1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 196. ülés
41 Alajos neve mellett, egyéb czimzet annál, hogy „Nyitrai Főispán“ a’ KK. és RR. előtt nem olvastatott, és Így b. Mednyászky Alajosnak más egyéb czimzeteita’ főrendi tábla, valamint át nem izenle,és közlötte:úgy mind az, mi e’ részben később történt, a’ KK. és RR. tudtok és megegyezésük nélkül ment be az említett törv. czikkbe; azért is minthogy a' törvénybe bement, hibát törvénnyel szükség kitörleni, a’ KK. és RR. előbbi kivánatukhoz továbbá is* ragaszkodnak; különben pedig ezúttal is határozottan oda nyilatkoznak: hogy mind magát a’ könyvvizsgálatot, mind az arra nézve a’ kormány által egyoldalúlag alakított ’s fenállónak mondott rendszert törvénytelennek tartják. Ä 4-ik pontra: a’ KK. és RR. továbbá is átalánosan meglévőn győződve arról: hogy azon kölcsönös tiszteletnek, mellyel a’ nemzetek egymás iránt nemzetiségük tekintetében viseltetni tartoznak, de a’ nemzet méltósága fentartása iránti köteles, és soha semmi esetben el nem mulasztható gondoskodásnak elég téve csak úgy lesz, ha valamint a’magyarországi törvényhatóságok cselekszik, ’s cselekedni ezentúl is készek a’más nemzetek anyai nyelvükön irt útileveleket elfogadják: úgy az örökös tartományok, és a’ külországi törvényhatóságok, ’s kormányszékek is a’ magyarnyelven irt úti leveleket eredeti valóságukban szinte hasonló készséggel elfogadandják • ennélfogva a’ m. Főrendeket bizodahnasan felszólítják arra: hogy a’ nemzetiség e’ közös és igazságos ügyébeni velők egyesülve előbbi javaslatuk elfogadásához járulni szíveskedjenek; — a’ KK. és RR. ugyanazon okoknál fogva a’ jelen pont alatt Beregh vármegye állal felhozott esetet is a’ felterjesztendő sérelmek között továbbá is meghagyatni kívánván: Az 5-ik pontra: igaz ugyan, hogy a’ KK. és RR. az 1840-ik évi Aprilis 15-röl felterjesztett sérelmek 1-ső osztályabeli l-ö pontra általánosan akkép nyilatkoztak, hogy a’ sajtónak törvény általi szabályozása tárgyában ö Felségéhez különös felírást tenni kívánnak — és ezt tenni továbbá is szándékoznak; — de mivel a’ jelen pont alatti sérelmekkel azon egy érdemű egyes sérelmek a’ m. Főrendek megegyezésükkel akkor is terjesztettek fel — ’s azok az 1840-ik évi Apr. 29-röl érkezett k. k. válasz által legkisebbé sem orvosoltatok, sőt újabbak szaporulatiak , a’ KK és RR ezen pont alatti sérelmeknek orvoslás végett leendő felterjesztéséhez továbbá is ragaszkodnak. A’ 6—1'2-ik pontokra meg lévén az egyesség A’ 13-ik pontra: — a’ KK és RR nem vették, és tovább sem veszik kérdésbe, hogy mint a’ m. Főrendek által felhívott törvények mutatják, a’ kamarai bíráskodás a’ harminczadi kihágások némelly eseteire nézve törvényen sarkallik, ’s ennélfogva a’jelen pontban foglalt harminczadi érdekekre nézve gyakorlott kamarai bíráskodásban sérelmet annyiban találnak, a’ mennyiben az a’ törvény állal kijelelt korlátokon túl hatott; de a’ só-csempészkedési esetekre nézve a’ kamarának azon bíráskodását, mellyet gyakorlani törekszik ’s egyes esetekben ottan ottan bitorlott is, a’ KK. és RR. törvényesnek nem csak soha meg nem ismerik — hanem az előbbi országgyűlések értelme és felírásai nyomán maradva — annak alkotandó lörvénnyeli teljes megszüntetése szorgalmazását a’ jelen országgyűléséről is el nem maradhatónak tartják, annyival inkább: mivel azzal a’ mélt Főrendeket múlt 1840-ik évi Majus I-sö napján küldött 4-ik válasz izenetökre is nem csak fel nem hagytak, hanem annak folytában ugyan azon évi Majus 11-én 502—ik szám alatt küldött 5—ik izenetükben határozottan kimondották: hogy a’ tárgy részletesebb fejtegetésével az országgyűlés végpillanatiban felhagynak ugyan, elébbi kifejtett okaikhoz mindazáltal szorosan ragaszkodván, ismételve kinyilatkoztatják: hogy valamint a’ kamarai kérdéses bíráskodást, és elmarasztalásokat sérelmeseknek tekintik: úgy azoknak, és ne talán hasonlóknak végrehajtása iránt is, ünnepélyes óvást tesznek: — mindezeknél fogva A’ KK. és RR. tanácskozások fonalát igen is ott fogván föl, hol az a’ múlt országgyűlésen félbeszakadt, a’ mélt. Főrendeket bizodalmasan ismét arra kérik, hogy a’ kérdéses tárgyban már egykor — u. m. az 1836—ik évi Aprilis 18—áról kell országos felíráshoz csatolva felterjesztett, ’s alább ide rekesztett törvényjavaslatnak, ő Felségéhez kir. kegyelmes megerősítés végett újra leendő felterjesztéséhez ezúttal is járulni szíveskedjenek. 15)6. / lés. írásai. Augustus 12-én 1844. TÖRVÉNY CZIKKEI.Y. A’ só iránti kihágások meggátlásáról, a1 kiliágók büntetéséről és elégtételre való szorításáról. A’ só iránti kihágások eseteiben a’ kir. kamara bíróságának sehol sem lehetvén helye, s a kamarai só tiszteknek magános kutatásai eltiltatván — szabadon maradván mindazáltal az 1715: 13. t. ez. 4-ik §-a értelmében teendő nyomozások — a’ sóból járuló kir. jövedelmeknek bátorságára rendeltetik; 1- ső §. A’ köz törvényhatóságok, és ezeknek tisztviselői, a' só iránti tudomásokra jutandó kihágásokat, tűs— tint szoros nyomozás alá venni, ’s a’ kamarai só tiszteknek a’ törvénytelenül eltulajdonított kir. sónak visszaszerzésére nézve is esetről esetre gyors segítséget szolgáltatni tartoznak. — 2- ik §. Azon esetekben, midőn a’ kihágónak tettére nézve 3 napi börtön elégséges büntetés, a vétkest a szolgabiró és esküit rögtön fenyitsék meg, sőt ha a’ kár 60 ftok értékét felül nem haladja, a vétkesek javaikból a’ kir. pénztár részére szinte rögtön teljes elégtételt is szerezzenek. 3. §. Ha pedig a’ kihágási tett súlyosabb fenyítéket kíván, vagy a’ kártétel 60 forintok értékét felulhaladja, a követelt kárra nézve a’ szolgabiró és eskütt, ha szükséges, a’ kártevőn javainak zár alá is vételével eleve teljes bátorságot szerezvén, a’só iránti kihágásoknak, magokban akár polgári vétket, akár bűnt foglaló, bár mi Ily esetei, a’ köz törvényhatóságok törvényszékei, mint 1-sö folyamodásé bíróságok által, ítéltetnek meg, és ho0y a vétket annál inkább nyomba követhesse az érdemlett büntetés, minden köz törvényhatóság a jelen törvény i hirdetésével szükséges számú tagokból fog egybeszerkesztetni olly törvényszéket, melly mihely est és a lány Országgytíl. írásai. III.
