1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 196. ülés
40 196. Ülés. írásai. Augustus 12-ért 1844. 195-dik SZÁM ALATT. Második izencte a’ KK és RRnek az országos sérelmek és kivánatok tárgyában tett főrendi észrevételek iránt. A’ KK és RR tanácskozás alá vevén a’ mélf. Fö-RRnek azon észrevételeiket, mellyeket az országos sérelmek és kivánatok összeszedése, ’s azok iránti véleményadás végett kirendelt országos választmány munkálatára, ’s a’ KK és RR által az iránt tett megjegyzésekre nézve közlöttenek, miben lett megállapodásukat következőkben foglalva terjesztik elő: u. m. — Pozsega, Veröcze és Szerém vármegyék sérelmeik és kivánafaik sorozatára nézve n'KK és RR is az utóbbi országgyűlésen közbejött vitatkozások alatt kifejteti nézeteikhez ragaszkodva oda nyilatkoznak: hogy mivel az említett 3 megyék sérelmeik és kivánataíknak a’ m. Fö-RR által az utóbbi országgyűlésen már elfogadottnak mondott mód szerint külön leendő felterjesztését országgyűlésen megállapított szabály vagy divatozó szokás gyanánt tekinteni, ’s ezúttal is gyakorlom azért sem lehet, mert azt, mi e’ részben az utóbbi országgyűlésen történt, csak az akkori különös körülmények, ’s a’ két táblák nézeteiknek nem egyesülhetése okozta, ’s a’ történet lefolyt rendetettleg úgy áll,hogy Pozsega, Veröcze és Szerém vármegyéknek sérelmeik és kivánataik eleinte a’ felterjesztett minden más sérelmek és kivánatok tömegéből teljesen kihagyatva, — fel sem terjeszlésök volt a’ két tábla által meghatározva; később azonban a’ mondott megyék képviselőik egyenes kérésök folytában, de a’ többiektől már nem is elkülönözve, hanem az 1840-ik évi Majus 2-án kelt felíráshoz csatolva, ’s a’ magyarországi néhány törvényhatóságok által pótlólag beadott ’s elfogadott sérelmek és kivánatokkal összefoglalva terjesztetlek fel: — a’ KK és RR Pozsega, Veröcze és Szerém vármegyék sérelmeik és kivánataik sorozatára nézve különben is az 1836-ik évi 5. tör. czikk sorozás biztos alapján sarkalló előbbi határozatuk mellett megmaradnak; — egyébiránt Az 1-sö osztálynak 1-ső pontjára: Pest megyének ezen pont alatti előadása ugyan az, melly már az utóbbi országgyűlés alatt is előfordulván — a’ mondott megye részéről felhozott egyes esetekkel támogatva,és a’ m. Fö-RRnek megegyezésükkel az 1840-ik évi Aprilis 15-én kelt országos felíráshoz csatolva a’ II. osztály 6-ik pontja alatt más törvényhatóságok által szinte felhozott egyes esetekkel együtt felterjesztve volt: ennélfogva a KK és RR át nem láthatják, hogy Pest megye megújított abbeli előadását — minthogy kívánt orvoslás nélkül maradott — egyes esetek ujahb felhozása nélkül tárgyalni miért nem lehetne? Egyébiránt mi nézi ez említett felírásra ugyan 1840-ki Aprilis 29-ről érkezett k.k. választ, melly az idő rövidsége miatt akkoriban nem tárgyaltathatott, arra a’ KK és RR azt jegyzik meg: hogy ha bár az 1715-ik évi 22—ik t. czikk a’ postamestereket az ország rendes törvényhatóságai bíráskodása alól hivatalos dolgaikra nézve eddig kivette is, azon t. czikk többféle visszaélésekre, kihágásokra, 's mind ezeknek érdemlelt fenyíték nélkül lelt maradásukra, és igy a’ közjónak is kárára okot és módot szolgáltató rendelete megváltoztatása a’ törvényhozás utján és helyén az ország Rendei által jogszerüleg köveleltetik; egyébiránt Már az 1840-ik évi Aprilis 15-én kell felíráshoz csatolva a’ II—ik osztály 6-ik pontja alatt felterjesztve lévén Csongrád megyének abbeli sérelmes és most is szorgalmazott panasza, miszerint a’ horgosi postamester Csanádi Miklós ellen intézett birói foglalás annak hivatalához kötve lévő értékére és haszonvételeire kiterjesztetni kormányi intézvénnyel meg nem engedtetett, — különben pedig Soprony megye is ezúttal azt terjesztvén elő, hogy a’ sopronyi postahivatalnak értéke a’ tulajdonosi jognak tetemes megcsonkításával 16,000 ftokról 12,000 ftra önkényesen leszálliltatott, ’s újabban is a’ k. Helytartótanács 1840-ki Junius 16-ról 19,262 sz. alatt kelt inlézvénye által a’ jó lelkű hitelezők keresetét sikeretlenné tette azon elv felállításával: mintha t. i. a’ posták kielégítési, ’s birói foglalási anyagul soha sem szolgálhatnának, ’s a’ birói foglalást csak ugyan megakadályoztatva még azt sem fogadta el, hogy a’ posta alkalmas egyénre átruháztatva, az egyességi somma a’ hitelezők részére forditlassék; végre ide tartozván ’s ide is sorozván a’ KK és RR Temes megyének V-ik osztálybeli 236 pont alatt lévő és hason érdemű panaszát, minthogy a’ k.k. válaszban felhívott 1715-ik évi 22—ik t. czikk is a’ postamestereket vagyonaikra, és a’postahivatal vagy is állomás megszerzéséért beruházott pénz mennyiségre nézve az ország rendes történyhatóságai bírósága alól legkisebbé sem veszi ki ’s a’ KK és RR a’ posta állomási vagyonokat és beruházott pénzeket bírói foglalás tárgyaűl kitűzhető beruházásnak tekintik, a’ kir. adományozásra és szolgálatra pedig nem az tartozik, hogy a’ postamesterséget ki? hanem csak az, hogy arra alkalmatos egyén viselje: a' KK és RR az itt elősorolt súlyos sérelmeket is kellő orvoslás végett ö Felsége elibe felterjeszteni kívánják. Ä 2-ik pontjára: a’jelen pontban érdeklett könyvtári, és egyéb gyűjteményeknek a’ nemzeti muzeum részére az utóbbi országgyűlés alatt czélzott megszereztetésök iránti további rendelkezéseket a’ KK. és RR. is ö cs kir. Föherczegségének a’ részben időközben már beadott tudósítása tárgyalás alá vétele alkalmára halasztandónak tartják; különben pedig abban, hogy az 1-sö Mátyás király könyvtára maradványai, ’s a’ Magyarország történeteit és dolgait érdeklő okiratok kiszerzésök iránt ö Felségéhez intézendő felírásból Konstanczinápoly kihagyatván, helyette Bologna városa emlittessék meg azon felírásban, a’ KK. és RR. megnyugszanak. A' 3-ik pontra: annak megnyugtatására, hogy b. Mednyánszky Alajos ezen pont alatti előadásban felhozott czíme az 1840: 5. t. czikk szerkezetébe a’ KK. és RR. tudtán kívül, és igy hibából ment be, a’ KK. és RR. az utóbbi országgyűlés naplójára való hivatkozást elegendőnek tartják: ugyan is abból nyilvános, hogy a’mint az 1840-ik évi Majus 12-én tartott 153-ik országos ülésben (és igy az akkori országgyűlés mindjárt következett napon történt bérekesztése előtt mintegy 24 órával) a’ büntető rendszer kidolgozására ö cs. kir. Föherczegsége általa’ Főrendi táblától kinevezett küldöttség tagjai neveiket, a’nádori itélömester felolvasta, a’ b. Mednyánszky
