1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 238. ülés
102 238. tiles. írásai. October 5-én 1844. csupán egy évre, titkos szavazat utján választathatnak; minden tag újra is választható, kivévén az 59. §-bani esetet. Fizetést nem háznak. 71 § A’ vidéki biztosságok elnökeinek (kik a’ vidéki gyűlésben is elnökölnek) távollétiében az viseli az elnökséget, kit a’biztosság jelenlévő tagjai választanak. Üléseik nyilvánosak, ’s nyilvános jegyzőkönyvet vezetnek A’ pénztár kezelést, ’s könyv vezetési és számoltatási rendet; nem különben azt is, hogy hol, ’s minő időkben tartanának rendes biztossági üléseket, hány tagnak kell jelenlenni, hogy érvényes határozat hozathassák? ’s a’ t. magok rendezendik el, felmaradván helybenhagyási vagy változtatási joga a’ vidéki gyűléseknek. 72. §. A’ vidéki biztosságok rendszerinti tagjai, u. m: az elnök, jegyző, pénztárnok ’s hat biztossági tag szavazattal bírnak az egyesület közgyűléseiben. 73. §. A’ vidéki biztosságok aláírásaikban ’s pecséteiken ezen czimmel élnek „az országos védegylet NN. vidéki osztályának biztossága.“ 74. §. A’ vidéki biztosságok szinte azon testületet képezik az egyesület vidéki osztálya irányában, mellyet az igazgató választmány képez az egész egyesület irányában; annak tehát szintúgy mint ez az egyesületnek, jelentésekkel. és felelőséggel tartoznak, kötelesek a’ vidék egyesületi állapotját mindig világosságban tartani, a’ vidéki gyűlés számára mindazon adatokat öszvegyüjteni, ’s jelentéseket előkészíteni, mellyeket azok az egyesület igazgató választmányának a’ fentebbiek szerint előterjeszteni tartoznak. Kötelesek továbbá az alapszabályok, közgyűlési határozatok, igazgató választmányi, ’s vidéki gyűlési utasítások nyomán, az egyesület czéljainak valósítására, ’s terjedésének ’s hatásának gyarapítására folytonos buzgósággal működni. — Fő kötelességük pedig az egyesület terjesztésében nem a’holt betükkeli ív köröztetésre szorítkozni, hanem minél gyakrabban alkalmat adni a’tagoknak, hogy nyilvános gyülekezetekben egybegyüljenek, ’s azokban az egyesület jótékony hazafiui szándoka iránti részvét, ’s fogékonyság, az előszó erejével terjesztessék, kötelességük ezen gyülekezetekben minden utasítást, tudósítást, ’s egyéb jelentést, melly az igazgató választmánytól hozzájók érkezett, ’s annak nyomán tett saját intézkedéseit a' vidéki tagokkal közleni, ébren tartani a’ lelkesedést, tudatni minden sikert, minden terjedést, lajstromozni a’ tagok kivánatait, az illy gyűlések nyilvánossága által a’ 9 szakasz szerint ellen őrizni a’ lekötött becsület szó megtartását, a’ részvéttől vonakodokat megdicsérni a’buzgólkodókat általában véve úgy az egyesület terjesztése, mint a" tagok ide tartozó kellékeinek fedezése, gyárak ’s raktárak eszközlése, a’ tagoknak minden csalás, kijátszás és szerfeletti terheltetés elleni biztosítása tekintetében mind azon ügyelettel, eszközléssel, ’s végrehajtással eljárni, melly a’fentebbi szakaszokban az egész egyesület irányában az igazgató választmánynak kötelességévé tétetett. 75. §. Különösebb kötelessége pedig a’ vidéki biztosságoknak az aláírások haladásáról az igazgató választmányt folytonosan tudósítani, ’s a’ beszedett felavatási díjak felét mint az egyesület közös pénztarába tartozót, legalább is három hónaponkint az egyesület igazgató választmányának biztos utón módon beküldeni, saját vidéki költségeinek fedezésére az az említett díjak másik felét megtartván, ’s azzal ezen alapszabályok értelmében, ’s a’ vidéki gyűlések iránti pontos tudósítás ’s felelőség kötelezettsége alatt rendelkezvén. 76. §. Hasonlóén egyik főbb kötelességük a’ vidéki biztosságoknak, hogy vidékük egyesületi tagjaitól, az évi kellékek körülbelöleges mennyiségét, legalább a’ főbb gyár kelmékre nézve megtudni igyekezzenek, ’s azt (mindazáltal a’ bemondók neveinek feljegyzése nélkül) egybevetvén ’s e’ szerint magoknak a’ szükségről ismeretet szerezvén, gondoskodandnak, hogy a’bemondott szükségek fedezésére raktárak állíttassanak, boltok nyittassanak, mellyeknek vállalkozói magokat kötelezzék, hogy a’ honi gyárastól mindig bizonyságot vesznek a’ vásárlóit kelmékről , ’s azt a’ vidéki biztosságnak bemulatandják, mint szinte azoknak a’ honi ipar müvek vásárlásáról külön viendő könyveiket is megmutatandják, vagy legalább pontos kivonat által a’forgalom megismértetésére hiteles adatokat nyujtandanak, mind ezekről nevezetesen, a’ bemondott kellékekről, a’fedezésökre tett lépések sikeréről, s forgalomról, a' vidéki biztosságok az egyesület igazgató választmányát nyomban tudósítani tartozván. 77. §. Általában véve a’ vidéki biztosságok folytonos levelezésben ’s öszveköttetésben állanak az igazgató választmánnyal, annak minden működéseikről jelentést tesznek, utasításait végrehajtják, ’s az egyesület czéljainak valósításában kapcsűl szolgálnak az egyes tagok, ’s az egyesület igazgatósága közt. Az ívtartókról. 78. §. A’ vidéki osztályokat alakitó választmányokon kívül, az igazgató választmány ’s vidéki biztosságok idő lolytában még más lelkes hazafiakat is megbizandnak aláírások gyűjtésére, ’s őket e’ végett hiteles aláírási ivekkel ellátandják, miről azonban rendes jegyzőkönyvnek kell vezettetni, ’s aláírási ív bárom hónapontul senkinél kün nem hagyathatik, sőt akár sikerült az aláírás szerzés akár nem, a’ netalán beszedett felavatási díjakkal egyetemben be kell az aláírási íveknek a’ vidéki biztosságoknál, vagy igazgató választmánynál adatniok, ’s ha önkényt be nem adatnának, visszakéretniök. Az aláírások illy módoni tisztába hozatala után az aláírási ív a’ gyűjtőnek további buzgó eljárás végeit újólag kiadathatván. X. X. X. 79. §. Ezen alapszabályoknak legalább egyegy hiteles példánya az egyesület elnökeinek, igazgatójának ’s az alakítandó vidéki biztosságoknak kiadandó; a’ vidékenkint divatos más fő nyelvekre is lefordítandó, ’s az egy vagy más nyelvi fordítás körülmény szerint az eredeti magyarhoz ragasztandó; különben pedig az alapszabályoknak minél körbeni terjesztése az igazgatóságtól, ismertetése pedig az egyesület minden hazafi tagjától megváratik osonyban a védegyletet alakitó választmánynak 1844. Sept. 18.tartott üléséből, er. Battyányi Kázmér a’ magyar védegylet ideiglenes elnöke, Perczel Móricz ideiglenes jegyző.
