1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 238. ülés
104 238. Ülés. írásai. October 5-én 1844. utón aránylag pótolni kötelesek; az úrbéri fartozmányokra nézve pedig az úrbéri szolgálatok ’s adózások leszállításának is helye leend. 5. §. Ha a’ vontató útnak a’ inegkivántató szélességben leendő megnyitását épületek, kertek, gyümölcsösök gátolják; ezek az 1836: 25. t. czikkely utján kisajátitandók. 6. §. Ha a’vontatásra köz határozat által kijelelt utón bár minemü építmények, árkok, szántás ’s faültetések állal akadályok állíttatnak elő, ezeket, megyékben az illető kerületi szolgabiró, kerületekben pedig és sz. k. városokban a’ kapitány azonnal elhárítani köteles — egyszersmind pedig a’ tettest, az általa okozott kárnak és költségeknek kétszeres pótlására szóbeli sommás utón kényszeritendi, a’ kárnak és költségeknek egyszeri megtérítése a’ károsodott felet, a’ marasztalási sommának, egyéb része pedig az illető hatóságnak köz pénztárát illetvén. 7. §. Olly heljre, mellyen eddig malom nem állott, a’ folyónak akár partján, akár medrében, malmot a’ törvényhatóságnál előre teendő jelentés nélkül állítani tilalmas. 8. §. A’ törvénj hatóság az újonnan állítandó malomnak helyzetét váljon a’ hajózásnak akadályára nem szolgálandó’? küfdöttség által megvizsgáltatván, a’ malom’ beállítására engedelmet adand, vagy azt, a’ körülményekhez képest meg is tagadhatja. 9. §. Ha a’ jelen törvény kihirdetése alkalmával már fenálló malmok szolgálnak a’ hajózásnak akadályául, a’ mennyire egy helyről a’ másikra elmozdithatók, az illető törvényhatóság határozata szerint más alkalmas helyre általteendök; olly malmokra nézve pedig, mellyek el nem mozdíthatók az 1751: 14. ’s 1840: 10. t. czikkekben körülirt eljárásnak van helye. 10. §. A’ hídaknak a’ hajók által bocsátására szükséges, ’s a’ helybeli körülményekhez képest, kellő tekintettel mindazállal a’ hidoni közlekedés fentartására, napjában ismételve is eszközlendö kinyitása, valamint szinte réveknél a’ komp általhuzására szolgáló kötél leeresztésének idejét ’s az ezekért fizetendő bért, az illető megyei ’s kerületi hatóságok határozandják meg. 11. § Az illető törvényhatóságnak e’ tárgyban hozandó határozatai a" hidaknál ’s réveknél mindig függesztessenek ki — ’s azoknak elömutatása nélkül, a’ híd felnyitásáért vagy kötél leeresztéséért semmi sem szedethetik. 12. §. Hajózható folyókon a’ lábon álló hidak vagy kinyitásra, vagy olly magasan építtessenek: hogy bár melly bajó alattuk minden időben elmehessen. 13. §. A’ már fenálló hidak az illető közhatóság határozatára ’s az általa megállapítandó határnapig a’ 12. § rendelete szerint megigazifandók, különben az illető törvényhatóság által megigazittatván, az okozott költségek a’ mulasztón az 1836: 20. t. ez. által kijelelt sommás ufón megveendök. 14. §. Ki a’ folyón akár fel-, akár lemenő hajóktól az 1751: 17. t. ez rendeletének ellenére, bár mi néven nevezendő vámot vagy bért zsarol, az ekképen károsodott hajósnak felperessége alatt — megváltoztatván e’ részben az említett 1751 : 17. t. ez. rendelete, az 1836: 20. t. czikkben körülirt szóbeli sommás eljárás utján a’ kizsarolt öszvegnek megtérítésén felül 100 ftban annyiszor, mennyiszer elmarasztalandó. 15. §. Tisztjei, szolgái, vagy haszonbérlői által elkövetett zsarolásért, mind a’ kizsarolt öszvegnek megtérítésében, mind a’ 14. §-ban kitett birságban az illető birtokos elmarasztalandó; viszonkeresele mindazonáltal a’ zsarolást elkövető tisztje, szolgája, vagy haszonbérlője ellen fenmarad. 16. §. A’jelen törvényezikknek rendelete a’ végvidékekre is általánosan kiterjesztetvén; a’ karópénz, kazukás, ’s bár mi más néven nevezett parti vámoknak szedése, úgy szinte az utilevelek látomázásáért vétetni szokott taksa az 1751: 17. t. czikk értelmében azokban eltörültelik, ’s ö Felsége a’ törvény rendeletét megszegő katonatiszteknek a1 15. § értelmében a’ károsodott hajósoknak részére leendő marasztalása iránt rendelkezni fog. 17. §. Helybenálló hajónak kormányosa, ha a’mellette elvontatandó hajótól, hozzája intézendő felszólítás után, árboczfáját azonnal le nem ereszti, az okozott kárnak ’s költségeknek megtérítésén felül, a’ felszólítást tevő hajósnak részére 12 ftban, a’14. §-ban megemlített szóbeli sommás eljárás utján, annyiszor mennyiszer elmarasztalandó 18. §. Azon visszaélés miszerint a’ bácsi Ferencz csatornán keresztiilmenö hajóktól, annak biztosítására, hogylegközelebbi utjokat visszajövet ismét ezen csatornán veendik, bizonyos pénzmennyiség szokott vétetni, — jövőre a’ 14. §-ban kitett büntetés alatt eltöröltetik. 334-dik SZÁM ALATT. a) Izenete a KK. és RRnek az ausztriai tartományokban, a’ magyarországi lakosokra megvéttetni szokott, úgy nevezett lehiíz-ási díj (Abfahrtsgelder) megszüntetése tárgyában. Igazságtalannak, ’s a’viszonosság elvébe ütközőnek tartják a’KK. és RR. hogy midőn Magyarországban az ausztriai lakosok a reájok szállott bár minemü örökség tekintetében semmi terheltetésnek alávetve nincsenek, a’ magyarországi lakosok Ausztriában nyert örökség, vagy nöhozomány eladásakor, ha azt Magyarországba hozni szán- 6 óznak, eladási árának egy tized részét az ottani közpénztárba fizetni köteleztetnek; és azért ö Felségét e’ fenó gyakorlat megszüntetésére megkérni kívánják, bizton reméllvén, hogy ö cs. kir. Föherczegsége és a’ m. Főrendek az iránti felirási javaslatukban megegyezni méltöztatnak.
