1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 238. ülés
238. Ülés. írásai. October 5-én 1844. 101 kint rendes közgyűlési tartanak; rendkivület pedig mind annyiszor, valahányszor az illető vidéki biztosság által egybehivatnak; ezen biztosság tíz tag kivánatára vidéki gyűlést hirdetni mindenkor tartozván. 59. §. A’ vidéki gyűlésekben minden azon vidéki tag egyenlő szavazattal bir; az elnökség a’ vidéki biztosság elnökét illeti, távollétében pedig azt, kit a’ jelenlévők arra megkérnek, a’ tollat a’ biztosság jegyzője vezeti. 60. §. A’ vidéki gyűlések szintúgy, mint az egyesületi közgyűlések nyilvánosak ’s nyilvános jegyzőkönyvet vezetnek, 's a’biztosság irányában mind azon jogokkal felruházvák, mellyek az egyesületi közgyűlést, az egyesületi igazgató választmány irány ában illetik. 61. §. A’ vidéki gyűlések mindjárt alakítások alkalmával a’ vidéki biztosságot megválasztják, de csak egy évre; ’s a’ választás minden évben újra történik, a’ volt tagok azonban ismét választhatók, kivévén ha a’ vidéki osztály az egyesület osztálya igazgató választmánya által arról értesittetnék, hogy a’ vidéki biztosság az egyesület irányában kötelességét nem teljesítette; melly esetben a’ biztossági elnök, jegyző és pénztárnok újra nem választható. 62. §. A’ vidéki osztályok az egyesület egészítő részei lévén, ezen alapszabályokat, ’s az egyesületi közgyűlés határozatait kötelezőknek ismerendik; egyébiránt vidéki belügyeikre nézve szabályokat alkothatnak, mellyek azonban az egyesület alapszabályaival, ’s közgyűlési határozatival nem ellenkezhetnek. 63. §. A’ vidéki gyűlések tagjaikat többre mint a’ mennyire ezen alapszabályok nyomán aláírásaik által kötelezvék, nem kötelezhetik, ’s aláírási kötelességük alól sem oldozhatják fel, egyszersmind ezen alapszabályok szakasza szerinti felavatási dij fizetésen kívül az egyesület fenállásának egész hat évi időszaka alatt semmi nemű fizetésre nem kötelezhetik; fenmaradván mindazáltal azon szabadság, hogy a’vidéki osztály javára, szabad akaratból akárki, akármikint adakozhassék. 64. §. A’ vidéki osztályok kiadásainak fedezésére, az oda tartozó tagok felavatási díjainak fele része fordítandó: másik fele az egyesületi pénztárba felküldendö. Ezen felavatási dijaknak a’ vidéki osztályokat illető fele szintúgy hat részre, a’ hat évi költséget fedezendore lesz felosztandó; ’s úgy kamatozására mint kiadásaira nézve a’ vidéki gyűlések rendelete szerint akkint kezelendő, mint az az egyesületi pénztárra nézve fentebb ezen alapszabályokban megírva van. 65. §. A’ vidéki közgyűlések saját vidékeikre nézve, tagjaik irányában mind azon intézkedési hatósággal bírnak, mellyekkel az egyesületi közgyűlés az egyesület irányában fel van ruházva; jegyzőkönyveiket mindazáltal az egyesület igazgató választmányának minden gyűlésük után tizennégy nap alatt felküldeni, ’s vidékük állapotjárói, ’s minden munkálódásaikról, különösen pedig a’ tagok számáról, ’s pénztárak miben létéről és számvételéröl évenkinti rendes gyűlésekből részletes jelentést adni tartoznak; miszerint az igazgató választmány, ’s általa az egyesületi közgyűlés, az egész országos egyesület állapotját folyvást ismérhesse; ’s az egyesület czéljainak, vidéki körülmények szerinti elömozditásáról a’ szükségek fedezéséről, ’s hiányok pótolásáról gondoskodhassanak; — az egyesületi közgyűlés, ’s igazgató választmány ennek folytábani utasításait, a’ vidéki közgyűlések biztosságaik által végrehajtatni, ’s az egyesület czélját, javát, ’s kiterjedését sikeresen előmozdítani tartozván. 66. §. Ezen jelentésekben foglalandó különösen az is minő hajlam mutatkozik a’ vidékeken a’ gyár és ipar üzlet iránt, honnan szokták a’ tagok müipari szükségeiket fedezni; melly vidék minő kedvező helyezettel ajánlkozik egy vagy más gyár alapítására minő a’ népesség osztályzat szerint; minő karban van a’ közmüvek üzlete; mi a’nép hajlama szorgalom, ’s munkásság tekintetében; minő a’napszám élelem kereset, van e’viz-erö, fa, köszin, mik a’ legszokoltabb termesztmények: vane’ neki gyárak vagy honi készitményi raktárak, hol és minő kezekben van a’ vidéki kereskedés fok helye; minő honi ipar mű czikkekben szenvednek hiányt vagy fogyatkozást, mikép igyekeztek azt fedezni, ’s kipótolni, kikkel léptek a’honi ipar mű czikkekkeli ellátásjránt egyezkedésbe; ’s ha ez talán nem sikerült, minő okokban fekszik a’ felakadás; ’s melly úton módon gondoluák vagy kívánnák a’hiányt a’ központi igazgató választmány gondoskodásával fedezendönek ? 67. §. Ila valamelly vidék gyárászati szükségeinek fedezése végeit, akár egyenesen, akár pedig az igazgató választmány közben vetésére valaki gyár alapításra, vagy raktár nyitásra azon feltétel alatt ajánlkoznék, ha számára azon vidéken bizonyos mennyiségű árukeltet az egyesületi tagok által biztosittalik, ezen biztosítás kötelezettsége csak azon tagokra terjedhet ki, kik a’ vidéki biztosság előkészítő eljárása nyomán abban megegyeztenek; illyes mire a’ vidéki gyűlés többsége a’ kevesebbséget nem kötelezhetvén. 68. §. A’vidéki közgyűlések egyébiránt ezennel felszólítvák, hogy igényeiket, kivánatikat az egyesületi igazgató választmánnyal közöljék; melly azokat a’lehetségig kielégíteni legkedvesebb hivatásának ismerendi; de felszólitvák egyszersmind, hogy az egyesület czéljainak foganatosítására munkás buzgalmat fejtsenek ki, és saját szükségeiken mindenek felett magok segíteni igyekezzenek. 69. §. Végre a’ vidéki közgyűlések teendőihez tartozik az egyesület közgyűlésére tagokat választani, kik az egyesület határozataiban részt vegyenek, ’s a’ vidékek specialis érdekeit ’s kivanalait képviseljék, küldhetnek pedig 50—100 tagig egy képviselőt, azon felül minden száz tagtól még egyet, ötvennél több lOOnak, ötvennél kevesebb pedig semminek sem számíttatván. Ha valamelly tag több vidékek által választatnék is képviselőül, még is csak egy szavazattal birand, mert a’ curiatus szavazat eszmélye az egyesület alap szabályaiból ki van rekesztve. A1 vidéki biztosságokról. 70. §. A’ vidéki biztosságok állanak: egy elnökből, jegyzőből, pénztárnokból, ’s legalább hat biztossági tagból, kiknek számát azonban a’ vidéki gjülések megszaporithatják,’s kik mindjájan ugyan, és a’vidéki gyűlések által, de Orszáygyül. írásai. IV. 26
