1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 196. ülés
42 196 Ülés. írásai. Augustus 12-én 1844. szór kívántatik, összeülni, az elibe feladandó illy nemű vétségi eseteket, minden kifogások elzárásával, a’ vétség mivoltához mérséklendö büntetés szabással — a’ törvényszüneli napok sem tehetvén akadályt — sommás utón elítélni köteles. — 4. §. Nem csak azok, kik a’ só aknákból, vagy kamarai raktárakból sót lopnak, vagy pedig törvénytelenül, ’s alattomosan idegen sót boznak be, hanem azok is, kik akár tengelyen, akár vizen királyi sót szállítóktól sót vesznek által, mint világos tolvajok, vagy orgazdák büntettessenek. — 5. §. A’ bírói ítélet erejével vétkeseknek talált személyek büntetésük kiszenvedésen felül a’ szinte bírói Ítélettel meghatározandó kórokat és költségeket is a’ kir. pénztárnak megtéríteni tartózván — azokat rajtok esetről esetre valóságos foglalással is megvenni kelletik. — Egyébiránt abban, hogy a’Vereczkei só tisztség ellen indított tiszti ügyészi per megsemmisittetelt, a’KK. és RR továbbá is oz 179°/-ki 12-ki t. czikkben ülközö valóságos és pedig súlyos sérelmet találnak, annyival inkább: mivel minden ne falán helytelenül vagy alap nélkül kezdett perek csak a’ törvény rendes utján, mellyen megindittattak, ’s csak a’ törvényes bíróságok által lehetnek megsemmisítendők; — ’s a’ kir. föfelügyelési jog azon törvényes bíróságok eljárása gátlására ’s ítéleteik’ megelőzésére ki nem terjesztethetik. A' 14 — 19 pontokra: meg lévén az egyesség. A 20-ik pontra: Baranya vármegye abban sommázván össze a’jelen pont alatti sérelmet: hogy az 1836-ki 14. t. ez. értelmében rendelt választmányok abbeli eljárásukban k. udvari parancs által gátoltattak, az említett megye azon átalános előterjesztése részletes fejtegetésének, ’s bővebb felvilágosításának szükségét a’ KK. és RR. e’ helyen annál kevésbé látják , mivel a’ törvényes bíróságok eljárásuk és Ítéleteik kir. parancsokkali gátlását az 1791: 12-ik t. ez. általánosan eltiltotta; különben pedig több törvényhatóságok előterjesztéseik következtében a’ KK. és RRnek is szándékukban van ugyan, hogy az 1836: 14-ik t. ez. némelly pontjai kiigazítását még a’ jelen országgyűlés alatt munkába vegyék; ezen körülmény mindazáltal a’ jelen sérelem felterjesztését sem elmellözendövé, sem függőbe hagyandóvá azért nem teheti, mivel mig a’ törvényhozás máskép nem rendelkezik, addig a’ fenálló törvényt megtartani kelletvén: annak változtatásáról, vagy egyoldalú magyarázatáról a’ végrehajtó hatalom törvény és alkotmányszerüleg nem intézkedhetik. A’ 21-ik pontra meglévőn az egyesség A 22-ik pontra: A’ KK. és RR. azt, hogy ezen pontban még a’ Telki és Szalavári apátságok is megemlitessenek — szinte kívánják. — 196-dik SZÁM ALATT. a) Izenele a’ KK és RRnek a’ harminczadnak országgyülésileg leendő meghatározása iránt. A’ Karok és Rendek ez ország anyagi jóllétét előmozdítható eszközök felől tanácskozván, hazánk jelen szomorú állapotának — mellyet a’ nemzet minden osztályaira elterjedő közelszegényedés eléggé tanúsít — egyik legfőbb okát az ország irányában felállított, ’s mind alkotmányos jogainkkal ’s függetlenségünkkel, mind legbecsesebb érdekeinkkel ellenkező vámrendszerben találják —’s azért halaszthatatlannak vélik: hogy a’ törvényhozás mind azokra, mik a’ nemzet közgazdaságára befolyással lehetnek, figyelmét komolyan kiterjessze; ’s miután a’ vámrendszer az, mi által nemzeti közgazdaság leghathatósabban igazgattathatik, ennek jelenleg fenálló alapelvei megváltoztattatván—külkereskedésünk élénkítésére vonatkozó némelly sürgösb törvényhozási intézkedések mellett, Hazánk ’s felséges Urunk ausztriai örökös tartományai között folytatott kereskedést illetőleg, a’ magyar mind beviteli mind kiviteli harminczad még ezen országgyűlés alatt az árúczikkeknek minden nemeire pontról pontra a’ hon érdekében meghatároztassék: — ’s e’ részbeni nézeteiknek bővebb kifejtését az ide csatolt felirási javaslatba foglalván, semmit nem kételkednek, hogy ő cs. kir. Föherczegsége, ’s a’ mélt. Főrendek az ország minden rendű lakosainak, a’ haza közjavát lényegesen érdeklő e’ fontos tárgyban leendő minél előbbi megnyugtatására, ezen felirási javaslathoz megegyezésükkel hozzájárulni, ’s ekképen annak ö Felsége elibe leendő alázatos felterjesztését siettetni méltóztatnak. b) Felirási javaslat ugyan ezen tárgyban. Felséges! ’s a’ t. Hazánknak hátramaradását mind azokban, mik az anyagi jólétre tartoznak, mélyen érezzük, — érezzük a’ közelszegényedés szomorú következéseit, melly elterjed a’népnek minden osztályai között, ’s a’nemzetet mind anyagi mind szellemi erejének és tehetségeinek azon végromlásával fenyegeti, melly attól a’ történet bizonysága szerint mindenkor ’s mindenütt elválhatlan volt. Nem tagadhatjuk ugyan, hogy hazánk jelen állapotának okai nagy részben honi törvényeink hiányaiban keresendők, ’s hogy a’ mint különbözők az okok, mellyeknek következésében hazánk jelen állására lesülyedett: úgy, midőn azon eszközökről van szó, mellyek állal az ország súlyos bajain segitessék, egyoldalú intézkedések, — mellyek által a’ szétáradott veszélynek csak egy vagy másforrása fojtatnék el — magokba véve czélra vezetők nem lehetnek, hanem fel kell keresni a’ bajnak minden forrásait,—’s midőn ezek eredetüket polgári törvényeinknek
