1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 238. ülés
100 238. Ülés. írásai. October 5-én 1844. A’ jegyzőről. 47 §. Az egyesület jegyzőjét az igazgató választmány 6. évre választja; ki is 600 ft. évi díjt húz az egyesület pénztárából. Visszaélés vagy hanyagság esetében hivatalától ideiglenesen az elnök által is felfüggesztethetik, de végkép csak az igazgató választmány által leszen elmozdítható. 18. §. A’ jegyző tartozik úgy a’ közgyűlések, mint választmányi ülések jegyzőkönyveit és az egyesület és választmány nevében minden levelezéseket ’s egyéb irományokat vezetni; rendes tag-lajstromot a’ levelezésekre ’s folyamodványokra nézve igtatmányi, a’ határozatokra nézve pedig kibocsátási könyvel vinni, az egyesület irományait rendben tartani, a’ választmány munkálatáróli jelentéseket ’s év könyvet elkészíteni, ’s az igazgatónak mind azon hivatalos jegyzői dolgokban, mellyekre általa utasítva leend, segedelmére lenni, ’s általában úgy az ö, mint az igazgató választmány útasitásait ’s rendeletéit hivatása körében pontos kézséggel teljesíteni. 49. §. A’ jegyző a' választmánynak rendszeres tagja ’s úgy annak üléseiben, mint a’ közgyűlésekben szavazattal bir. A’ pénztárnokról. 50. §. A’ pénztárnok szintúgy szavazattal bíró tagja az igazgató választmánynak, melly öt 6. évre választja, de visszaélés esetében el is mozdíthatja, hivatalától ideiglenesen az elnök által is felfüggesztethetvén. Évi fizetésül az egyesület pénztárából 400 pftot húz. A’ közgyüléséken szavazattal bir. Tartozik évi fizetésének ötszörös értékét az az 2000 pftot bizlositékúl kimutatni, mi ba fekvő vagyonban történik, biztositó levelének be kell tábláztatnia. 51. §. Csak az igazgató választmány határozata, vagy a’folyó költségekre nézve az igazgató útalványa következtében tehet az egyesület pénztárából fizetéseket. Ennek útalványait azonban a’ legelső választmányi ülésnek elömutatni tartozik. 52 §. Az elnöknek, alelnöknek ’s igazgatónak, ’s ezek, vagy a’ választmány által megbízandó tagoknak a’ pénztár ’s könyvezetés álvigzsálását akármikor megengedni, October hónap végére pedig évi számadását befejezni köteles. Miszerint az igazgató választmány azt eleve megvizsgálván, a’közgyűlésnek iránta jelentést tehessen. Egyébiránt a’ minden kél hétben tartandó rendes választmányi üléseknek mindenkor írásban tartozik bejelenteni, a’ pénztár állpotának sommázatát, ’s a' választmányi határozatok nyomán az elöleges költségvetést évenkint ö készíti el. 53 §. Az igazgató választmánynak első teendői közé tartozik a’ pénztár kezelési és számviteli szabályzatot kidolgozni, mellyhez a’ pénztárnok magát mindenekben alkalmazni köteles. A’ vidéki alakitó választmányokról. 54. §. Ezen hazafiui jótékony egyesület sikerét az ország minden vidékein minél több tagoknak az egyesülethez csatiokozása föltételezvén, az alakitó közgyűlés megyékből, kerületekből, városokból ismeretes buzgalmú hazafiakat nevez ki a’ végett: hogy az alapszabályok hiteles példányaival ’s aláírási ivekkel ellátva vidékeiken hazaszerte aláírókat szerezzenek, ’s a’ vidéki gyülekezeteket ’s biztosságokét megalakítsák. 55. §. Ezen hazafiaktól függvén legnagyobb részben az egyesület jövendője, az egyesület hazafiui buzgalmuktól várja, hogy minden kir. városban, megyei ’s kerületi székhelyeken, ’s általában minden népesebb mezővárosban magából a’ városból ’s körözte fekvő vidékből illy vidéki gyülekezeteket alakítsanak: hazafiui nemes hivatásuk mind addig meg nem szünendvén, míg országszerte minden királyi 's székes és népesebb mezővárosban az országos védegyesület tagjáiból egy egy vidéki gyülekezet alakítva nincs. Melly végre a’ melly megyére, vagy kerületre nézve több tagokból álló alakitó választmány lesz kinevezve, azoknak tetszésétől függend akár együtt működni, akár pedig a’ megye vagy kerület vidékét magok közt felosztani. 56. §. Az alakítás pedig ekkép történik: mihelyt valamelly városban vagy város vidékén legalábbi 50 személy magát az egyesület tagjává beirá, azokat az alakitó választmány vidéki nyilvános gyűlésre, tagjai egyikének elnöklete alatt egybegyűjti; az egyesület alapszabályainak illető §§-ait felolvastatja, a’ vidékeket megalakúltaknak nyilatkoztatja; nyomban a’ tagok által a’ vidéki biztosságot megválasztja, ’s annak azon aláírási ívet, mellyre a’ lagok nevei sorozvák, az aláírások alkalmával beszedett felavatási dijakkal egyetemben általadja, ’s az egyesület igazgató választmányát a’ történtekről értesítvén, ezzel azon vidékre nézve alakitó eljárását befejezi, ’s megyében vagy kerületben buzgó munkálódását az alakítás körül más városra ’s vidékre intézi; azonban az aláírások szaporításában a’ mar megalakult vidékre nézve is buzgólkodni meg nem szűnvén, azokat a’ beavatási dijakkal egyetemben az illető vidéki biztosságnak folyvást beadja; hazafiui buzgalmáért az egyesület méltó köszönötét aratván. A' vidéki gyűlésekről. 57. §. Az ekkint megalakítandó vidéki osztályok nem fiók egyesületek, hanem az egyetlen országos véd egyesületnek valóságos egészítő részei, azzal tehát az egyesület czéljára ’s ügyeire nézve folytonos viszonyban és szakadatlan összeköttetésben állanak, s aláírásaikban ’s pecséteikben magokat az országos védegyesület N. N. (példáid Pozsony, Buda vagy Kecskemét) vidéki osztályának nevezik. Azonban le galább 50 aláírónak kell lenni, hogy magokat illy vidéki osztállyá alakíthassák; minél többen vannak 50-en felül, annál jobb. ^ .f ^ ^Cnirt mo^on ideált vidéki osztályok az állalok megállapítandó időben, úgy mindazonáltal, hogy évi I enlé.eik legalább két héttel az egyesület közgyűlése előtt a' középponti választmányhoz beérkezhessenek, éven-
