; ezen törvényjavaslatnak 5-ik §-ra nézve mindazonáltal megjegyzik: hogy a’ mennyiben ezen §-ban az ott említett épületek, kertek, gyümölcsösök kisajátításának elve kimondatik; a’ pénz-alapról, mellyböl ezen kisajátítás eszközlendi, nézeteiket, az ország köz szükségeinek miképen leendő fedezése iránt véleményadás végett kiküldött országos választmány jelentésének tárgyalása után fogják kijelenteni, mellylöl még a’ 2-ik § szerkezetének végső megállapítása is függ. b) Törvényjavaslat ugyan azon tárgyban. A’hajózásnak az ország minden e’végre alkalmas folyóin leendő előmozdítása végeit következők rendeltetnek: 1. §. A’törvényhatóságok kötelesek az iránt intézkedni: hogy a’vontatásra szükséges utak, ott és a’hol hiányzanak, a’ törvény kihirdetése után azonnal elegendő szélességben megnyittalván, mindenhol folyvást járható jó karban tartassanak. 2. §. Az e’ végre szükséges munkálatokra a’ T. törvényezikk által szabályozott köz munkák fordíthatók. 3. §. A’ vontató utaknak szélességét a’ körülményekhez képest az illető törvényhatóság határozandja meg. 4. §. A- vontató utakra szükséges tért az illető partmelléki birtokosok ingyen általengedni tartoznak; a' mennyiben mindazonáltal az illyetén földtérnek általengedése által egyes birtokosok mások felett aránytalanul károsodnának, ezeknek kárát az illető határbeli minden birtokosok az 1836: 25. t. ez. által kijelelt szóbeli sommás 26 *
