1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 196. ülés
36 196. ülés. írásai. Augustus 12-én 1844. 196. ORSZÁGOS ÜLÉS. Augustus 12-é/i 1844. 190-dik SZÁM ALATT. Negyedik válaszizenele a’ mélt. Főrendeknek a1 sz. kir. városok elrendezése tárgyában. Azon szakaszokra nézve, mellyek iránt a’ szabod kir. városok elrendezése tárgyában váltott izenetek nyomán a’ két Tábla közötti egyesülés mind eddig nem sikerült a’ t. KK ’s RRnek negyedik izenete folytában következőket jegyeznek meg jelesen az: 59. §-ra. Azon kívül, hogy a’ m. Főrendek, mikép már elébbi izenetökben megjegyzék, a1 törvények megtartása felett őrködő felsőbb hatalomnak a’ szerinti korlátozását, hogy az bizonyos időhöz kötessék és ezentúl a’ törvényelleni szabályok megsemmisítését is csak akkor rendelhesse el, ha az iránt egyes törvényhatóság felszólal, elvileg el nem fogadhatják: de czélszerünek sem látják, mert hozhatnak egyes törvényhatóságok sok olly szabályokat, mellyek csak egyeseket, vagy a’ helybeli körülményeket illetvén, nem várható, hogy az illy szabályok más törvényhatóságoknál olly nagy figyelmet gerjesszenek, miszerint azokat különös vigyázattal kisérjék, és törvénytelenség esetében azok ellen felszólaljanak, megmaradnak ennélfogva a’ m. Főrendek elébbi nézeteik mellett és a’ kérdéses szavaknak kihagyatását továbbá is kívánják; úgy szinte a’ 89. §-ra nézve is, az előbbi izenetökben kifejtett nézeteikhez ragaszkodnak, és ezúttal még csak azt jegyzik meg: hogy noha a’ városi rendezést tárgyazó javaslat szerint ezen helyhatóságoknál a’ megyék példájára önigazgatási tekintetben a’ legtágasabb működési kör engedtetik, mind a’ mellett a’ tek. KK. és RR. javaslata szerint a’ polgári jogok gyakorlatára olly széles alapú határozatlan, és olly csekély biztosítékot nyújtó kellékek alapittatnának meg, miilyenekre hasonló példa más alkotmányos országokban alig volna feltalálható, ’s ennél fogva a’ 93. §. e) pontját, úgy a1 98. §-t sem fogadják el; ellenben a’ 97. §. után általuk igtatni javaslóit §-hoz továbbá is ragaszkodnak; a’ 100. §. után igtatni javaslóit §§-ban az örsereg megemlítését; úgy a’ 102—106. §§-at; nem különben a’ 108. §. utolsó részét egészen kihagyatni kívánják, mivel az örseregnek a’ t. KK. és RR. javaslata szerinti felállíttatásához ezúttal sem járulhatnak; 111. ’s 112. §§-at a' 98. §-ra tett javaslata folytában a’ m. Főrendek szinte el nem fogadhatják; a’ 128—142. §§-ban előforduló „polgári“ nevezethez a’ m. Főrendek továbbá is ragaszkodnak; a’ 144. ’s 145. §§-ra a’ m. Főrendeknek javaslata a’ fenebbiekben megállapított közvetett választással szoros öszvefüggésben lévén, a’ mellett megmaradnak; a’ 146. §-ra nézve, elegendő okol most sem látnak arra, miért a’ tisztviselő képviselő ne lehessen, mert a’ mitől a’ t. KK. és RR. a’tisztviselők irányában tartanok, hogy l.i. hivatalbeli érdekek a’város érdekével jöhet öszveütközésbe, ez más testület tagjainál, sőt egyeseknél is megtörténhetik, kiknek érdekeik bizonyos esetekben szinte ellenkezhetnének a’ város érdekével, ’s igy e’ szempontból következetesen kiindulva felette szűk korlátokat kellene felállítani; valamint azt sem tudják az alkotványos elvekkel megegyeztetni, hogy a’ bányászok épen azért, mivel bánya városokban a’ többségei képezik, a’ képviselettől eltiltassanak: és igy a’ t. KK. és RR. ebbeli kivánatához nem járulhatnak, ’s ennélfogva a’ 148. §. a) pontját sem fogadják el; a’ 153 —157. §§-ra ajánlott javaslatok azokból, mellyek a’ 89. §-ra elébbi izeuefeikben előadattak — következvén, a’ mellett, úgy mint azt első izenetökben előadták, megmaradnak; úgy szinte a’ 186. §-ban is a’ „megbízottaknak“ megemlítését, nem különben a’ főfelügyelők rendszeresítését tárgyazó §§-at azon okoknál fogva, mellyeket már több Ízben előadtak, továbbá is megtartani kívánják; a’ mi a’ tek. KK. és RR azon ellenvetését illeti, hogy „hogyha a’ felügyelők hiányát a’ kormány, vagy törvényhatóság érezte volna, annyi századokon keresztül, mellyek alatt a’ sz. kir. városok már léteznek, legalább szándékának illy hivatalokat állitni lennének nyomai“, erre a’ m. Főrendek egyedül azt jegyzik meg: miszerint a’ kir. biztosoknak a’ városokban idő szerint szükségessé vált működései épen ezen a’ tek. KK. és RR. által kérdésbevett hiány érzetét bőven tanúsítják; és miután az illy tisztviselőknek működései a’ városokban szükségesek, alig szenvedhet kétséget, miszerint a" biztosok eljárásánál kívánatosabb a’ felügyelők rendszeresítése, már csak azon oknál fogva is, minthogy a közjogi elvekkel inkább öszveegyezthetö, ha az illy hivatalok működési körét, hatóságát, nem a’ végrehajtó hatalom, hanem a’ törvényhozás határozza meg; a’ 213 — 215. §§-ban a’ m. Főrendek a’ megbízottak megemlítését kívánják; a’ 230 ’s 231. §§-ban tett javaslatuk mellett — a’ főfelügyelőket továbbá is kívánván— szinte megmaradnak; a’ 247. §—ból az őrsereg megemlítésének kihagyatását óhajtják. 257. §. után beigtalni javaslóit §§-ra nézve a’ t. KK és RR által a’ 4-ik izenetökben ajánlott javaslaton azon megjegyzéssel, hogy a’ „képviselők“ helyett „megbízottak“ tétessenek, elfogadják; a’
